
A meglepetésjelölt – ez lehetne Teodor Meleșcanu jelzője, hiszen csupán egy nappal a jelentkezési határidő előtt jelentette be, hogy ő is elindul az államfőválasztáson. Igaz, ezt rögtön közel 400 ezer támogatói aláírással erősítette meg.
2014. október 15., 16:552014. október 15., 16:55
Már önmagában ez kissé gyanússá teszi a hirtelen elhatározást, hát még ha megemlítjük, hogy Meleșcanu a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatói tisztségéről mondott le, hogy jelölt lehessen.
Meleșcanu 1941-ben született a Hunyad megyei Brádon, 1964-ben végzett a Bukaresti Egyetem jogi karán, majd nemzetközi kapcsolatok szakon volt hallgató ugyanott. 1973-ben a genfi egyetemen avatták a jogtudományok doktorává, szakterülete a nemzetközi jog.
1966-ban kezdődött diplomáciai karrierje, amelynek során egyre magasabb posztra jutott a külügyben, egészen a nagyköveti rangig. 1978 és 1985 között Románia ENSZ-missziójánál volt másodtitkár, illetve különböző genfi nemzetközi intézményeknél tevékenykedett.
1992 és 1996 között a Nicolae Văcăroiu vezette kormány külügyminisztere volt, 2007-ben és 2008-ban pedig a Tăriceanu-kormány védelmi minisztereként tevékenykedett.
A váltás a jelölt politikai karrierje ismeretében vélik érthetővé. 1996-ban még a kommunista utódpárt, a jelenlegi Szociáldemokrata Párt (PSD) elődje, a PDSR színeiben választották Prahova megyei szenátorrá. 1997-ben azonban új pártot hozott létre Szövetség Romániáért néven, amelynek színeiben a 2000-es államfőválasztáson két százalékos eredményt ért el.
2002-ben aztán a párt beolvadt a Nemzeti Liberális Pártba (PNL), azóta Meleșcanu ezen párt politikusa volt egészen 2012-ig, amikor őt javasolták a SIE élére. Ahonnan most ismét az államfői tisztségbe vágyik – egyes találgatások szerint azért, hogy beugorhasson Klaus Johannis PNL-elnök helyére, ha a legfelsőbb bíróság elmarasztalja az összeférhetetlenségi ügyében.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
A jövő héten fokozatos felmelegedés kezdődik az ország egész területén, a nappali hőmérséklet egyes térségekben akár a 14 Celsius-fokot is elérheti – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) heti, az Agerpres által közölt előrejelzéséből.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
szóljon hozzá!