Sztárelnök a NATO-csúcson

Az is fokozta a bizonytalanságot, hogy csütörtök este, az orosz elnöki repülőgép leszállása előtt bombariadót rendeltek el a fővárosi Henri Coandă-repülőtéren, így Putyin gépe a tervezett 18 óra helyett öt órával később szállhatott le.

Vlagyimir Putyin részvétele az észak-atlanti szövetség csúcsértekezletén valóságos showműsor keretében zajlott: az orosz elnök filmsztárként integetett a kameráknak, és autogramokat osztogatott az újságíróknak a parlament épületében. Az orosz elnök tapsot is kapott – főként az orosz média képviselőitől –, amikor a Szergej Lavrov külügyminiszter sajtótájékoztatójára várakozó újságírók nagy meglepetésére egyórás késéssel maga Putyin lépett a pulpitushoz.

„Már-már vallásos várakozás előzi meg minden beszédemet” – kezdte sajtótájékoztatóját az orosz államfő, akinek magabiztossága annak is tulajdonítható, hogy a NATO-tagállamok csütörtökön úgy döntöttek, nem ajánlják fel a részvételt a csatlakozás első lépésének számító tagsági akciótervben Ukrajnának és Grúziának, miután Moszkva határozottan tiltakozott e lehetőség ellen. A csúcstalálkozó záróakkordjaként pénteki NATO–Oroszország Tanács után tartott sajtótájékoztatón Putyin meglehetősen éles kijelentéseket tett a katonai szervezet globális szerepe, terjeszkedése és a rakétapajzs kibővítése kapcsán.

Noha „nagyon nyitottnak és konstruktívnak” nevezte a pénteki megbeszélést, és elismerte, hogy több területen, például az afganisztáni szerepvállalás és a terrorellenes harc terén összhang van Moszkva és a NATO között, Putyin arra figyelmeztetett, hogy a katonai tömbnek tekintettel kell lennie Oroszország érdekeire. Miután az Észak-atlanti Tanács csütörtöki ülésén úgy döntött: a Lengyelországba és Csehországba tervezett amerikai rakétavédelmi rendszert kibővítik úgy, hogy az Romániát, Bulgáriát, Görögországot és Olaszország déli részét is védje, Putyin leszögezte: egyértelmű, hogy a pajzs Oroszország ellen irányul. A NATO–Oroszország Tanács ülésén Putyin egy alternatív rakétapajzs létrehozását javasolta, amelyet a NATO, az Egyesült Államok és Oroszország együttesen működtetne, és amelynek két irányító központja lenne, Brüsszelben és Moszkvában. A tagállamok elutasították az orosz elnök felvetését.

Elutasítóan nyilatkozott az orosz elnök a NATO bővítéséről is, amelyről úgy vélekedett: Oroszország biztonsága elleni közvetlen fenyegetésként értelmezhető egy erős katonai tömb jelenléte az orosz állam határainál. „Oroszország felszámolta támaszpontjait Vietnamban, Kubában, visszavonta katonáit Kelet-Európából. Mit kapott cserébe? Egy katonai bázist Romániában, egyet Bulgáriában. Ez azt jelenti, hogy a katona infrastruktúra közelebb került határainkhoz” – fogalmazott Putyin.

Az orosz elnök megkérdőjelezte a NATO-tagság demokratizáló hatását is. Ukrajnában demokrácia van, noha nem tagja a szövetségnek, másrészt Lettországban semmi nem változott, a NATO-tagság ellenére, tette hozzá.

Az elnöki tisztségből májusban leköszönő Putyin szerint a NATO–orosz megbeszélések végkövetkeztetése az, hogy a katonai szövetségnek partnerként szüksége van Oroszországra. Leszögezte: noha a NATO szerepe a jelenlegi kihívások kezelése, a terrorizmus elleni harc, a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozása, Oroszország nélkül semmire sem mehet. „Együttműködésünk annak függvénye, hogy a NATO-tagállamok milyen mértékben veszik figyelembe az Orosz Föderáció érdekeit” – fogalmazott Putyin.

Annak ellenére, hogy eredetileg programjában nem szerepelt, Putyin kétoldalú megbeszélést folytatott Traian Băsescu elnökkel, akit moszkvai látogatásra hívott. A két elnök értékelte az orosz–román gazdasági kapcsolatok fejlődését, a bukaresti államfői hivatal közlése szerint pedig a koszovói és transznisztriai helyzetről is szó esett a találkozón.