Több oldalról támadják a régiósítást

Bár Liviu Dragnea régiófejlesztési és közigazgatási miniszter cáfolta, hogy a kormány által kidolgozott, hivatalos dokumentum lenne az a szerdán este kiszivárgott tervezet, amely a közigazgatási átszervezés után létrehozandó romániai régiók térképét tartalmazza, az megegyezik azzal, amit Victor Ponta miniszterelnök a régiók kialakítása kapcsán korábban nyilatkozott. A kormányfő – mint arról beszámoltunk – arról beszélt, hogy a Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség alkotta kormány a jelenlegi nyolc fejlesztési régiónak biztosítana közigazgatási hatásköröket, a nyilvánosságra került térkép pedig pontosan ezt az állapotot tükrözi. Mint kiderült, a tervezet Sorin Frunzăverde, a Nemzeti Liberális párt (PNL) alelnöke, a Krassó-Szörény megyei közgyűlés elnöke nevéhez fűződik. A projekt értelmében a régiók saját vagy az állammal megosztott hatáskörökkel rendelkeznének, többéves költségvetésük lenne, és egy régióelnök irányítaná őket egy regionális tanács élén.

A régióközpontok a következő városok lennének: Kolozsvár, Gyulafehérvár, Temesvár, Bukarest, Piatra Neamţ, Brăila, Craiova és Călăraşi.

Az erdélyi, partiumi és bánsági megyék esetében semmilyen eltérés nem látszik a jelenlegi fejlesztési régiókhoz képest, azaz Bihar, Szatmár és Szilágy Máramarossal, Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal lenne összezárva, a három székely megye Brassóval, Szebennel és Fehérrel, míg Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény is egy régiót alkotna. A tervezet szerint a régiók olyan területi közigazgatási egységek, amelyek a regionális autonómia biztosította hatáskörökkel élnek, és amelyekben regionális közigazgatási hatóságok működnek.

A dokumentum szerint léteznek majd kizárólag állami hatáskörök (alkotmány, védelem, állampolgárság, bevándorlás, kivándorlás, kiadatás, pénzügy, határőrizet, nemzetbiztonság), megosztott hatáskörök (nemzetközi kapcsolatok – főleg az EU-s kapcsolattartás terén), külkereskedelem, általános iskolai oktatás, közút- és vasúthálózat, folyami, tengeri és légi közlekedés és áruszállítás, munkabiztonság, katasztrófavédelem). A tervezet értelmében a regionális tanácsot négyéves időtartamra választanák, ez a testület képviselné a régiót a külső partnerekkel fenntartott kapcsolatokban, legfőbb hitelutalványozó, koordinálja a beruházásokat, biztosítja a közigazgatás működését és az alkotmány, az államfői és kormányrendeletek, a regionális tanács határozatainak, valamint egyéb jogszabályoknak a betartását. Emellett minden regionális tanács mellett létrehoznának egy gazdasági és szociális konzultatív tanácsot, amely tanácsadói jogkörökkel rendelkezne. Emellett mindegyik régióban létrejönne egy régiófejlesztési ügynökség is.

Dragnea: hivatalos tervezet csak később

Liviu Dragnea régiófejlesztési és közigazgatási miniszter szerint a dokumentum nem a kormány által bemutatandó tervezet, azon még dolgozik az általa irányított tárca, a nyilvánosságra került terv pedig csupán „egy bánsági régiófejlesztési ügynökség egyik munkatársának agyszüleménye”, és a közeljövőben még számos hasonló, nem hivatalos tervezet lát még napvilágot. Dragnea szerint a hivatalos változatot csak akkor tárják a nyilvánosság elé, ha már konzultáltak a politikai, szociális, akadémiai és civil szféra képviselőivel, valamint lezajlanak a helyi szintű nyilvános viták. Rámutatott: a régiók kialakítása elképzelhetetlen decentralizáció nélkül. Megerősítette: a kormány azt szeretné, ha a régiók már év végétől működőképessé válnának.

Székhelyviták

A Dragnea által elmondottak ellenére máris beindult a vita arról, hol legyenek a regionális székhelyek. Nicuşor Constantinescu, a romániai megyei tanácsok szövetségének elnöke szerint azok a legfejlettebb megyeszékhelyek lesznek, azaz – a nyilvánosságra került tervezettől némileg eltérően – nem Piatra Neamţ, Brăila és Călăraşi, hanem Jászvásár, Ploieşti és Konstanca lenne régiószékhely. Sorin Frunzăverde szerint, aki a nyugati régió regionális fejlesztési tanácsának vezetője is, a régiószékhelyeket törvényben rögzítik majd. Kifejtette: a tervezetet ő rendelte meg, és a téma szakértői készítették el. Rámutatott ugyanakkor: ez csupán tervezet, tanulmány, és kidolgozása során tiszteletben tartották a kormány által előirányzott célt, miszerint a jövendő, közigazgatási hatáskörökkel rendelkező régiók azonosak legyenek a jelenlegi fejlesztési régiókkal.

Blaga bírálata

A tervezet mindazonáltal, még ha nem hivatalos is, megnyilatkozásra késztette a politikum képviselőit. Vasile Blaga, a Demokrata-Liberális  Párt (PDL) elnöke szerint a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörökkel való felruházása „túl kevés”, mivel nem tartja tiszteletben az európai uniós elvárásokat. Szerinte a kormány érve – az uniós források hatékonyabb felhasználása – nem kizárólagos cél, az is fontos, hogy az állampolgárok minél olcsóbban jussanak minőségi közszolgáltatásokhoz.

Az RMDSZ nem adja fel

Nem mond le a Maros, Hargita és Kovászna megye alkotta székelyföldi régió létrehozásáról és közvitát szervez az ügyben az RMDSZ – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Borbély László, a szövetség politikai alelnöke. Ezért az elkövetkezendő hetekben RMDSZ újabb érvekkel készül meggyőzni a politikumot a Székelyföld közigazgatási egységének létjogosultságáról és szükségességéről.

„Pragmatikusan és higgadtan, konkrét adatokra alapozva kell átbeszélnünk az ország régiósítását. A román pártok eddigi megközelítése jobbára érzelmi alapú volt” – vallja a politikus, aki egyúttal emlékeztetett arra a közös állásfoglalásra, amelyet évekkel ezelőtt a megyei önkormányzati elnökök fogadtak el, és amelyben leszögezték, hogy a jelenlegi régiók jobbára működésképtelenek.

Borbély egyébként úgy érzi, hogy a jelenlegi hatalom azért hajlik mégis a jelenlegi felállás megőrzésére, mert Pandóra szelencéjének megnyitásától tart. Megítélésében sokkal ésszerűbb lenne 16, esetleg 14 vagy 12 kisebb régióban gondolkodni. „Ha megőrizzük a jelenlegi nyolc mesterséges régiót, nem a központosítás lebontását, hanem annak megerősítését szolgáljuk. Attól tartok, hogy a régiók vezetői nem Bukarestből, a központi hatalomtól vesznek át feladatköröket, hanem a megyéktől” – fejtette ki. Példaként a gyulafehérvári székhellyel rendelkező, székely megyéket is magába foglaló központi régiót hozta fel. Szerinte nem mindegy, hogy bizonyos dolgokról ezentúl is Brassóban vagy Sepsiszentgyörgyön döntenek, vagy a távoli Gyulafehérváron mondják ki a végső szót.

„Ordító” gondok

Hasonlóképpen vélekedik Csutak István. A regionális politikai szakértő a Krónika megkeresésére rámutatott, az európai uniós forráslevonás kudarca sem zavar senkit, ha a magyar kérdést ezzel hosszú távon rendezni tudja a román hatalom. Hozzátette, az Unió történetében Románia produkálta a forráslevonás szempontjából a legnagyobb kudarcot, és ennek oka egyértelműen a rossz régiós felosztás. A jelenlegi fejlesztési régiókban nincs belső kohézió, a megyék egymás ellen mennek, és az intézményrendszer is pályázóellenes.

„A jelenlegi felosztás megtartásával szavatolják, hogy a következő időszakban is teljes bukás lesz a forráslevonás, a politikai elitet, tehát egyáltalán nem érdekli a helyi közösségek életminőségének a javítása” – vallja Csutak. A szakértő szerint a jelenlegi régiófelosztás, már amikor létrehozták „ordítóan” kedvezőtlen volt a magyarok számára, ennél kedvezőtlenebb konstrukció létrehozásával túl sok macera lenne, de ez elég kedvezőtlen, hogy keresztülvigyék.

„Semmi sem drága, hogy a magyarkérdést végleg megoldják. Marad egy régió, amelyben 20 százalék felett van a magyarok aránya, és abban is Gyulafehérvár a központ, amely a legvadabb magyarellenes időket, Avram Iancut és december 1-jét idézi a magyarok számára” – fogalmazott Csutak. A szakértő azt mondja, ezzel az átszervezéssel már középtávon megoldódik a magyarkérdés, hiszen a forráslevonás szempontjából már most Fehér megye az abszolút nyertes, a következő időszakban pedig a növekedési pólusok – Brassó, Szeben, Gyulafehérvár, Marosvásárhely – kapják a regionális támogatások nagy részét, a székely megyék pedig lemaradnak.

„Az EU-s csatlakozás óta szétfejlődik az ország, a gazdag és erős megyék tovább gazdagodnak és erősödnek, a kicsik, és a magyarok által lakott megyék – Kovászna, Hargita, Szatmár, és érdekes módon még Bihar is – az alacsony jövedelmű térségek közé tartoznak, ez pedig tökéletesen megfelel a román hatalomnak” – mutatott rá Csutak István.

Kényszerpályán

A jelenlegi fejlesztési régiókat kényszerből hozták létre, hogy az európai uniós támogatások lehívását gyorsan lehetővé tegyék, a szociálliberális kormány pedig ezt a kényszerpályát folytatja – vallja Ilyés Gyula is. Mint az RMDSZ önkormányzati főtitkárhelyettese részletezte, a régiókra szükség van, a megyéket nem merik megszüntetni, ezért ezt a felemás megoldást választják, hogy megtartják a megyéket is, de a régiókat is közigazgatási hatáskörrel ruházzák fel, és hogy ne kerüljön sok pénzbe és nagy erőfeszítésbe, megtartják a jelenlegi fejlesztési régiókat. „A régióátszervezést nem szabadna elsietni, összecsapni, szakmai vita kellene hogy megelőzze” – szögezte le a szatmárnémeti politikus.

Ilyés Gyula szerint a régióátszervezés a decentralizáció eszköze lehet, ám csakis akkor van értelme, ha a régiók átvesznek feladatköröket a kormánytól, csökken a központi hatalom. „A régióátszervezés ugyanakkor az EU-s források lehívásának kulcsa. Jól átgondolt területfejlesztési mechanizmusra lenne szükség” – fejtette ki Ilyés Gyula, aki egyébként mindenképpen pozitívumnak tartja, hogy egyre hangsúlyosabban terítékre kerül a regionalizmus, a decentralizáció, sőt a föderalizmus, és elhangzik, hogy a román kormányok egyre inkább belátják, nem hatékony, ha mindent Bukarestből irányítanak.
 

Charták ellenében

Az is etnikai szempont, ha úgy akarják alakítani a régiókat, hogy a magyarok számbeli kisebbségbe kerüljenek – hívta fel eközben a figyelmet tegnapi sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere emlékeztetett, a jelenlegi megyés felosztáskor is figyelembe vették az etnikai szempontokat, az 1968-as megyésítési törvényben is benne van, hogy a földrajzi, gazdasági, kulturális szempontok mellett az etnikai vetületet is figyelembe veszik.

„Rossz hírem van, mert Románia, még ha nem is figyelt oda, de aláírt és ratifikált olyan szerződéseket, amelyeket nem lehet megkerülni, a helyi autonómiák chartájának ötös cikkelye előírja, hogy minden közigazgatási egység határainak megváltoztatása előtt konzultálni kell a lakossággal, a kisebbségek chartájának 16. cikkelye pedig azt írja, nem lehet úgy megváltoztatni egy közigazgatási egység határát, hogy az etnikai arányok módosuljanak” – mutatott rá Antal.

Az elöljáró szerint, ha a megyéktől vesznek el hatásköröket, amiket a fejlesztési régiókra bíznak, a 85 százalékos magyar többségű Hargita megye és a 75 százalékos magyar többségű Kovászna megye olyan régióba kerülnek, ahol a magyar arány 35 százalék. Ezeket a szempontokat figyelembe kell venni, akkor is, ha kétharmados többsége van a kormánynak, vallja Antal Árpád.

Cseke reméli, nem komoly a térkép

Remélem, igaz, amit Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes nyilatkozott, s ez a régiótérkép nem tükrözi pontosan a kormány álláspontját – vélekedett lapunk megkeresésére Cseke Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő. Mint beszámoltunk, a honatya kezdeményezésére nemrég precedensértékű közös nyilatkozatot írtak alá a parlamenti pártok Bihar megyei szenátorai, képviselői és megyei elnökei, amelyben vállalják: csakis olyan régiófelosztást támogatnak, amelyben Nagyvárad régióközpontként szerepel. A bihari megyeszékhely ugyanis a jelenlegi fejlesztési régióban nem tudott labdába rúgni a dinamikusan fejlődő Kolozsvár mellett, és félő, hogy ha a jelen állás szerinti térkép marad meg, a helyzet még tovább súlyosbodik – vélték a felek, köztük a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) tagpártjai is. Cseke is úgy tudja egyébként, hogy a szerda este kikerült régiótérkép nem hivatalos.