Bejön az üzlet? Románia ukrán segítséggel szeretne drónokat gyártani
Fotó: Freepik.com
Románia 15 ukrán vállalattal tárgyal drónok gyártásáról, a projektet a SAFE keretében 200 millió euróval finanszíroznak – jelentette be Radu Miruță védelmi miniszter.
2026. március 31., 21:292026. március 31., 21:29
„Ez a SAFE-projektek egyike, amelynek van egy bizonyos jellemzője, nevezetesen, hogy csak akkor kapunk 200 millió eurót, ha együttműködést valósítunk meg, és csak akkor, ha Ukrajnával valósítjuk meg az együttműködést, ami nagy előnyt jelent Románia számára is, mert Ukrajnának van tapasztalata a harctéren” – mondta a védelmi miniszter az Euronews-nak.
Miruță kifejtette, hogy
„Mindenféle munkálatok folynak, amelyekhez nagyon fontos, hogy Románia rendelkezzen gyártási szakértelemmel. A drónok olyan katonai képességek, amelyek romlandóak. Nem lehet 500 000 drónból készletet felhalmozni, azt a román hadsereg raktárában tárolni, hogy talán 10-20 év múlva felhasználhassuk, mert addigra már nem tudunk mit kezdeni velük. A legnagyobb nyereség az, ha vannak embereid és olyan infrastruktúra, ahol bármikor gyárthatsz legújabb generációs drónokat” – nyilatkozta Miruță.
„Ez is egy olyan előny, amelyet Románia az Ukrajnával való együttműködésből nyer, és ez egyben Ukrajna előnye is, amely abból fakad, hogy Románia SAFE-ben való részvétele révén finanszírozzák az ilyen gyártást. A tárgyalások folyamatban vannak” – mondta a miniszter.
A védelmi miniszter kifejtette, hogy egy héttel Nicușor Dan elnök és Volodimir Zelenszkij elnök közötti memorandum aláírása után a minisztérium már technikai tárgyalásokat folytat 15 ukrán vállalattal.
Hozzátette, hogy
Arra a kérdésre, hogy lesznek-e a román hadseregnek speciális drónos egységei, a miniszter azt válaszolta, hogy ezek a képességek már megvannak, és bővülni fognak.
„A román hadsereg ma már különböző méretű drónokat használ. Előre akarunk lépni ezen a téren, és Romániában akarjuk gyártani őket” – mondta Miruță.
150 milliárd euró védelmi fejlesztésekre
Az európai biztonsági cselekvési eszköz (SAFE) olyan új uniós pénzügyi eszköz, amely közös beszerzés keretében fogja támogatni azokat a tagállamokat, amelyek a védelmi ipari termelésbe kívánnak beruházni, a kiemelt képességekre összpontosítva.
A SAFE az európai védelmi technológiai és ipari bázisba (EDTIB) történő sürgős és nagyszabású beruházásokat fog finanszírozni. A cél a gyártási kapacitás fellendítése, annak biztosítása, hogy a védelmi felszerelések rendelkezésre álljanak, amikor szükség van rájuk, valamint a meglévő képességbeli hiányosságok orvoslása – végső soron az EU általános védelmi készültségének megerősítése.
Ezen túlmenően a SAFE lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát azáltal, hogy védelmi iparát a kezdetektől fogva összekapcsolja az eszközzel.
A SAFE keretében az EU 150 milliárd EUR maximális összegű pénzügyi támogatást biztosít, amelyet kérésre, nemzeti tervek alapján folyósít az érdekelt tagállamoknak. A folyósítás versenyképes díjazású, hosszú lejáratú hitelek formájában történik, amelyeket a kedvezményezett tagállamoknak kell visszafizetniük.
A méretgazdaságosság és az interoperabilitás biztosítása, valamint az EDTIB esetleges széttöredezettségének csökkentése érdekében a kedvezményezett tagállamoknak elvben legalább két részt vevő ország bevonásával kell a közös beszerzéseket végrehajtaniuk ahhoz, hogy a hitelre jogosultak legyenek.
A jelenlegi geopolitikai helyzetre, valamint a védelmi felszerelésekbe történő nagyarányú beruházások sürgős szükségességére figyelemmel a SAFE korlátozott időtartamra lehetővé teszi a csak egy tagállam részvételével végrehajtott beszerzést is.
A SAFE keretében finanszírozott támogatható tevékenységeknek az Európai Tanács 2025. március 6-i ülésén meghatározott kiemelt területek első jegyzékéhez kell kapcsolódniuk, a védelmi termékek következő két kategóriáját illetően:
1. lőszerek és rakéták; tüzérségi rendszerek, ideértve a mélységi precíziós csapásmérő képességeket; szárazföldi harci képességek és azok támogató rendszerei, ideértve a katonai felszereléseket és a gyalogsági fegyvereket; a kritikus infrastruktúrák védelme; kiberkérdések; katonai mobilitás, beleértve a mozgásakadályozást is;
2. lég- és rakétavédelmi rendszerek; tengerfelszíni és vízfelszín alatti képességek; drónok és drónelhárító rendszerek; stratégiai támogató eszközök, mint például – de nem kizárólag – stratégiai légi szállítási, légi utántöltési és C4 ISTAR rendszerek, valamint űrtechnológiai eszközök és szolgáltatások; az űrtechnológiai eszközök védelme; mesterséges intelligencia és elektronikus hadviselés.
A 2. kategóriába tartozó védelmi termékekre szigorúbb támogathatósági feltételek vonatkoznak majd, amelyeknek értelmében a vállalkozóknak dönteni kell tudniuk a beszerzett védelmi termékek kialakításának meghatározásáról, kiigazításáról és továbbfejlesztéséről.
A beszerzési szerződéseknek a termékek mindkét kategóriája esetében biztosítaniuk kell, hogy az Unión, az EGT-tag EFTA-államokon vagy Ukrajnán kívüli országból származó összetevők költségei ne legyenek magasabbak a végtermék becsült költségének 35 százalékánál.
Az EU elkötelezett amellett, hogy tovább erősítse és elmélyítse a biztonság és a védelem terén folytatott transzatlanti együttműködést és szerepvállalást, valamint a NATO-val való kiegészítő jelleget. Ennek fényében a SAFE keretében törekedni kell az interoperabilitás fokozására, az ipari együttműködés folytatására, valamint a megbízható partnerekkel a legkorszerűbb technológiákhoz való kölcsönös hozzáférés biztosítására.
A legnagyobb összeget – 43,7 milliárd eurót – Lengyelország kapja, a Romániának járó, összesen 16,68 milliárd eurós összeg a második legmagasabb.
A program esetében nem csak haderőfejlesztés zajlik, hanem a védelmi képességek fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra korszerűsítése is, így Románia autópálya-építésre is költhet az összegből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hadifelszerelések iránt világszerte megnövekedett kereslet jó fejlődési lehetőséget nyit a román védelmi ipar számára is – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának Kolozsváron tartott ülése után kijelentette, a szövetség elsődleges célja a korábbi kormánykoalíció újraalakítása, de nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonuljon.
Markó Béla volt RMDSZ-elnök pénteken az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy aggasztja az ország politikai helyzete.
Nem érdemes hivatalos bejelentésre számítani az új miniszterelnök személyéről és az új kormány összetételéről a parlamenti pártokkal folytatandó hétfői konzultáció után – jelentette ki pénteken Nicuşor Dan államfő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteken kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnap délutánig az egész országban villámlásokkal és viharos széllökésekkel kísért felhőszakadások, jégeső és jelentős lehűlés várható.
Bár még mindig a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a legnagyobb támogatottságú párt, fölénye csökkenőben van – derül ki a CURS legfrissebb közvélemény-kutatásából.
Cáfolta a kormány azt a vádat, amely szerint Ilie Bolojan jelenlegi ügyvivő miniszterelnök a hírhedt Micula testvérek, valamint a pénzügyminisztérium tisztviselői társaságában egy szalvétán osztották szét a kormányzati tartalékalapból származó pénzt.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a román helyreállítási terv (PNRR) keretében benyújtott 2,6 milliárd eurós kifizetési kérelmet – jelentette be csütörtökön Ilie Bolojan.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnöknek le kell mondania a tisztségéről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!