Fotó: Rompres
2007. október 29., 00:002007. október 29., 00:00
A kormány által ma bemutatásra kerülő törvénytervezethez szombat délutánig lehetett módosító javaslatokat benyújtani. A határidő lejártáig összesen 172 javaslat érkezett, ebből 59 a szenátushoz, 113 pedig a képviselőházhoz. A legnagyobb számú javaslatot a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióinak tagjai nyújtották be, a képviselőházhoz 74-et, míg a szenátushoz 41-et. A többi előterjesztés a Konzervatív Párt (PC), az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a kisebbségek képviselőinek csoportjától érkezett. A szociáldemokraták előterjesztései között található az is, amely szerint a szenátus tagjait kizárólag egyéni választókerületes, míg a képviselőket vegyes rendszer alapján választanák. Doru Ioan Tărăcilă szenátor, a javaslat kezdeményezője szerint a képviselőházi mandátumok felét egyéni választókerületes szavazási rendszer szerint töltenék be. A többi mandátumot a választásokon elért helyezésük alapján kapnák meg a pártok. Ezzel szemben Eugen Nicolicea képviselő úgy értékelte, a legfontosabb előterjesztés az, amely szerint az egyéni választókerületekben többséget elért pártokat nem vennék figyelembe a mandátumok kompenzációs eljárása során. A PSD harmadik lényeges javaslata a megyei tanácselnökök megválasztására vonatkozik. Az ellenzéki alakulat szerint ezeket is az egyéni választókerületes rendszer alapján kellene megválasztani. A Konzervatív Párt egyik javaslata szerint a Hargita és Kovászna megyei románságnak hivatalból egy képviselői mandátumot kellene biztosítani. Az RMDSZ elsősorban a kompenzációs eljárással kapcsolatos javaslatokat nyújtott be, amelyek lehetővé tennék, hogy a kisebbségek minél nagyobb mértékben képviselve legyenek a törvényhozásban.
A benyújtott előterjesztéseket a kormány figyelembe veheti, viszont az alkotmány értelmében nem köteles beépíteni a szövegbe. Mihai Voicu, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter tegnap kijelentette: a kabinet legkésőbb ma délig elemzi a javaslatokat. A tervezet mai ismertetését követően a politikai pártoknak három nap áll a rendelkezésére, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be a kormány ellen. Amennyiben ez csütörtökig nem történik meg, a tervezet elfogadottnak minősül. Ha valamelyik alakulat mégis bizalmatlansági indítványt terjeszt be, azt november 5-én a két ház együttes ülésén olvassák fel, majd a honatyák három nap múlva, november 8-án vitatják meg. A pártok közül eddig a Nagy-Románia Párt (PRM) illetékesei nyilatkoztak úgy, hogy számításba veszik egy ilyen jellegű kezdeményezés támogatását, viszont az alakulat az alkotmányos előírások értelmében nem rendelkezik elegendő honatyával az önálló indítvány beterjesztéséhez.
N. B. I.
Markó: jöjjön a kisebbik rossz
Tévedés volt november 25-ére, az európai parlamenti választások napjára időzíteni a referendumot az egyéni szavazókerületes választási rendszer bevezetéséről – jelentette ki Markó Béla Kolozsváron. A szövetségi elnök úgy véli, a népszavazás kapcsán felmerült politikai viták elterelik a figyelmet az európai parlamenti választásokról és a programokról. Az egyéni szavazókörzetes választási rendszerről Markó elmondta, az RMDSZ-nek a jelenlegi rendszer felel meg, az új jogszabály alkalmazása révén ugyanis a romániai magyarság minden bizonnyal elveszíti majd képviselőinek kétharmadát. „Kompromisszumos megoldásként a kisebbik rosszat, azaz a kormány által javasolt törvénytervezetet látjuk megfelelőbbnek, amely szerint a képviselői és szenátori mandátumok elosztása két szakaszban történik” – összegezte az elnök.
Gy. Cs.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Látogatottsági adatok