Fotó: Rompres
2007. október 29., 00:002007. október 29., 00:00
A kormány által ma bemutatásra kerülő törvénytervezethez szombat délutánig lehetett módosító javaslatokat benyújtani. A határidő lejártáig összesen 172 javaslat érkezett, ebből 59 a szenátushoz, 113 pedig a képviselőházhoz. A legnagyobb számú javaslatot a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióinak tagjai nyújtották be, a képviselőházhoz 74-et, míg a szenátushoz 41-et. A többi előterjesztés a Konzervatív Párt (PC), az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a kisebbségek képviselőinek csoportjától érkezett. A szociáldemokraták előterjesztései között található az is, amely szerint a szenátus tagjait kizárólag egyéni választókerületes, míg a képviselőket vegyes rendszer alapján választanák. Doru Ioan Tărăcilă szenátor, a javaslat kezdeményezője szerint a képviselőházi mandátumok felét egyéni választókerületes szavazási rendszer szerint töltenék be. A többi mandátumot a választásokon elért helyezésük alapján kapnák meg a pártok. Ezzel szemben Eugen Nicolicea képviselő úgy értékelte, a legfontosabb előterjesztés az, amely szerint az egyéni választókerületekben többséget elért pártokat nem vennék figyelembe a mandátumok kompenzációs eljárása során. A PSD harmadik lényeges javaslata a megyei tanácselnökök megválasztására vonatkozik. Az ellenzéki alakulat szerint ezeket is az egyéni választókerületes rendszer alapján kellene megválasztani. A Konzervatív Párt egyik javaslata szerint a Hargita és Kovászna megyei románságnak hivatalból egy képviselői mandátumot kellene biztosítani. Az RMDSZ elsősorban a kompenzációs eljárással kapcsolatos javaslatokat nyújtott be, amelyek lehetővé tennék, hogy a kisebbségek minél nagyobb mértékben képviselve legyenek a törvényhozásban.
A benyújtott előterjesztéseket a kormány figyelembe veheti, viszont az alkotmány értelmében nem köteles beépíteni a szövegbe. Mihai Voicu, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter tegnap kijelentette: a kabinet legkésőbb ma délig elemzi a javaslatokat. A tervezet mai ismertetését követően a politikai pártoknak három nap áll a rendelkezésére, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be a kormány ellen. Amennyiben ez csütörtökig nem történik meg, a tervezet elfogadottnak minősül. Ha valamelyik alakulat mégis bizalmatlansági indítványt terjeszt be, azt november 5-én a két ház együttes ülésén olvassák fel, majd a honatyák három nap múlva, november 8-án vitatják meg. A pártok közül eddig a Nagy-Románia Párt (PRM) illetékesei nyilatkoztak úgy, hogy számításba veszik egy ilyen jellegű kezdeményezés támogatását, viszont az alakulat az alkotmányos előírások értelmében nem rendelkezik elegendő honatyával az önálló indítvány beterjesztéséhez.
N. B. I.
Markó: jöjjön a kisebbik rossz
Tévedés volt november 25-ére, az európai parlamenti választások napjára időzíteni a referendumot az egyéni szavazókerületes választási rendszer bevezetéséről – jelentette ki Markó Béla Kolozsváron. A szövetségi elnök úgy véli, a népszavazás kapcsán felmerült politikai viták elterelik a figyelmet az európai parlamenti választásokról és a programokról. Az egyéni szavazókörzetes választási rendszerről Markó elmondta, az RMDSZ-nek a jelenlegi rendszer felel meg, az új jogszabály alkalmazása révén ugyanis a romániai magyarság minden bizonnyal elveszíti majd képviselőinek kétharmadát. „Kompromisszumos megoldásként a kisebbik rosszat, azaz a kormány által javasolt törvénytervezetet látjuk megfelelőbbnek, amely szerint a képviselői és szenátori mandátumok elosztása két szakaszban történik” – összegezte az elnök.
Gy. Cs.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
Látogatottsági adatok