
Alig csurran-cseppen. A román anyaország kis támogatást nyújt a hazatérni kívánó állampolgárai számára
Fotó: Haáz Vince
Új támogatási programot indított nemrég a bukaresti kormány a külföldről hazatérni kívánók számára: a legalább három éve más európai uniós tagországban tartózkodási engedéllyel élők 12 500 lejes támogatást kapnak, ha itthon munkát vállalnak. Bár a 2500 eurónak megfelelő összeg itthon sok pénznek számít, a munkaügyi államtitkár elismerte, a nyugati fizetésekhez képest ez nem vonzó. Ami Cristian Vasilcoiu szerint rendben is van, mert másképp „túl sokan pályáznának rá”.
2023. október 07., 19:242023. október 07., 19:24
A támogatási programot – melynek célja a külföldre távozott állampolgárok hazacsábítása – európai uniós forrásokból finanszírozzák, lebonyolítója a munkaügyi minisztériumhoz tartozó Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (ANOFM).
Az összeg egyszeri juttatás, melyet két részletben utalnak: az első felét, amikor az igénylő aláírta romániai munkaszerződését, a másik felét pedig egyéves munkaviszonya után. Mindennek feltétele az is, hogy ezt megelőzően az igénylő legalább három évet egy másik uniós tagországban töltött, és oda szólt az állandó lakcíme. A pénz mellett az ANOFM igény szerint álláskeresési-munkavállalási, illetve cégalapítási tanácsadást is nyújt.
A program „szószólója” Cristian Vasilcoiu munkaügyi államtitkár, aki egy szakmai konferencián elismerte, a pénzösszeg nem túl vonzó. „Az itthon élőknek talán úgy tűnhet, hogy 2500 euró jó kis pénz, de a külföldön élők számára nem számít túl különösnek. Az összeg nemigen csábító, emiatt nincs túl sok jelentkező rá, néhány százról lehet szó, ami a romániai munkaerőpiacot tekintve irreleváns, jelentéktelen.
nyilatkozta a Wallstreet.ro szerint Cristian Vasilcoiu a humánerőforrás-szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások szövetsége (ASFRU) által szervezett konferencián.
Mint ismeretes, Románia súlyos demográfiai problémákkal küzd, amelyek egyik fő oka az elvándorlás. Míg a korábbi évtizedekben inkább a kétkezi munkások özönlötték el Nyugat-Európát, ma már az „agyelszívás” legalább olyan súlyos méreteket ölt: bizonyos felmérések szerint az egyetemet végzettek több mint negyede, az orvosi oklevelet szerzők egyharmada külföldre távozott-távozik.
Bukarest hosszú évek óta „erősen gondolkodik” azon, hogyan tarthatná itthon, illetve miként csábíthatná haza állampolgárait, ám nagyrészt csak hangzatos nyilatkozatok múlják felül egymást, gyakorlati megvalósítások terén nemigen történt előrelépés.
Miközben az említett főosztály hosszú ideje dolgozik a határon túli románokra vonatkozó 2023–2026-os nemzeti stratégián, és papíron számos minisztériumi és tárcaközi bizottság tesz-vesz – az évente több milliárd eurót hazaküldő – külhoni románokért, az elmúlt évek talán egyetlen korábbi hazacsalogató konkrétuma, hogy legtöbb 200 ezer lejes, azaz 40 ezer eurós támogatást hirdettek meg külön azon román állampolgárok számára, akik külföldről hazatérve itthon céget alapítanak.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a legfrissebb, 2021-es népszámlálási adatok szerint – melyek egy évtized elteltével 1,1 millió fős népességcsökkenést tükröznek – több mint 440 ezer állampolgár esetében a korábbi külföldi tartózkodási hely itthoni állandó lakcímre változott. Ám a változtatásnak számos oka lehet, ebből nem lehet mindjárt azt a következtetést levonni, hogy ennyien valóban haza is költöztek – erre vonatkozó hivatalos adatokkal nem rendelkeznek a román hatóságok.
Már március óta szedik az első, extrakorai hazai paradicsomot, amelyet a termelők 40–42 lej közötti nagykereskedelmi áron adnak el kilogrammonként, viszont a piacokon már csaknem 70, vagy akár 80 lejért árulják a viszonteladók.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombaton kijelentette, hogy a közel-keleti háború elhúzódása nyomán a kormánynak semmilyen haszna nincs az üzemanyagárak emelkedéséből.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter szerint engedhetetlen, hogy a Romsilva 2026-os költségvetésében előirányozzák a teljes erdészeti személyzet számára szükséges testkamerákra szánt összegeket.
A múlt év végén 7418 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 656-tal csökkent végéhez képest – derül ki az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA) szombaton közzétett adataiból.
Jelentős változás előtt áll az állattenyésztési ágazat: az APIA-támogatásban részesülő gazdáknak ezentúl hivatalos munkaszerződést kell kötniük az általuk foglalkoztatott juhászokkal, ellenkező esetben elveszíthetik a támogatásokat.
Szabálysértésnek minősülne, ha nem töltés alatt álló járművek parkolnának az elektromos autók töltőpontjainál – ezt írja elő a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közúti közlekedési törvényt módosító tervezete.
Dacian Cioloș április 6-tól, hétfőtől tölti be az elnöki tanácsadói tisztséget. A Nicușor Dan államfő által aláírt rendelet pénteken jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Az oktatási minisztérium pénteken bejelentette, hogy április 9-re halasztotta a próbaérettségi eredményeinek közzétételét, mert az eredetileg kijelölt határidőhöz képest túl sok dolgozat várt még javításra.
A bukaresti törvényszék pénteken megszüntette Călin Georgescu hatósági felügyeletét abban az ügyben, amelyben a volt államelnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
Ne bírságolják meg a járművezetőket, ha igazoltatáskor nem tudják felmutatni a jogosítványukat és a forgalmi engedélyt – javasolja az Agerpres hírügynökség által ismertetett tervezetében az USR képviselője, Alexandru Dimitriu.
szóljon hozzá!