2013. február 08., 07:462013. február 08., 07:46
Bár Liviu Dragnea régiófejlesztési és közigazgatási miniszter cáfolta, hogy a kormány által kidolgozott, hivatalos dokumentum lenne az a szerdán este kiszivárgott tervezet, amely a közigazgatási átszervezés után létrehozandó romániai régiók térképét tartalmazza, az megegyezik azzal, amit Victor Ponta miniszterelnök a régiók kialakítása kapcsán korábban nyilatkozott. A kormányfő – mint arról beszámoltunk – arról beszélt, hogy a Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség alkotta kormány a jelenlegi nyolc fejlesztési régiónak biztosítana közigazgatási hatásköröket, a nyilvánosságra került térkép pedig pontosan ezt az állapotot tükrözi. Mint kiderült, a tervezet Sorin Frunzăverde, a Nemzeti Liberális párt (PNL) alelnöke, a Krassó-Szörény megyei közgyűlés elnöke nevéhez fűződik. A projekt értelmében a régiók saját vagy az állammal megosztott hatáskörökkel rendelkeznének, többéves költségvetésük lenne, és egy régióelnök irányítaná őket egy regionális tanács élén.
A régióközpontok a következő városok lennének: Kolozsvár, Gyulafehérvár, Temesvár, Bukarest, Piatra Neamţ, Brăila, Craiova és Călăraşi.
Az erdélyi, partiumi és bánsági megyék esetében semmilyen eltérés nem látszik a jelenlegi fejlesztési régiókhoz képest, azaz Bihar, Szatmár és Szilágy Máramarossal, Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal lenne összezárva, a három székely megye Brassóval, Szebennel és Fehérrel, míg Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény is egy régiót alkotna. A tervezet szerint a régiók olyan területi közigazgatási egységek, amelyek a regionális autonómia biztosította hatáskörökkel élnek, és amelyekben regionális közigazgatási hatóságok működnek.
A dokumentum szerint léteznek majd kizárólag állami hatáskörök (alkotmány, védelem, állampolgárság, bevándorlás, kivándorlás, kiadatás, pénzügy, határőrizet, nemzetbiztonság), megosztott hatáskörök (nemzetközi kapcsolatok – főleg az EU-s kapcsolattartás terén), külkereskedelem, általános iskolai oktatás, közút- és vasúthálózat, folyami, tengeri és légi közlekedés és áruszállítás, munkabiztonság, katasztrófavédelem). A tervezet értelmében a regionális tanácsot négyéves időtartamra választanák, ez a testület képviselné a régiót a külső partnerekkel fenntartott kapcsolatokban, legfőbb hitelutalványozó, koordinálja a beruházásokat, biztosítja a közigazgatás működését és az alkotmány, az államfői és kormányrendeletek, a regionális tanács határozatainak, valamint egyéb jogszabályoknak a betartását. Emellett minden regionális tanács mellett létrehoznának egy gazdasági és szociális konzultatív tanácsot, amely tanácsadói jogkörökkel rendelkezne. Emellett mindegyik régióban létrejönne egy régiófejlesztési ügynökség is.
Liviu Dragnea régiófejlesztési és közigazgatási miniszter szerint a dokumentum nem a kormány által bemutatandó tervezet, azon még dolgozik az általa irányított tárca, a nyilvánosságra került terv pedig csupán „egy bánsági régiófejlesztési ügynökség egyik munkatársának agyszüleménye”, és a közeljövőben még számos hasonló, nem hivatalos tervezet lát még napvilágot. Dragnea szerint a hivatalos változatot csak akkor tárják a nyilvánosság elé, ha már konzultáltak a politikai, szociális, akadémiai és civil szféra képviselőivel, valamint lezajlanak a helyi szintű nyilvános viták. Rámutatott: a régiók kialakítása elképzelhetetlen decentralizáció nélkül. Megerősítette: a kormány azt szeretné, ha a régiók már év végétől működőképessé válnának.
A Dragnea által elmondottak ellenére máris beindult a vita arról, hol legyenek a regionális székhelyek. Nicuşor Constantinescu, a romániai megyei tanácsok szövetségének elnöke szerint azok a legfejlettebb megyeszékhelyek lesznek, azaz – a nyilvánosságra került tervezettől némileg eltérően – nem Piatra Neamţ, Brăila és Călăraşi, hanem Jászvásár, Ploieşti és Konstanca lenne régiószékhely. Sorin Frunzăverde szerint, aki a nyugati régió regionális fejlesztési tanácsának vezetője is, a régiószékhelyeket törvényben rögzítik majd. Kifejtette: a tervezetet ő rendelte meg, és a téma szakértői készítették el. Rámutatott ugyanakkor: ez csupán tervezet, tanulmány, és kidolgozása során tiszteletben tartották a kormány által előirányzott célt, miszerint a jövendő, közigazgatási hatáskörökkel rendelkező régiók azonosak legyenek a jelenlegi fejlesztési régiókkal.
A tervezet mindazonáltal, még ha nem hivatalos is, megnyilatkozásra késztette a politikum képviselőit. Vasile Blaga, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) elnöke szerint a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörökkel való felruházása „túl kevés”, mivel nem tartja tiszteletben az európai uniós elvárásokat. Szerinte a kormány érve – az uniós források hatékonyabb felhasználása – nem kizárólagos cél, az is fontos, hogy az állampolgárok minél olcsóbban jussanak minőségi közszolgáltatásokhoz.
Nem mond le a Maros, Hargita és Kovászna megye alkotta székelyföldi régió létrehozásáról és közvitát szervez az ügyben az RMDSZ – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Borbély László, a szövetség politikai alelnöke. Ezért az elkövetkezendő hetekben RMDSZ újabb érvekkel készül meggyőzni a politikumot a Székelyföld közigazgatási egységének létjogosultságáról és szükségességéről.
„Pragmatikusan és higgadtan, konkrét adatokra alapozva kell átbeszélnünk az ország régiósítását. A román pártok eddigi megközelítése jobbára érzelmi alapú volt” – vallja a politikus, aki egyúttal emlékeztetett arra a közös állásfoglalásra, amelyet évekkel ezelőtt a megyei önkormányzati elnökök fogadtak el, és amelyben leszögezték, hogy a jelenlegi régiók jobbára működésképtelenek.
Borbély egyébként úgy érzi, hogy a jelenlegi hatalom azért hajlik mégis a jelenlegi felállás megőrzésére, mert Pandóra szelencéjének megnyitásától tart. Megítélésében sokkal ésszerűbb lenne 16, esetleg 14 vagy 12 kisebb régióban gondolkodni. „Ha megőrizzük a jelenlegi nyolc mesterséges régiót, nem a központosítás lebontását, hanem annak megerősítését szolgáljuk. Attól tartok, hogy a régiók vezetői nem Bukarestből, a központi hatalomtól vesznek át feladatköröket, hanem a megyéktől” – fejtette ki. Példaként a gyulafehérvári székhellyel rendelkező, székely megyéket is magába foglaló központi régiót hozta fel. Szerinte nem mindegy, hogy bizonyos dolgokról ezentúl is Brassóban vagy Sepsiszentgyörgyön döntenek, vagy a távoli Gyulafehérváron mondják ki a végső szót.
Hasonlóképpen vélekedik Csutak István. A regionális politikai szakértő a Krónika megkeresésére rámutatott, az európai uniós forráslevonás kudarca sem zavar senkit, ha a magyar kérdést ezzel hosszú távon rendezni tudja a román hatalom. Hozzátette, az Unió történetében Románia produkálta a forráslevonás szempontjából a legnagyobb kudarcot, és ennek oka egyértelműen a rossz régiós felosztás. A jelenlegi fejlesztési régiókban nincs belső kohézió, a megyék egymás ellen mennek, és az intézményrendszer is pályázóellenes.
„A jelenlegi felosztás megtartásával szavatolják, hogy a következő időszakban is teljes bukás lesz a forráslevonás, a politikai elitet, tehát egyáltalán nem érdekli a helyi közösségek életminőségének a javítása” – vallja Csutak. A szakértő szerint a jelenlegi régiófelosztás, már amikor létrehozták „ordítóan” kedvezőtlen volt a magyarok számára, ennél kedvezőtlenebb konstrukció létrehozásával túl sok macera lenne, de ez elég kedvezőtlen, hogy keresztülvigyék.
„Semmi sem drága, hogy a magyarkérdést végleg megoldják. Marad egy régió, amelyben 20 százalék felett van a magyarok aránya, és abban is Gyulafehérvár a központ, amely a legvadabb magyarellenes időket, Avram Iancut és december 1-jét idézi a magyarok számára” – fogalmazott Csutak. A szakértő azt mondja, ezzel az átszervezéssel már középtávon megoldódik a magyarkérdés, hiszen a forráslevonás szempontjából már most Fehér megye az abszolút nyertes, a következő időszakban pedig a növekedési pólusok – Brassó, Szeben, Gyulafehérvár, Marosvásárhely – kapják a regionális támogatások nagy részét, a székely megyék pedig lemaradnak.
„Az EU-s csatlakozás óta szétfejlődik az ország, a gazdag és erős megyék tovább gazdagodnak és erősödnek, a kicsik, és a magyarok által lakott megyék – Kovászna, Hargita, Szatmár, és érdekes módon még Bihar is – az alacsony jövedelmű térségek közé tartoznak, ez pedig tökéletesen megfelel a román hatalomnak” – mutatott rá Csutak István.
A jelenlegi fejlesztési régiókat kényszerből hozták létre, hogy az európai uniós támogatások lehívását gyorsan lehetővé tegyék, a szociálliberális kormány pedig ezt a kényszerpályát folytatja – vallja Ilyés Gyula is. Mint az RMDSZ önkormányzati főtitkárhelyettese részletezte, a régiókra szükség van, a megyéket nem merik megszüntetni, ezért ezt a felemás megoldást választják, hogy megtartják a megyéket is, de a régiókat is közigazgatási hatáskörrel ruházzák fel, és hogy ne kerüljön sok pénzbe és nagy erőfeszítésbe, megtartják a jelenlegi fejlesztési régiókat. „A régióátszervezést nem szabadna elsietni, összecsapni, szakmai vita kellene hogy megelőzze” – szögezte le a szatmárnémeti politikus.
Ilyés Gyula szerint a régióátszervezés a decentralizáció eszköze lehet, ám csakis akkor van értelme, ha a régiók átvesznek feladatköröket a kormánytól, csökken a központi hatalom. „A régióátszervezés ugyanakkor az EU-s források lehívásának kulcsa. Jól átgondolt területfejlesztési mechanizmusra lenne szükség” – fejtette ki Ilyés Gyula, aki egyébként mindenképpen pozitívumnak tartja, hogy egyre hangsúlyosabban terítékre kerül a regionalizmus, a decentralizáció, sőt a föderalizmus, és elhangzik, hogy a román kormányok egyre inkább belátják, nem hatékony, ha mindent Bukarestből irányítanak.
Az is etnikai szempont, ha úgy akarják alakítani a régiókat, hogy a magyarok számbeli kisebbségbe kerüljenek – hívta fel eközben a figyelmet tegnapi sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere emlékeztetett, a jelenlegi megyés felosztáskor is figyelembe vették az etnikai szempontokat, az 1968-as megyésítési törvényben is benne van, hogy a földrajzi, gazdasági, kulturális szempontok mellett az etnikai vetületet is figyelembe veszik.
„Rossz hírem van, mert Románia, még ha nem is figyelt oda, de aláírt és ratifikált olyan szerződéseket, amelyeket nem lehet megkerülni, a helyi autonómiák chartájának ötös cikkelye előírja, hogy minden közigazgatási egység határainak megváltoztatása előtt konzultálni kell a lakossággal, a kisebbségek chartájának 16. cikkelye pedig azt írja, nem lehet úgy megváltoztatni egy közigazgatási egység határát, hogy az etnikai arányok módosuljanak” – mutatott rá Antal.
Az elöljáró szerint, ha a megyéktől vesznek el hatásköröket, amiket a fejlesztési régiókra bíznak, a 85 százalékos magyar többségű Hargita megye és a 75 százalékos magyar többségű Kovászna megye olyan régióba kerülnek, ahol a magyar arány 35 százalék. Ezeket a szempontokat figyelembe kell venni, akkor is, ha kétharmados többsége van a kormánynak, vallja Antal Árpád.
Remélem, igaz, amit Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes nyilatkozott, s ez a régiótérkép nem tükrözi pontosan a kormány álláspontját – vélekedett lapunk megkeresésére Cseke Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő. Mint beszámoltunk, a honatya kezdeményezésére nemrég precedensértékű közös nyilatkozatot írtak alá a parlamenti pártok Bihar megyei szenátorai, képviselői és megyei elnökei, amelyben vállalják: csakis olyan régiófelosztást támogatnak, amelyben Nagyvárad régióközpontként szerepel. A bihari megyeszékhely ugyanis a jelenlegi fejlesztési régióban nem tudott labdába rúgni a dinamikusan fejlődő Kolozsvár mellett, és félő, hogy ha a jelen állás szerinti térkép marad meg, a helyzet még tovább súlyosbodik – vélték a felek, köztük a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) tagpártjai is. Cseke is úgy tudja egyébként, hogy a szerda este kikerült régiótérkép nem hivatalos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
Látogatottsági adatok