
Fotó: Agerpres
2008. november 11., 16:312008. november 11., 16:31
Nagy többséggel utasította el tegnap a szenátus azt a kormányrendeletet, amelyben a kabinet április elsejére halasztotta a pedagógusok számára 50 százalékos béremelést előíró jogszabály hatálybaléptetését. Kudarcba fulladt ugyanakkor a Demokrata-Liberális Párt (PDL) kormánybuktató kezdeményezése: a párt által a halasztásról szóló rendelet miatt benyújtott bizalmatlansági indítványról nem is szavaztak, mivel létszámhiány miatt meg sem tartották a két ház együttes ülését. Mint arról beszámoltunk, a kormány azt követően döntött a halasztás mellett, hogy a képviselőház által szeptember végén a PSD kezdeményezésére elfogadott jogszabály kapcsán a kormányfő és a gazdasági tárca vezetője többször is elmondta: annak gyakorlatba ültetése lehetetlen, mivel nincs rá fedezet, emellett súlyos gazdasági problémákhoz vezetne. A szenátorok ennek ellenére tegnap 79-12 arányban utasították el a kormányrendeletet, annak nyomán, hogy a szenátus és a képviselőház munkaügyi és oktatási bizottságai együttes ülésükön szintén elvetették azt.
Varujan Vosganian pénzügyi és gazdasági miniszter a szenátusi szavazás előtt megtartott beszédében megismételte a kormány korábbi álláspontját, arra kérve a szenátorokat, ne utasítsák el a halasztásról szóló kormányrendeletet. „A béremelés inflációhoz és gazdasági stagnáláshoz vezetne” – szögezte le a tárcavezető. A miniszter szerint a határozat elutasítása esetén lehetetlenné válik az alacsony és a magas bérek közötti szakadék eltüntetése, így az alacsony bérű pedagógusok továbbra is hátrányos helyzetben maradnak. A miniszter egyúttal felszólította az egyetemi tanárként is tevékenykedő szenátorokat, hogy tartózkodjanak a szavazásnál, ám a honatyák ezt elutasították. Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök tegnap Vosganianhoz hasonlóan leszögezte: az 50 százalékos béremelés nem lehetséges, mivel negatívan érintené a gazdaságot, egyúttal megvádolta a baloldalt, hogy csupán kampánycélból tart ki a nagyarányú béremelések mellett. A szenátusi döntés ugyanakkor nem jelenti a rendelet megsemmisítését, mivel ebben a témában a képviselőház a döntéshozó kamara. Fölöslegessé válhat ugyanakkor az alsóházi vita, ha az alkotmánybíróság helyt ad az ombudsman keresetének, amelyben a kormányrendelet alkotmányellenessé nyilvánítását kéri.
Nem bizonyult ugyanakkor sikeresnek a PDL és a Nagy-Románia Párt kezdeményezése, amellyel csupán húsz nappal a parlamenti választások előtt kormányt szeretett volna buktatni. „Az oktatás marad, a kormány megy” című bizalmatlansági indítványt meg sem vitatták a két ház erre az alkalomra összehívott együttes ülésének résztvevői, hiányzott ugyanis a szavazatképességhez szükséges létszám. A Szociáldemokrata Párt (PSD) – amely a szenátusban a kormányrendelet ellen szavazott – ugyanis már az indítvány benyújtásáról szóló demokrata párti bejelentést követően közölte: a kezdeményezést demagóg kampányhúzásnak tartja, ezért nem hajlandó ahhoz asszisztálni. Ennek nyomán a PSD honatyái nem is vettek részt a tegnapi ülésen, ennek nyomán pedig azt fel is függesztették.
Tegnap egyébként a négy tanügyi szakszervezet által a béremelés elhalasztása miatt kezdeményezett figyelmeztető sztrájk idején a tanárok egy csoportja a parlament előtt tüntetett. A kormány különben a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások nyomán hajlandónak mutatkozott arra, hogy a kiegyenlítés érdekében 28 százalékkal emelje az alacsonynak minősülő havibérrel rendelkező pedagógusok fizetését, ám a kormányfő kijelentette: erre az érdekképviseletek által követelt október elsejei dátummal szemben csak jövő március elsejétől van lehetőség. A miniszterelnök tegnap esti bejelentése szerint a béremelés két lépcsőben zajlik majd, a második emelés szeptember elsejétől esedékes.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.