Különleges nyugdíjak: sztálinista mentalitással vádolják Bolojant a „kárvallott” bírák

– vélik a bírák.

Az UNJR szerint a törvényt az igazságszolgáltatásra nehezedő erős nyomás közepette fogadták el, amelyet a bírák és ügyészek elleni „rágalmazó kampányok, álhírek és félrevezető információk” kísértek.

Az UNJR rámutat, hogy a törvény nem a nyugdíjrendszer valódi reformját jelenti, hanem „büntető intézkedés”, amelynek célja nyomást gyakorolni a bírákra és befolyásolni az állami peres ügyekben hozott ítéleteket.

korábban írtuk

Különleges nyugdíjak: kétséges, hogy Brüsszel a kései döntés nyomán kifizeti-e a 231 millió eurót

Egyelőre kétséges, átutalja-e az Európai Bizottság azt a 231 millió eurónyi támogatást Romániának, amelynek kifizetését a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának rendezéséhez kötöttek.

Az UNJR különösen súlyosnak tartja Ilie Bolojan miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint a politikum „átruházza” a bírói hatalmat, és amely így hangzik „azoknak, akik az igazságügyi rendszerért felelnek, amelyre a politikum ténylegesen átruházta a beavatkozás és a korrekció jogkörét, teljesíteniük kell kötelességüket”.

„Ilie Bolojan miniszterelnök meggyőződése, miszerint a bíróknak a hozzájuk került ügyekben való döntéshozatali jogkörét a politikum ruházta rájuk, sztálinista mentalitását tükrözi a végrehajtó és a bírói hatalom közötti viszonyban, amely szerint a párt döntött arról, hogy a bírák milyen ítéleteket hozzabak, melyek helyesek és melyek nem” – áll az UNJR kérésében.

A jogállamiság elvén működő államban azonban a bíráknak akkor is alkalmazniuk kell a törvényt, ha az az állam érdekeivel ellentétes, mert az jogokat vagy szabadságokat sért.

Az UNJR bírálj Cristian Ghinea USR-szenátor kijelentéseit is, miszerint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot ki kell vonni „a bírák ellenőrzése alól”, valamint Radu Miruţă védelmi miniszter álláspontját is a szolgálati nyugdíjakkal kapcsolatban.

Az UNJR úgy véli, hogy ezek az nyilatkozatok megerősítik azt a felfogást, hogy a jogszabályi változások szankcióként sújtják a bírókat a politikai hatalom számára kedvezőtlennek ítélt döntéseikért, ideértve az érzékeny büntetőügyeket is.

„Ha a bírák a végrehajtó hatalomtól függő helyzetbe kerülnek, az komolyan befolyásolja képességüket, hogy ilyen vitákat pártatlanul rendezzenek. A demokratikus rendszerben az igazságszolgáltatás nem az államot vagy a pártot szolgálja, hanem a törvényt és az egyén alapvető jogait” – állítja az UNJR.

A bírák arra kérik az elnököt, hogy gyakorolja alkotmányos szerepét az állam hatalmi ágai közötti egyensúly garantálójaként, és a Velencei Bizottságnak a bírák státuszának megváltoztatására vonatkozó ajánlásainak megfelelően küldje vissza a törvényt a parlamentnek valódi vita és a bírói karral folytatott konzultáció céljából.

Ugyanakkor az egyesület azzal érvel, hogy

A bírák szerint a felülvizsgálat lehetővé tenné ezeknek a problémáknak a kijavítását, és demokratikus legitimitást adna egy, a bírói testületre jelentős hatással bíró szabályozásnak.

korábban írtuk

Különleges nyugdíjak: alkotmányosnak minősítette a törvényt a taláros testület

Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.

„A szolgálati nyugdíjakról szóló törvény elfogadtatásának módja, az intézményi párbeszéd hiánya és a bírók ellen irányuló nyilvános retorika arra utal, hogy a tét nem a nyugdíjreform, hanem a bírói kar feletti ellenőrzés átvétele a jelenlegi kormányzati többség által” – mondta Dana Gîrbovan, az UNJR elnöke.

Az UNJR bejelentette, hogy minden jogi eszközt felhasznál a bírói kar függetlenségének védelmére, hangsúlyozva, hogy a politikailag alárendelt bírói kar kockázatot jelent a történelmi visszaélések megismétlődésére, amikor a bírák az államot és a pártot szolgálták, nem pedig az állampolgárokat.

Mint arról beszámoltunk, a kormány a költségvetési kiadások lefaragását célzó intézkedések részeként módosította a bírák és ügyészek nyugdíjba vonulását szabályozó törvényt.

A legfelsőbb bíróság azonban megtámadta a módosítást az alkotmánybíróságon, ahol a négy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által a testületbe jelölt alkotmánybíró – közéjük tartozik Gheorghe Stan is – folyamatos bojkottja miatt ötször halasztották a jogszabály megvitatását.

A taláros testület végül öt halasztás után múlt héten alkotmányosnak minősítette a módosítást.

Az ügy nem jutott nyugvópontra, számos bíró kritizálta a szerdai ítéletet, Lia Savonea, a legfelsőbb bíróság elnöke pedig közölte, hogy nemzetközi fórumokhoz fordulnak a szerinte jogtalan döntés miatt.