Fotó: Rgnpress.ro
Nemzetbiztonsági kockázatot vizionál Eugen Popescu, a Határon Túli Románokért Alapítvány ügyvezető elnöke arra az esetre, ha a románok tömegesen elhagynák a Székelyföldet.
2017. augusztus 17., 17:212017. augusztus 17., 17:21
2017. augusztus 17., 20:122017. augusztus 17., 20:12
Popescu a székelyföldi román szervezetek részvételével megtartott, rendszerint a Székelyföldön élő románok vélt sérelmeit felsoroló, magyarellenes felhangokkal tarkított marosfői nyári egyetemen szerdán felszólalva arról beszélt:
„Közép- és hosszú távon pedig ez a sebezhetőség nemzetbiztonsági problémává válhat. Remélem, mindez a román hatóságokban is tudatosul, mivel konkrét intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy ez ne történjen meg. (...) Amennyiben a két megyében élő románok eltűnnek, itt egy etnikailag tiszta övezet jön létre. Máris vannak olyan szélsőségesek, akik kijelentették, hogy egyes Hargita és Kovászna megyei települések etnikailag tiszták.
A két megye Románia közepében található, történelmük mélységesen kihatott a román államra és a román mentalitásra, itt a Magyar Autonóm Tartományra vagy a második bécsi döntés idejére gondolok” – mondta Popescu.
Állítása szerint
Példaként a Kovászna megyei Dobolyt hozta fel, ahol szerinte a helyi románok már csak a templomban beszélnek románul, maguk között viszont inkább a magyar nyelvet használják.
„Vagyis egy állam többségi nemzetének tagjait a saját államukban egy nemzeti kisebbség asszimilálja. Ilyesmi egyetlen EU-tagállamban, a világ egyetlen államában sem történik. A román államnak lépnie kellene, mivel
– jelentette ki Popescu, a Balkán viszonyait tanulmányozó, meg nem nevezett szakértőkre hivatkozva, ezért úgy vélte, a román államnak közbe kell lépnie, hogy bármely román közösség megőrizhesse az identitását. Ehhez külön költségvetési pénzek elkülönítését tartja szükségesnek.
A rendezvény többi felszólalója is a románok elvándorlását, illetve a román nemzeti identitás megőrzése útjába gördülő akadályokat tette szóvá.
Nemzetközi összeesküvést sejt az ellene felhozott vádak mögött és áldozati pózban tetszeleg Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali államfőjelölt, aki ellen kedden emelt vádat a legfőbb ügyészség az államrend megdöntésére irányuló cselekedetek miatt.
Románia nem tudja 8 százalék alatti költségvetési hiánnyal zárni az idei évet, a jelenlegi deficit magasabb az év elején és az év közepén prognosztizáltnál – ismerte le Ilie Bolojan miniszterelnök egy kedd esti televíziós interjúban.
Nem csupán 2024-ben használták a Călin Georgescu független szélsőjobboldali jelölt elnökválasztási győzelmét szolgáló hibrid háborús eszközöket, hanem idén is bevetették őket – jelentette ki Alex Florenta legfőbb ügyész.
Románia mintegy 1,5 milliárd euró értékű támogatást nyújtott Ukrajnának, ami a GDP körülbelül 0,2 százalékát teszi ki – ismerte el Ilie Bolojan miniszterelnök, ellentmondva ezzel Marcel Ciolacu volt miniszterelnöknek.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Piatra-Neamț város polgármestere, Adrian Niță kedden bejelentette, hogy elrendelte az elektromos rollerek közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedély visszavonását, miután egy 15 éves tinédzser tragikus körülmények között életét vesztette.
Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, az ügyészségi vizsgálat azt bizonyítja, hogy Oroszország befolyásolta a 2024-es elnökválasztást.
A legfőbb ügyész kedden kijelentette, hogy tavaly november óta a szélsőséges közösségek körében megnőtt a gyűlöletre és erőszakra buzdító üzenetek száma.
Változik a másodikosok, a negyedikesek és a hatodikosok országos képességfelmérő vizsgája – jelentette ki egy keddi szakkonferencián Daniel David oktatási miniszter.
szóljon hozzá!