
Vizsgálat. A román ügyészség Ukrajnának szánt titkos fegyverszállítmány ügyében nyomoz
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az illetékes román ügyészség újraindította a büntetőeljárást egy ukrán művelet ügyében, amelynek keretében importált fegyvereket szállítottak a Fekete-tenger román felségvizein anélkül, hogy azokat a román hatóságoknak bejelentették volna.
2025. december 25., 21:112025. december 25., 21:11
A titkos szállítmánnyal foglalkozó nyomozást eredetileg azzal az indokkal zárták le, hogy Ukrajna lépései Oroszország katonai agressziója fényében megbocsáthatók voltak – mutat rá az esetet ismertető Profit.ro gazdasági portál.
A fegyvereket az ukrán állami tulajdonú SpetsTechnoExport vállalat importálta, és azokat az anyavállalat, az Ukrspecexport részére szánta.
A kérdéses áruk értéke 2,9 millió dollár, a büntetőeljárás újraindítását megerősítő, nemrég kiadott dokumentum szerint.
A nyomozás a vámügyi törvénykönyv, a büntető törvénykönyv fegyverekre és lőszerre vonatkozó rendelkezései, valamint a katonai termékek exportjának, importjának és egyéb műveleteinek ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok esetleges megsértésére vonatkozik.
A vizsgálatot a konstancai bírósági ügyészség indította tavaly, majd 2025 márciusában lezárták, ám most a konstancai törvényszéki ügyészségének kérésére újraindították.
Az elutasító határozatban az állt, hogy „nagyszabású katonai konfliktusokban az állami hatóságok gyakran szélsőséges döntési kényszerekkel szembesülnek, amelyekre nincs ideális megoldás, és bármely cselekvés vagy tétlenség súlyos következményekkel járhat a lakosságra nézve”, hozzátéve, hogy „ebben az összefüggésben a nyomozás alatt álló személyek cselekményeit a rájuk nehezedő külső és belső nyomás fényében kell elemezni, amely megfosztotta őket a valódi választási szabadságtól”.
Ennek nyomán az ügy lezárásának indokaként azt hozták fel, hogy az ukrán állami tulajdonú vállalat képviselői, akik a fegyverek szállítását végezték, „olyan helyzetbe kerültek, hogy alacsonyabb társadalmi veszélyességű cselekményeket kellett elkövetniük, mivel erkölcsileg kénytelenek voltak kivételes intézkedéseket hozni egyrészt a katonai rakományt szállító hajón szolgáló személyzet életét és biztonságát, másrészt pedig a fegyveres konfliktusban szükséges árukat”.
Ellenkező esetben – állítják az ügyészek – a felelősség a vámtisztviselőt terhelné, aki engedélyezte a 158/1999 sz. kormányrendelet által tiltott áruk behozatalát az ország területre.
Az ügyészség rámutat: még ha a művelet az ukrán védelmi minisztérium kifejezett utasítására is történt, amely a katonai rakomány szállítási okmányaiban irreálisan más adatokat tüntetett fel a szállított árukkal kapcsolatban, az ukrán–orosz konfliktus és annak eszkalálódása a Fekete-tenger térségében, az orosz ellenség által a hajóra mért esetleges fegyveres támadások megelőzése érdekébe a katonai termékek romániai területen történő tranzit/átrakodási műveleteinek végrehajtásához a külügyminisztérium által az Exportellenőrzési Osztály (ANCEX) útján kiadott engedély szükséges.
Ugyanakkor azt is megemlíti, hogy
„Ezen túlmenően a vámhatóság birtokában lévő, az áruk vámhatóságnak történő bejelentésére vonatkozó információk ellentmondásokat tártak fel a kirakodott áruk tekintetében. A bűnügyi nyomozó szerv által vizsgált levelezés és dokumentáció szintén állandó változásokat mutat az érintett személyek által a konstancai vámhivatalnál bejelentettekhez képest” – áll a határozatban.
A dokumentum azt is kimondja, hogy még ha úgy is tekintjük, hogy nem történt bűncselekmény, akkor is ellenőrizni kell, hogy a történtek nem sértik-e a vámjogszabályokat.
Az ügyészség mindezek fényében megállapítja:
Mindez annak ismeretében meglepő, hogy Románia a háború kezdete óta az egyik legfontosabb tranzitútvonal az Ukrajnának szánt nyugati fegyverek szállítása során, és a NATO éppen az elmúlt héten mondta ki konkrétan is, hogy Románia Lengyelország után a második legjelentősebb tranzitország.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.
Együttműködési megállapodást írt alá az európai uniós beruházásokért felelős minisztérium és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely szerint utóbbi közvetlen hozzáférést kap az EU-alapokból finanszírozott projekteket kezelő platformhoz.
Jelen állás szerint valószínű, hogy az alkotmánybíróság négyszeri halasztás után szerdán sem tud majd dönteni a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai ügyében, mivel egyik tagja szabadságon van.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Az utóbbi időben kísérletek történtek a romániai polgármesterek démonizálására – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke, a koalíció legfőbb pártját jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt. Erről a szövetség koordináló testülete határozott kedden, és a kormányt is értesíteni szándékszik ez ügyben.
Újabb kemény bírálatokat fogalmazott meg Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, volt védelmi miniszter a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is vezető Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben.
szóljon hozzá!