2013. február 19., 11:172013. február 19., 11:17
Ponta elmondta: a Magyar Szocialista Párt (MSZP) meghívására utazik a magyar fővárosba. A kormányfő a két ország viszonyát megterhelő székelyzászló-ügy kapcsán megismételte: szerinte kampánymegfontolásból tűzték ki pénteken a magyar Országházra a székely jelképet, mivel az új állampolgársági törvény nyomán a Romániában és Szlovákiában élő magyarok is szavzhatnak a magyar országgyűlési választásokon. „Hadd meséljek el valamit, amit véletlenül hallottam egy székelytől: a székely zászlót, azt a kék-fehéret (sic!) először az 1599-1600-as időszakban használták, amikor a székelyek szövetségre léptek Mihály vajdával a magyarok ellen. Vagyis az a tény, hogy a magyar parlamenten egy olyan zászló látható, amely a magyarok elleni harcok során született, teljes mértékben nevetséges. A magyar parlament elnöke valószínűleg nem ismeri a történelmet” – hangoztatta Ponta.
Egyben hozzátette: nem kíván belesétálni a politikai nyilatkozatok „csapdájába.” „Minél többször válaszolunk, annál jobban örül” Orbán Viktor kormányfő és Németh Zsolt külügyi államtitkár, aki – mint arról beszámoltunk – két hete a romániai magyarok elleni szimbolikus agressziónak nevezte a román hatóságok székelyzászló-ellenes hadjáratát, és a szolidaritás jeleként a lobogó kitűzésére kérte a magyarországi önkormányzatokat.
„Persze nem hagyom annyiban, amikor már túl nagy mérvű a beavatkozás, tudom, hogyan szabjak gátat neki. de emellett olyasmit akarok tenni, amikt eddig még egyetlen román miniszterelnök sem. Március 9-én Budapesten leszek az MSZP meghívására, hogy arról tárgyaljunk: a magyar nép, a román nép, a szlovák és a szerb nép között semmilyen valós probléma sem feszül, már csak azért sem, mert mindannyian európai polgárok vagyunk, és hogy a szélsőséges, demagóg politika – mert a Fidesz nem a legszélsőségesebb, ott a Jobbik, amely még rosszabb, ez a párt használja ki hamisan ezeket a provokációkat egy olyan Európában, amelyben másképp szeretnénk élni” – ecsetelte Ponta. Egyben megjegyezte: emlékeztetni szeretné a budapesti hatóságokat, hogy néhány éve „a román és a magyar kormány között normális, európai országokhoz méltó együttműködés volt.” Mint arról beszámoltunk, Ponta hétfőn délelőtt még Románia ellenségének nevezte a Fideszt és Orbán Viktort.
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára egyébként kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt: Martonyi János külügyminiszter a közeljövőben Bukarestbe látogat, ahol a magyar-román kapcsolatokat érintő kérdésekről, köztük a székely zászló használatáról is tárgyal majd román kollégájával. A székely zászlók ügyét - főleg a román médiában - kísérő „hisztérikus megnyilvánulásoknak” az elkerülésére „lépések történtek” – mondta Németh Zsolt. Magyarország megpróbál egyeztetni a székely zászló kérdésén túl más, hasonlóan érzékeny kérdésekről is - mint például a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügye -, továbbá igyekszik visszatérni azokra a kérdésekre, amelyek „az elmúlt években nagyon meghatározó módon és pozitívan formálták a magyar-román viszonyt, mint például a közös infrastruktúra-fejlesztés” – tette hozzá a külügyi államtitkár. Tavaly többször váltott ki tiltakozást és okozott feszültséget, hogy a Marosvásárhely Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen hátrányos megkülönböztetés éri az egyetemre jelentkező, ott tanuló és oktató magyar anyanyelvűeket.
Németh még hétfőn este arról beszélt: csökkent a székely zászló ügye körüli feszültség, miután Martonyi János magyar külügyminiszter telefonon megbeszélést folytatott román hivatali partnerével, Titus Corlăţeannal. Németh Zsolt a nap folyamán Brüsszelben az EU-országok külügyminiszteri tanácskozásán vett részt, és ott külön megbeszélést is folytatott Titus Corlăţeannal. Mint elmondta, megköszönte a román diplomácia irányítójának, hogy a külügyminiszterek közötti telefonos megbeszélés után „érzékelhetően csökkent a székely zászló körüli feszültség”, azzal együtt is, hogy a román külügyminiszter fenntartotta és továbbra is fenntartja a maga álláspontját. „Fontosnak gondoljuk azt, hogy folytatódjon a párbeszéd” - mondta Németh Zsolt, és beszámolt arról: Corlăţean hangsúlyozta neki, hogy nagy várakozással tekint a magyar külügyminiszter mielőbbi bukaresti látogatása elé.
Felváltva függesztenék ki Románia 41 megyéjének zászlóját a bukaresti parlament épületén a trikolór és az EU lobogójának társaságában – közölte tegnap az MTI-vel Viorel Hrebenciuc, a házbizottság alelnöke. Mint arról beszámoltunk, hétfőn a házbizottság úgy döntött, a román képviselőház nem reagál arra, hogy a magyar Országházra kitűzték a székely zászlót. Ugyanakkor Valeriu Zgonea házelnök azt javasolta, hogy a bukaresti parlament előtt függesszék ki az ország megyéinek jelképeit. Seres Dénes háznagy az MTI-nek elmondta, a házbizottság támogatta a házelnök váratlan javaslatát, de a részletekről nem beszéltek. Hozzátette, nem hiszi, hogy a házbizottság tagjai tisztában voltak azzal, hogy így – Hargita megye jelképeként – a vitatott székely zászló is kikerülhet a román parlamentre. Miután azonban a Hargita és Kovászna megyei prefektusok többször felszólították a polgármestereket a székely lobogónak a közintézményekről való eltávolítására, roppant kevés az esély arra, hogy a kék és arany színű zászlót kihelyezzék a román törvényhozás épülete elé. Zgonea hétfőn leszögezte azt is: kizárólag a román hatóságok által hivatalosan elismert jelképeket teszik közszemlére. Márpedig a marosvásárhelyi ítélőtábla tavaly szeptemberben jogerősen megsemmisítette a Hargita megyei képviselőtestület 2009-ben hozott határozatát, amellyel a megye jelképévé nyilvánította a székely zászlót. Miközben a táblabíróság ítéletének indoklását egyelőre nem hozták nyilvánosságra, Borboly Csaba tanácselnök közölte: a luxemburgi Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak az ügyben.
Victor Ponta szerint a székelyek „a magyarok” ellen vonultak Mihály vajda oldalán, ám ez ferdítés: a közösség tagjai nem magyarsága miatt vonultak hadba Báthory András erdélyi fejedelem ellen, hanem azért, mert féltették előjogaikat. A székelyek a 16. századig tudták érintetlenül megőrizni kiváltságaikat. A középkor alatt minden székelyt nemesnek tekintettek; nem fizettek adót, de a magyar király megválasztásakor vagy a király gyermekének születésekor székely portánként „ajándékba” adtak egy-egy ökröt. Gyakran fellázadtak, ha úgy gondolták, hogy kiváltságaik veszélyben vannak. A 16. században létrejövő Erdélyi Fejedelemség uralkodói egyre inkább igyekeztek korlátozni a székelyek kiváltságait. Az erdélyi fejedelmek közül a Báthoryak voltak a legjelentősebbek, akik az ősi jogok csorbítására törtek. Ez volt a legfőbb oka annak, hogy a Habsburgok által támogatott Mihály havasalföldi román vajda 1599-es támadásakor a székelység a román vajda mellé állt Báthory András fejedelem ellenében, mivel a vajda az ősi szabadságjogok helyreállítását ígérte – bár később, mikor a nép ráébredt, hogy Mihály vajda csak kihasználja őket, vele is szembefordultak. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem már felismerte, hogy a székelyek nélkül nem tud hatalmon maradni. Ő tehát stratégiát változtatott, és 1601. december 31-én visszaadta a székelyeknek a kiváltságaikat.
| A hatalom által felfújt ügynek tartja a zászlóögyet Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója. A szerzetes a www.magnificat.ro portálon olvasható bejegyzésében úgy fogalmaz: „Számomra döbbenetes, hogy most mikor a kormány meg kellene tegyen mindent, hogy az emberek megnyugodjanak, bizalommal, kipakolják a bőröndjeiket és maradjanak, hogy egymásra figyelve, váll a váll mellett tervezgessenek, alkossanak, termeljenek, akkor egy ilyen buta zászlóügyet ennyire felfúj a hatalom. Félelmetes, a hajó süllyed és a kapitány a függönyöket igazgatja??” – teszi fel a kérdést. „Most minden értelmes ember a megmaradásunkon kellene fáradozzon! Még nyugodt, békés összefogással is kérdéses, hogy meglehet menteni ezt az örvényben vergődő országot? Döbbenetes, mind kinek nincs jobb dolga, belekötnek a felelőtlen politikusok egy senkit nem sértő zászlóba?? Lassan az ország olyan, mint egy kifacsart citrom, az érettségiző fiatalok töredéke éri el a minimumot a vizsgákon, és ők sem kapnak munkahelyet, mert minden akadozik és bukdácsol, és akkor a meglévő megannyi töréspont mellé egy újabb feszültséget kell mesterségesen szítani? Kinek használ ez?? Kisebb testvéri alázattal, bizalommal kérem a felelős politikusainkat, hogy ne feszítsék tovább a húrt, hanem nyugtassák meg az állampolgárokat, mutassák meg, hogy ez a térség is képes gondolkodásban, toleranciában felzárkózni a fejlettebb országokhoz. Bizonyítsák tettekkel, hogy mindenkinek jó román állampolgárnak lenni, hogy ez az ország szeretettel van mindenki iránt, ki becsületes munkával nemcsak megkeresi a maga megélhetését, de adót is fizet azért, hogy közös hazánk felvirágozzon. A székely ruha, az anyanyelv, a népdal, a nép tánca, szokásai, zászlója, himnusza az a nép maga, és egy népet, annak szokásait, értékeit soha senkinek nincs joga becsmérelni, megalázni, ártatlanul meghurcolni!” – fogalmazott Böjte Csaba. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Sorin Grindeanuval tartott keddi találkozója után Kelemen Hunor kijelentette, hogy „a lehetséges és lehetetlen” parlamenti többségekről tárgyalt a képviselőház elnökével.
Răzvan Dincăt bízták meg a Román Rádiótársaság, Sorina Matei újságírót pedig a Román Televíziótársaság ideiglenes vezetésével.
Ismeretlen légi célpontot észlelt kedd délután a román hadsereg radarrendszere Románvásár (Roman) városától 18 kilométerre északra.
Antal Lórántnak nem volt mit keresnie sem a magángépen, sem a görögországi lobbiúton – jelentette ki kedden Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hibának nevezte, hogy a szövetség szenátora is tagja volt a romániai küldöttségnek.
A romániai polgárok nagy többsége azt szeretné, ha a pártok végre megállapodnának egymással az új, teljes jogkörű kormányról – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Egy orosz állampolgár szabotázsakcióra készült Románia területén, de a hírszerzésnek romániai és külföldi partnerszervek támogatásával sikerült még ideje korán ártalmatlanítania – jelentette be kedden a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből.
Bukarest továbbra is az amerikai védernyőben látja elsősorban a biztonsága szavatolását: ezt bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államok romániai katonai jelenlétének biztosítása volt az egyik fő témája a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésének.
A Wizz Air légitársaság idén ősszel megválik alkalmazottainak egy részétől. A légiközlekedést érintő drasztikus üzemanyagáremelés hatására csökkent az utasforgalom, ami a legnagyobb kelet-európai légitársaságot is létszámleépítésre készteti.
Látogatottsági adatok