
Vizsgálat. A román ügyészség Ukrajnának szánt titkos fegyverszállítmány ügyében nyomoz
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az illetékes román ügyészség újraindította a büntetőeljárást egy ukrán művelet ügyében, amelynek keretében importált fegyvereket szállítottak a Fekete-tenger román felségvizein anélkül, hogy azokat a román hatóságoknak bejelentették volna.
2025. december 25., 21:112025. december 25., 21:11
A titkos szállítmánnyal foglalkozó nyomozást eredetileg azzal az indokkal zárták le, hogy Ukrajna lépései Oroszország katonai agressziója fényében megbocsáthatók voltak – mutat rá az esetet ismertető Profit.ro gazdasági portál.
A fegyvereket az ukrán állami tulajdonú SpetsTechnoExport vállalat importálta, és azokat az anyavállalat, az Ukrspecexport részére szánta.
A kérdéses áruk értéke 2,9 millió dollár, a büntetőeljárás újraindítását megerősítő, nemrég kiadott dokumentum szerint.
A nyomozás a vámügyi törvénykönyv, a büntető törvénykönyv fegyverekre és lőszerre vonatkozó rendelkezései, valamint a katonai termékek exportjának, importjának és egyéb műveleteinek ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok esetleges megsértésére vonatkozik.
A vizsgálatot a konstancai bírósági ügyészség indította tavaly, majd 2025 márciusában lezárták, ám most a konstancai törvényszéki ügyészségének kérésére újraindították.
Az elutasító határozatban az állt, hogy „nagyszabású katonai konfliktusokban az állami hatóságok gyakran szélsőséges döntési kényszerekkel szembesülnek, amelyekre nincs ideális megoldás, és bármely cselekvés vagy tétlenség súlyos következményekkel járhat a lakosságra nézve”, hozzátéve, hogy „ebben az összefüggésben a nyomozás alatt álló személyek cselekményeit a rájuk nehezedő külső és belső nyomás fényében kell elemezni, amely megfosztotta őket a valódi választási szabadságtól”.
Ennek nyomán az ügy lezárásának indokaként azt hozták fel, hogy az ukrán állami tulajdonú vállalat képviselői, akik a fegyverek szállítását végezték, „olyan helyzetbe kerültek, hogy alacsonyabb társadalmi veszélyességű cselekményeket kellett elkövetniük, mivel erkölcsileg kénytelenek voltak kivételes intézkedéseket hozni egyrészt a katonai rakományt szállító hajón szolgáló személyzet életét és biztonságát, másrészt pedig a fegyveres konfliktusban szükséges árukat”.
Ellenkező esetben – állítják az ügyészek – a felelősség a vámtisztviselőt terhelné, aki engedélyezte a 158/1999 sz. kormányrendelet által tiltott áruk behozatalát az ország területre.
Az ügyészség rámutat: még ha a művelet az ukrán védelmi minisztérium kifejezett utasítására is történt, amely a katonai rakomány szállítási okmányaiban irreálisan más adatokat tüntetett fel a szállított árukkal kapcsolatban, az ukrán–orosz konfliktus és annak eszkalálódása a Fekete-tenger térségében, az orosz ellenség által a hajóra mért esetleges fegyveres támadások megelőzése érdekébe a katonai termékek romániai területen történő tranzit/átrakodási műveleteinek végrehajtásához a külügyminisztérium által az Exportellenőrzési Osztály (ANCEX) útján kiadott engedély szükséges.
Ugyanakkor azt is megemlíti, hogy
„Ezen túlmenően a vámhatóság birtokában lévő, az áruk vámhatóságnak történő bejelentésére vonatkozó információk ellentmondásokat tártak fel a kirakodott áruk tekintetében. A bűnügyi nyomozó szerv által vizsgált levelezés és dokumentáció szintén állandó változásokat mutat az érintett személyek által a konstancai vámhivatalnál bejelentettekhez képest” – áll a határozatban.
A dokumentum azt is kimondja, hogy még ha úgy is tekintjük, hogy nem történt bűncselekmény, akkor is ellenőrizni kell, hogy a történtek nem sértik-e a vámjogszabályokat.
Az ügyészség mindezek fényében megállapítja:
Mindez annak ismeretében meglepő, hogy Románia a háború kezdete óta az egyik legfontosabb tranzitútvonal az Ukrajnának szánt nyugati fegyverek szállítása során, és a NATO éppen az elmúlt héten mondta ki konkrétan is, hogy Románia Lengyelország után a második legjelentősebb tranzitország.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
szóljon hozzá!