A meglepetésjelölt – ez lehetne Teodor Meleșcanu jelzője, hiszen csupán egy nappal a jelentkezési határidő előtt jelentette be, hogy ő is elindul az államfőválasztáson. Igaz, ezt rögtön közel 400 ezer támogatói aláírással erősítette meg.
2014. október 15., 16:552014. október 15., 16:55
Már önmagában ez kissé gyanússá teszi a hirtelen elhatározást, hát még ha megemlítjük, hogy Meleșcanu a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatói tisztségéről mondott le, hogy jelölt lehessen.
Meleșcanu 1941-ben született a Hunyad megyei Brádon, 1964-ben végzett a Bukaresti Egyetem jogi karán, majd nemzetközi kapcsolatok szakon volt hallgató ugyanott. 1973-ben a genfi egyetemen avatták a jogtudományok doktorává, szakterülete a nemzetközi jog.
1966-ban kezdődött diplomáciai karrierje, amelynek során egyre magasabb posztra jutott a külügyben, egészen a nagyköveti rangig. 1978 és 1985 között Románia ENSZ-missziójánál volt másodtitkár, illetve különböző genfi nemzetközi intézményeknél tevékenykedett.
1992 és 1996 között a Nicolae Văcăroiu vezette kormány külügyminisztere volt, 2007-ben és 2008-ban pedig a Tăriceanu-kormány védelmi minisztereként tevékenykedett.
A váltás a jelölt politikai karrierje ismeretében vélik érthetővé. 1996-ban még a kommunista utódpárt, a jelenlegi Szociáldemokrata Párt (PSD) elődje, a PDSR színeiben választották Prahova megyei szenátorrá. 1997-ben azonban új pártot hozott létre Szövetség Romániáért néven, amelynek színeiben a 2000-es államfőválasztáson két százalékos eredményt ért el.
2002-ben aztán a párt beolvadt a Nemzeti Liberális Pártba (PNL), azóta Meleșcanu ezen párt politikusa volt egészen 2012-ig, amikor őt javasolták a SIE élére. Ahonnan most ismét az államfői tisztségbe vágyik – egyes találgatások szerint azért, hogy beugorhasson Klaus Johannis PNL-elnök helyére, ha a legfelsőbb bíróság elmarasztalja az összeférhetetlenségi ügyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!