Ponta Budapestre készül az MSZP meghívására

Ponta elmondta: a Magyar Szocialista Párt (MSZP) meghívására utazik a magyar fővárosba. A kormányfő a két ország viszonyát megterhelő székelyzászló-ügy kapcsán megismételte: szerinte kampánymegfontolásból tűzték ki pénteken a magyar Országházra a székely jelképet, mivel az új állampolgársági törvény nyomán a Romániában és Szlovákiában élő magyarok is szavzhatnak a magyar országgyűlési választásokon. „Hadd meséljek el valamit, amit véletlenül hallottam egy székelytől: a székely zászlót, azt a kék-fehéret (sic!) először az 1599-1600-as időszakban használták, amikor a székelyek szövetségre léptek Mihály vajdával a magyarok ellen. Vagyis az a tény, hogy a magyar parlamenten egy olyan zászló látható, amely a magyarok elleni harcok során született, teljes mértékben nevetséges. A magyar parlament elnöke valószínűleg nem ismeri a történelmet” – hangoztatta Ponta.

Egyben hozzátette: nem kíván belesétálni a politikai nyilatkozatok „csapdájába.” „Minél többször válaszolunk, annál jobban örül” Orbán Viktor kormányfő és Németh Zsolt külügyi államtitkár, aki – mint arról beszámoltunk – két hete a romániai magyarok elleni szimbolikus agressziónak nevezte a román hatóságok székelyzászló-ellenes hadjáratát, és a szolidaritás jeleként a lobogó kitűzésére kérte a magyarországi önkormányzatokat.

Ponta: „nincsenek konfliktusok”

„Persze nem hagyom annyiban, amikor már túl nagy mérvű a beavatkozás, tudom, hogyan szabjak gátat neki. de emellett olyasmit akarok tenni, amikt eddig még egyetlen román miniszterelnök sem. Március 9-én Budapesten leszek az MSZP meghívására, hogy arról tárgyaljunk: a magyar nép, a román nép, a szlovák és a szerb nép között semmilyen valós probléma sem feszül, már csak azért sem, mert mindannyian európai polgárok vagyunk, és hogy a szélsőséges, demagóg politika – mert a Fidesz nem a legszélsőségesebb, ott a Jobbik, amely még rosszabb, ez a párt használja ki hamisan ezeket a provokációkat egy olyan Európában, amelyben másképp szeretnénk élni” – ecsetelte Ponta. Egyben megjegyezte: emlékeztetni szeretné a budapesti hatóságokat, hogy néhány éve „a román és a magyar kormány között normális, európai országokhoz méltó együttműködés volt.” Mint arról beszámoltunk, Ponta hétfőn délelőtt még Románia ellenségének nevezte a Fideszt és Orbán Viktort.

Németh: érzékeny kérdésekről egyeztetünk

Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára egyébként kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt: Martonyi János külügyminiszter a közeljövőben Bukarestbe látogat, ahol a magyar-román kapcsolatokat érintő kérdésekről, köztük a székely zászló használatáról is tárgyal majd román kollégájával. A székely zászlók ügyét - főleg a román médiában - kísérő „hisztérikus megnyilvánulásoknak” az elkerülésére „lépések történtek” – mondta Németh Zsolt. Magyarország megpróbál egyeztetni a székely zászló kérdésén túl más, hasonlóan érzékeny kérdésekről is - mint például a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügye -, továbbá igyekszik visszatérni azokra a kérdésekre, amelyek „az elmúlt években nagyon meghatározó módon és pozitívan formálták a magyar-román viszonyt, mint például a közös infrastruktúra-fejlesztés” – tette hozzá a külügyi államtitkár. Tavaly többször váltott ki tiltakozást és okozott feszültséget, hogy a Marosvásárhely Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen hátrányos megkülönböztetés éri az egyetemre jelentkező, ott tanuló és oktató magyar anyanyelvűeket.

Németh még hétfőn este arról beszélt: csökkent a székely zászló ügye körüli feszültség, miután Martonyi János magyar külügyminiszter telefonon megbeszélést folytatott román hivatali partnerével, Titus Corlăţeannal. Németh Zsolt a nap folyamán Brüsszelben az EU-országok külügyminiszteri tanácskozásán vett részt, és ott külön megbeszélést is folytatott Titus Corlăţeannal. Mint elmondta, megköszönte a román diplomácia irányítójának, hogy a külügyminiszterek közötti telefonos megbeszélés után „érzékelhetően csökkent a székely zászló körüli feszültség”, azzal együtt is, hogy a román külügyminiszter fenntartotta és továbbra is fenntartja a maga álláspontját. „Fontosnak gondoljuk azt, hogy folytatódjon a párbeszéd” - mondta Németh Zsolt, és beszámolt arról: Corlăţean hangsúlyozta neki, hogy nagy várakozással tekint a magyar külügyminiszter mielőbbi bukaresti látogatása elé.

Bukarest: megyezászlók csak felváltva

Felváltva függesztenék ki Románia 41 megyéjének zászlóját a bukaresti parlament épületén a trikolór és az EU lobogójának társaságában – közölte tegnap az MTI-vel Viorel Hrebenciuc, a házbizottság alelnöke. Mint arról beszámoltunk, hétfőn a házbizottság úgy döntött, a román képviselőház nem reagál arra, hogy a magyar Országházra kitűzték a székely zászlót. Ugyanakkor Valeriu Zgonea házelnök azt javasolta, hogy a bukaresti parlament előtt függesszék ki az ország megyéinek jelképeit. Seres Dénes háznagy az MTI-nek elmondta, a házbizottság támogatta a házelnök váratlan javaslatát, de a részletekről nem beszéltek. Hozzátette, nem hiszi, hogy a házbizottság tagjai tisztában voltak azzal, hogy így – Hargita megye jelképeként – a vitatott székely zászló is kikerülhet a román parlamentre. Miután azonban a Hargita és Kovászna megyei prefektusok többször felszólították a polgármestereket a székely lobogónak a közintézményekről való eltávolítására, roppant kevés az esély arra, hogy a kék és arany színű zászlót kihelyezzék a román törvényhozás épülete elé. Zgonea hétfőn leszögezte azt is: kizárólag a román hatóságok által hivatalosan elismert jelképeket teszik közszemlére. Márpedig a marosvásárhelyi ítélőtábla tavaly szeptemberben jogerősen megsemmisítette a Hargita megyei képviselőtestület 2009-ben hozott határozatát, amellyel a megye jelképévé nyilvánította a székely zászlót. Miközben a táblabíróság ítéletének indoklását egyelőre nem hozták nyilvánosságra, Borboly Csaba tanácselnök közölte: a luxemburgi Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak az ügyben.

Székelyek a kiváltságaikért

Victor Ponta szerint a székelyek „a magyarok” ellen vonultak Mihály vajda oldalán, ám ez ferdítés: a közösség tagjai nem magyarsága miatt vonultak hadba Báthory András erdélyi fejedelem ellen, hanem azért, mert féltették előjogaikat. A székelyek a 16. századig tudták érintetlenül megőrizni kiváltságaikat. A középkor alatt minden székelyt nemesnek tekintettek; nem fizettek adót, de a magyar király megválasztásakor vagy a király gyermekének születésekor székely portánként „ajándékba” adtak egy-egy ökröt. Gyakran fellázadtak, ha úgy gondolták, hogy kiváltságaik veszélyben vannak. A 16. században létrejövő Erdélyi Fejedelemség uralkodói egyre inkább igyekeztek korlátozni a székelyek kiváltságait. Az erdélyi fejedelmek közül a Báthoryak voltak a legjelentősebbek, akik az ősi jogok csorbítására törtek. Ez volt a legfőbb oka annak, hogy a Habsburgok által támogatott Mihály havasalföldi román vajda 1599-es támadásakor a székelység a román vajda mellé állt Báthory András fejedelem ellenében, mivel a vajda az ősi szabadságjogok helyreállítását ígérte – bár később, mikor a nép ráébredt, hogy Mihály vajda csak kihasználja őket, vele is szembefordultak. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem már felismerte, hogy a székelyek nélkül nem tud hatalmon maradni. Ő tehát stratégiát változtatott, és 1601. december 31-én visszaadta a székelyeknek a kiváltságaikat.