Menni vagy maradni? Az orvostanhallgatók szerint bőven vannak érvek a külföldi pályakezdés mellett is
Fotó: Haáz Vince
Összetett az orvosok röghöz kötésének kérdése, a Krónika által megszólaltatott, Marosvásárhelyen tanuló orvostanhallgatók pedig árnyaltan látják Ilie Bolojan miniszterelnök felvetését. Úgy vélekednek, a szakvizsga megszerzése után sok fiatal orvosnak jelentős kihívást jelent állást találni, és – egyéb szempontokon kívül – sokan ezért távoznak külföldre.
2026. február 22., 18:522026. február 22., 18:52
Marosvásárhelyen tanuló orvostanhallgatókat kerestünk meg, miként vélekednek arról, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök felvetette: a frissen végzett orvosokat bizonyos ideig Romániában kellene tartani, megakadályozva a külföldre távozásukat. A liberális kormányfő (PNL) szerint az államilag támogatott szakokon diplomázott, valamint a rezidensképzésen is Romániában átesett fiatal orvosoknak akár öt évig terjedő időszakig kötelező módon az országban kellene maradniuk. A miniszterelnök akutnak számító problémára, az eddig
A témában korábban megkérdeztünk gyakorló orvosokat is, a meglátásaik alapján készült cikkünk itt található. A javaslat első hallásra sokak számára logikus válasznak tűnhet az orvoshiány kezelésére, azonban az orvostanhallgatók árnyaltan közelítenek a kérdéshez.
„A magyarországi röghöz kötéses rendszeréről már hallottam, és egyáltalán nem tartom elvetemült gondolatnak, hogy a költségvetésileg támogatott helyeken tanult hallgatók ilyen formában törlesszék egyetemi képzésük költségeit az államnak. Ha jól tudom, ott erre körülbelül 20 év áll rendelkezésükre, ami így kívülről nézve teljesíthetőnek tűnik. Tisztában vagyok azzal, hogy az orvosi képzés az egyik – ha nem a legköltségesebb – felsőoktatási program” – mondta el megkeresésünkre a Marosvásárhelyen tanuló Horváth Krisztina.
Horváth Krisztina harmadéves orvostanhallgató: „nem titok, hogy a szakvizsga megszerzése után sok fiatal orvosnak komoly kihívást jelent állást találni, sokan ezért mennek külföldre”
Fotó: Horváth Krisztina archívuma
A kolozsvári származású egyetemista hozzátette, ettől függetlenül érdemes lenne nem megfeledkezni arról, hogy Romániában nem csak orvosok tanulnak államilag támogatott helyeken, így nem csak nekik lehetnek „kötelességeik az országgal szemben”, ahogyan Bolojan nyilatkozatában elhangzott.
akárcsak számos más kedvezőtlen statisztikai adat, amelyek nem vetnek jó fényt a román egészségügyre. A várható élettartam az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, a kezelhető és megelőzhető betegségek nálunk okozzák a legtöbb halálesetet, miközben arányaiban az egyik legtöbbet költjük gyógyszerekre, de az egyik legkevesebbet prevencióra és kórházi szolgáltatásokra – ezek mind egy alulfinanszírozott, de főként rosszul megszervezett egészségügyi rendszer tünetei” – vélekedett lapunknak a harmadéves orvostanhallgató.
Az Ilie Bolojan által felvetett probléma valós, nem véletlen, hogy a röghöz kötéssel való próbálkozás többször felmerült az előző kormányok idején, politikai színezetüktől függetlenül. Becslések szerint különösen a 2007-es EU-csatlakozás óta több tízezer szakorvos, fogorvos, ápoló és asszisztens távozott külföldre dolgozni. (Számos európai országban Románia dobogós helyezést tölt be az ott dolgozó orvosok számát tekintve). Többségüket a magasabb javadalmazás és a jobb munkakörülmények ösztönzik a nyugat-európai vagy tengerentúli munkavállalásra.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
Emlékeztetett, hogy a miniszterelnöktől elhangzott az is, az évente körülbelül 7000 végzett orvostanhallgatóból mindössze mintegy 1000 helyezkedik el később az állami egészségügyi rendszerben. Viszont Ilie Bolojan azt nem említette, hogy évente nagyjából 5000-5500 rezidenshelyet hirdetnek meg, és ezek szinte teljesen betöltésre kerülnek.
tehát a 4–6 éves képzés végére akár vissza is termelheti a tanulmányai költségét az állam számára. Hivatalos adatot nem találtam arra vonatkozóan, hogy évente hány szakorvosi állást hirdetnek meg az állami szférában, így nehéz megállapítani, hogy pontosan mi az oka annak, hogy a rezidensképzést megkezdő orvosoknak végül csak körülbelül ötöde marad az állami egészségügyi rendszerben szakorvosként” – fejtette ki Horváth Krisztina.
A miniszterelnök felvetette: a frissen végzett orvosokat bizonyos ideig Romániában kellene tartani, megakadályozva a külföldre távozásukat
Fotó: Olti Angyalka
Az orvostanhallgató elmondta, rezidensek, fiatal orvosok tapasztalatai alapján tájékozódik ő is, de meglátása szerint ma már nem titok, hogy a szakvizsga megszerzése után sok fiatal orvosnak komoly kihívást jelent állást találni, és sokan ezért mennek külföldre. „Nem állítom, hogy a jobb fizetés, a kedvezőbb munkakörülmények, a rugalmasabb munkaidő és a több fejlődési lehetőség ne lennének csábítóak, de mire egy orvos befejezi a rezidensképzést és megszerzi a szakorvosi diplomát, általában már a harminc évhez közelít.
A romániai egészségügy sok gonddal küzd, ezért a fiatal pályakezdők is összetettnek látják a – röghöz kötés” kérdését
Fotó: Haáz Vince
Horváth Krisztina arról is beszélt, hogy amikor ő elkezdte az orvosi egyetemet, szinte semmit nem tudott erről a rendszerről. „Nem orvoscsaládból származom, és meg sem fordult a fejemben, hogy külföldön tervezzem a jövőmet. Harmadéves hallgatóként – bár még hosszú út áll előttem – egyre több orvossal beszélgetve kezdem megérteni, hogy talán nem lesz elég az akaratom és az igyekezetem ahhoz, hogy itthon boldoguljak.
A romániai orvosok exodusa 2018-ban némileg alábbhagyott, ekkor ugyanis a bukaresti kormány a pedagógusokéhoz hasonlóan megemelte az egészségügyi dolgozók bérét is. Néhány év elteltével azonban a tendencia folytatódott, így például 2024-ben az előző évhez képest kétszer több, 1200 orvos és ápoló folyamodott a külföldi praxis engedélyezéséért a román hatóságokhoz. Az országban jelenleg mintegy 70 ezer orvost tartanak nyilván, és a legfőbb gondot a szakemberek egyenlőtlen területi eloszlása jelenti: 90 százalékuk városon és az egyetemi központokban dolgozik, miközben a vidék és a kis települések lefedetlenek; mintegy 300 községben háziorvos sincs. Nagy a szakemberhiány az egyes szakterületeken is: mindez hatványozottan jellemző az aneszteziológiára, intenzív terápiára, pszichiátriára, kardiológiára, általános sebészetre, a sürgősségi orvosi területre, belgyógyászatra és gasztroenterológiára.
A Marosvásárhelyen általános orvosin negyedéves, kézdivásárhelyi Dumitrașcu Edina úgy vélekedett: szeretne itthon maradni, ugyanakkor ő is árnyaltan látja a jövőbeni elhelyezkedés kérdését.
Kezdőként fontos, hogy az ember több mindent megtapasztaljon, és erre rengeteg lehetőséget nyújtanak a külföldi modern kórházak” – mutatott rá Edina. Hozzátette, járt nyári gyakorlaton Magyarországon, és rengeteg új dolgot tanulhatott, lehetősége nyílt anyanyelven kommunikálni az orvosokkal, páciensekkel. Ilie Bolojan felvetéséről szólva azt mondta: meglátása szerint másképp is lehetne ösztönözni a fiatalokat, hogy itthon maradjanak hosszú távon.
Az utóbbi napokban élénk vitát váltott ki Ilie Bolojan miniszterelnök felvetése, amely szerint a frissen végzett orvosokat bizonyos ideig Romániában kellene tartani, megakadályozva a külföldre távozásukat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!