
Vizsgálat. A román ügyészség Ukrajnának szánt titkos fegyverszállítmány ügyében nyomoz
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az illetékes román ügyészség újraindította a büntetőeljárást egy ukrán művelet ügyében, amelynek keretében importált fegyvereket szállítottak a Fekete-tenger román felségvizein anélkül, hogy azokat a román hatóságoknak bejelentették volna.
2025. december 25., 21:112025. december 25., 21:11
A titkos szállítmánnyal foglalkozó nyomozást eredetileg azzal az indokkal zárták le, hogy Ukrajna lépései Oroszország katonai agressziója fényében megbocsáthatók voltak – mutat rá az esetet ismertető Profit.ro gazdasági portál.
A fegyvereket az ukrán állami tulajdonú SpetsTechnoExport vállalat importálta, és azokat az anyavállalat, az Ukrspecexport részére szánta.
A kérdéses áruk értéke 2,9 millió dollár, a büntetőeljárás újraindítását megerősítő, nemrég kiadott dokumentum szerint.
A nyomozás a vámügyi törvénykönyv, a büntető törvénykönyv fegyverekre és lőszerre vonatkozó rendelkezései, valamint a katonai termékek exportjának, importjának és egyéb műveleteinek ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok esetleges megsértésére vonatkozik.
A vizsgálatot a konstancai bírósági ügyészség indította tavaly, majd 2025 márciusában lezárták, ám most a konstancai törvényszéki ügyészségének kérésére újraindították.
Az elutasító határozatban az állt, hogy „nagyszabású katonai konfliktusokban az állami hatóságok gyakran szélsőséges döntési kényszerekkel szembesülnek, amelyekre nincs ideális megoldás, és bármely cselekvés vagy tétlenség súlyos következményekkel járhat a lakosságra nézve”, hozzátéve, hogy „ebben az összefüggésben a nyomozás alatt álló személyek cselekményeit a rájuk nehezedő külső és belső nyomás fényében kell elemezni, amely megfosztotta őket a valódi választási szabadságtól”.
Ennek nyomán az ügy lezárásának indokaként azt hozták fel, hogy az ukrán állami tulajdonú vállalat képviselői, akik a fegyverek szállítását végezték, „olyan helyzetbe kerültek, hogy alacsonyabb társadalmi veszélyességű cselekményeket kellett elkövetniük, mivel erkölcsileg kénytelenek voltak kivételes intézkedéseket hozni egyrészt a katonai rakományt szállító hajón szolgáló személyzet életét és biztonságát, másrészt pedig a fegyveres konfliktusban szükséges árukat”.
Ellenkező esetben – állítják az ügyészek – a felelősség a vámtisztviselőt terhelné, aki engedélyezte a 158/1999 sz. kormányrendelet által tiltott áruk behozatalát az ország területre.
Az ügyészség rámutat: még ha a művelet az ukrán védelmi minisztérium kifejezett utasítására is történt, amely a katonai rakomány szállítási okmányaiban irreálisan más adatokat tüntetett fel a szállított árukkal kapcsolatban, az ukrán–orosz konfliktus és annak eszkalálódása a Fekete-tenger térségében, az orosz ellenség által a hajóra mért esetleges fegyveres támadások megelőzése érdekébe a katonai termékek romániai területen történő tranzit/átrakodási műveleteinek végrehajtásához a külügyminisztérium által az Exportellenőrzési Osztály (ANCEX) útján kiadott engedély szükséges.
Ugyanakkor azt is megemlíti, hogy
„Ezen túlmenően a vámhatóság birtokában lévő, az áruk vámhatóságnak történő bejelentésére vonatkozó információk ellentmondásokat tártak fel a kirakodott áruk tekintetében. A bűnügyi nyomozó szerv által vizsgált levelezés és dokumentáció szintén állandó változásokat mutat az érintett személyek által a konstancai vámhivatalnál bejelentettekhez képest” – áll a határozatban.
A dokumentum azt is kimondja, hogy még ha úgy is tekintjük, hogy nem történt bűncselekmény, akkor is ellenőrizni kell, hogy a történtek nem sértik-e a vámjogszabályokat.
Az ügyészség mindezek fényében megállapítja:
Mindez annak ismeretében meglepő, hogy Románia a háború kezdete óta az egyik legfontosabb tranzitútvonal az Ukrajnának szánt nyugati fegyverek szállítása során, és a NATO éppen az elmúlt héten mondta ki konkrétan is, hogy Románia Lengyelország után a második legjelentősebb tranzitország.
15 százalékos parlamenti képviselettel nem lehet hozzájárulni Románia modernizációjához, különösen, ha olyan partnereid vannak, akikre nem lehet támaszkodni – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő.
Nem túl derűlátó Tánczos Barna, a bukaresti kormány RMDSZ-es miniszterelnök-helyettese atekintetben, hogy valaha magyar miniszterelnöke lehet Romániának.
Az elnöki hivatal – mint arról beszámoltunk – pénteken diadalmasan közölte, hogy a korábbi koalíció pártjai megállapodtak a közalkalmazotti bértörvényről.
Az iskolai tanítás teljes időtartama alatt – beleértve a szüneteket és az iskolán kívül szervezett tevékenységeket is – betiltaná a diákok számára az mobiltelefonok használatát egy törvénytervezet.
A Brassó megyei hegyimentő-szolgálat tájékoztatása szerint egy személy megmentésére irányuló akció van még folyamatban szombaton a Bucsecs-hegységben, ahol egy magashegyi futóverseny több résztvevőjének is elsősegélynyújtásra volt szüksége.
A mentőcsapatok szombaton három személy megmentésére tesznek erőfeszítéseket, akik a Bucsecs-hegységben zajló Transylvania 100 magashegyi futóversenyen való részvételük során egy jéggel borított szakaszon megcsúsztak és beestek egy szakadékba.
Kemény hangvételű bejegyzésben osztotta ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője Dan Dungaciut, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) első alelnökét.
Idén szeptember 1-jétől lép hatályba a Románia és az Amerikai Egyesült Államok közötti szociális biztonságról szóló egyezmény, így kölcsönösen elismerik a két országban ledolgozott szolgálati éveket a nyugdíj kiszámításakor.
A Miniszterelnöki Ellenőrző Testületet és a Számvevőszéket is be kívánja vetni Iana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes az Állami Vagyonkezelő Hatóság (AAAS) tevékenységének ellenőrzésére – ezt maga Gheorghiu jelentette be csütörtökön este.
Feloldotta a román kormány az 1990. január 1. és 1992. december 31. közötti időszakban a bukaresti külügyminisztérium által készített diplomáciai iratok titkosítását, így a rendszerváltás időszakának fontos dokumentumai válnak kutathatóvá.
szóljon hozzá!