Partnerség az RMDSZ nélkül

•  Fotó: Agerpres

Fotó: Agerpres

Tizenkét éves kormányzati szerep után ellenzékben kénytelen politizálni az RMDSZ, miután a nagykoalíciót alkotó két román párt csak államtitkári pozíciót ajánlott fel a szövetségnek. Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szombaton állapodott meg a koalíciós megállapodás részleteiről, ezen belül pedig arról, hogy az RMDSZ nem képviseltetheti magát miniszteri szinten a Theodor Stolojan vezette új bukaresti kormányban.

Rostás Szabolcs

2008. december 15., 08:502008. december 15., 08:50

Mindezt az RMDSZ vezetősége elfogadhatatlannak ítélte meg, Markó Béla pedig tegnap bejelentette: az alakulat ellenzékbe vonul, mivel nem hajlandó csupán végrehajtói szerepet betölteni a hatalomban. A szövetségi elnök hozzátette: a szlovákiai példa elkerülése érdekében az RMDSZ a továbbiakban mindent megtesz azért, hogy Romániában ne kerüljenek előtérbe a múlt etnikai feszültségei, és hogy a kisebbségi jogokat ne korlátozzák. Markó előrebocsátotta azt is, hogy az RMDSZ nem fogja megszavazni a parlamentben azt a Stolojan-kabinetet, amelynek szociáldemokrata képviselői nyíltan elutasították a magyarok kormányzati szerepvállalását.

Eközben tegnap délután a PDL és a PSD vezetői aláírták a Partnerség Romániáért elnevezésű, 2012-i érvényes koalíciós egyezményt, amely általánosságok szintjén az országot sújtó gazdasági válság enyhítését, a 16 százalékos egységes adókulcs és a munkahelyek megőrzését, a lakosság vásárlóerejének erősítését, a közigazgatás decentralizációját, az igazságszolgáltatás függetlenségének megteremtését célozza. Boc és Geoană a paktum szentesítése után közölte: a politikai verseny jegyében a két alakulat jövőre önálló jelölttel vesz részt az államfőválasztáson.

A november 30-i parlamenti választásokat követően még úgy tűnt, a demokraták és a liberálisok – az RMDSZ bevonásával – újjáalakítják a 2004-ben hatalomra lépett jobbközép DA Szövetséget. Ennek érdekében tulajdonképpen az RMDSZ tette meg az első lépést, amikor egy majdani koalíciós együttműködés reményében tárgyalást kezdeményezett a két éve ellenzékben politizáló PDL-vel, amely mellesleg szintén tagja az Európai Néppártnak.

Csakhogy az azóta eltelt tíz nap háttértárgyalásai homlokegyenest más végeredményt produkáltak, miután a Traian Băsescu államfővel szimpatizáló PDL eddigi ősellenségének számító PSD váratlanul ajánlatot tett a jobb- és a baloldal közötti nagykoalíció létrehozására. A jobboldal összefogásának meghiúsulásában közrejátszott az is, hogy a köztársasági elnök Theodor Stolojant bízta meg kormányalakítással, aki vörös posztónak számít a Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök vezette liberális alakulat szemében, mivel két évvel ezelőtt híveivel együtt kilépett a PNL-ből, aztán új pártja egyesült a demokratákkal. A PDL és a PSD közötti közeledésben az elmúlt napokban mindössze az jelentett pillanatnyi akadályt, hogy a szociáldemokraták leszögezték: nem hajlandóak osztozkodni a kormányban az RMDSZ-szel. Mindezt a szövetség vezetősége az erdélyi magyarság elleni támadásnak tulajdonította, bukaresti elemzők szerint, viszont a PSD ezzel kívánja viszonozni az RMDSZ-nek, hogy négyéves együttkormányzás után 2004-ben hátat fordított a szocdemeknek, és a jobboldallal lépett kormányra. A hárompárti vita végére a hét végén került pont, a két nagy párt ugyanis megállapodott, hogy a magyarok csak államtitkári szinten képviseltethetik magukat a Stolojan-kormányban.

Markó: nem leszünk másodrangúak

Markó Béla tegnap leszögezte: azok után, hogy az RMDSZ szerepe vitathatatlan Románia uniós és NATO-csatlakozásában, a reformok végrehajtásában, tisztségviselői pedig az elmúlt években bebizonyították szakértelmüket az ország általános problémáinak megoldásában, a szövetség nem érthet egyet azzal, hogy másodrangú legyen a kormányban, és államtitkárai révén hajtson végre egy olyan kormányprogramot, amelynek kidolgozásában nem vett részt.

„Az elmúlt évtizedben Romániában sikerült kialakítani egy reális partnerségre alapuló román–magyar viszonyt, a kormányzati eszközök biztosítása pedig a mi esetünkben elsősorban a párbeszéd folytatását, az etnikumközi kapcsolatok rendezésének lehetőségét jelenti” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Markó közölte, az RMDSZ ellenzékbe vonulása nem jelenti azt, hogy nem támogatja a reformok megvalósításához szükséges kezdeményezéseket, és továbbra is küzdeni fog a kisebbségek jogainak bővítéséért. Az RMDSZ vezető politikusai és területi elnökei egyébként jó döntésnek nevezték, hogy az alakulat nem vesz részt olyan kormányzásban, amely nem biztosít egyenlő partnerségi rangot számára.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke úgy véli, az RMDSZ-nek nincs sok veszítenivalója ellenzékben, mivel szerinte a PDL–PSD-kormány nem teheti meg, hogy nem támogatja a magyarlakta megyéket. Ezzel szemben Verestóy Attila szenátor kifejezetten attól tart, hogy a Székelyföldnek szánt közpénzeket más vidékeknek irányítják át, az RMDSZ által támogatott köztisztviselőket pedig eltávolítják posztjukról. Hasonlóképpen vélekedik Kelemen Hunor ügyvezető elnök is, aki szerint hamarosan lecserélik az RMDSZ valamennyi kormányzati tisztségviselőjét, sőt megtörténhet, hogy a két kormánypárt a kabinetnek alárendelt intézmények, igazgatóságok éléről is leváltja a magyarokat. Az RMDSZ különben jelenleg három miniszterrel, tizenkét államtitkárral és államtanácsosokkal képviselteti magát a bukaresti hatalomban, emellett legkevesebb 25 kormányzati alárendeltségű intézményt és tizenegy állami hivatalt irányít, ami a tanácsadók és referensek alkotta apparátust figyelembe véve több száz személyt jelent.

Szász az RMDSZ „könnyű erkölcsiségéről”

Kifejezetten örül az RMDSZ ellenzékbe szorulásának a szövetséggel rivalizáló Magyar Polgári Párt, amelynek elnöke, Szász Jenő tegnap úgy vélekedett: Markóék kormánypozícióban nem harcoltak hatékonyan az erdélyi magyarság alapvető érdekeiért. „Az RMDSZ könnyű erkölcsű politikát folytatott az elmúlt években, ami rossz fényt vetett a romániai magyarság megítélésére. 2004-ben elárulta a PSD-t, hogy együttműködjön Traian Băsescuval, két évvel ezelőtt azonban összeszűrte a levet a szocdemekkel, a liberálisokkal és a nagy-romániásokkal az államfő megbuktatása érdekében. Ez a gerinctelenség nem jellemző a magyarokra általában” – nyilatkozta Szász, aki szerint az RMDSZ ellenzékből bizonyíthatja be igazán, hogy valóban a magyarok jogaiért küzd.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 15., hétfő

Charlie Kirk meggyilkolása: Bukarestben megtették, amit az Európai Parlamentben nem lehetett

Egyperces néma csenddel emlékeztek a múlt héten meggyilkolt Charlie Kirkre hétfői ülésük előtt a képviselők és a szenátorok a román parlamentben. Az Európai Parlament elnöke a múlt héten megtiltotta az amerikai konzervatív aktivistára való megemlékezést.

Charlie Kirk meggyilkolása: Bukarestben megtették, amit az Európai Parlamentben nem lehetett
2025. szeptember 15., hétfő

Felmérés: a romániaiak többsége szerint az államnak jobban bele kellene avatkoznia a gazdasági folyamatokba

A romániai polgárok 61,3 százaléka szerint az államnak nagyobb mértékben be kellene atkoznia a gazdaság működésébe – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a romániaiak többsége szerint az államnak jobban bele kellene avatkoznia a gazdasági folyamatokba
2025. szeptember 15., hétfő

Szaktárca: máris érezhető a tanügy átszervezésének pozitív hatása

A rendes tanári állások száma nem csökkent, a képzett helyettesítő tanároké sem nagy mértékben, és a megnövelt kötelező heti óraszámokhoz sikerült tanerőt találni az új tanévben – közölte hétfőn az oktatási minisztérium.

Szaktárca: máris érezhető a tanügy átszervezésének pozitív hatása
2025. szeptember 15., hétfő

Tüntetnek a leépítések ellen és sztrájkkal fenyegetnek a közigazgatási alkalmazottak

Több ezer közigazgatási szakszervezeti tag gyűlt össze hétfő reggel Bukarestben a kormánypalota előtti Győzelem téren, mivel azt állítják: a kormány által bejelentett intézkedések, a leépítések általános blokádhoz vezetnek az ágazatban.

Tüntetnek a leépítések ellen és sztrájkkal fenyegetnek a közigazgatási alkalmazottak
2025. szeptember 15., hétfő

Tömegverekedés tört ki egy Izraelből Bukarestbe tartó repülőjáraton

Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.

Tömegverekedés tört ki egy Izraelből Bukarestbe tartó repülőjáraton
2025. szeptember 15., hétfő

A védelmi miniszter szerint hozzá kell szokni, hogy egyre több orosz drón sérti meg a román légteret

Egyre több olyan incidensre számíthatunk, amelyek során orosz drónok sértik meg Románia légterét – jelentette ki Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.

A védelmi miniszter szerint hozzá kell szokni, hogy egyre több orosz drón sérti meg a román légteret
2025. szeptember 14., vasárnap

Egymillió lej értékű állampapírt lopott egy postai alkalmazott, hogy a betegségét kezeltethesse

Letartóztatta a rendőrség román posta egyik alkalmazottját, miután a gyanú szerint több mint egymillió lej értékű állampapírt lopott el.

Egymillió lej értékű állampapírt lopott egy postai alkalmazott, hogy a betegségét kezeltethesse
2025. szeptember 14., vasárnap

Az orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre

A határhoz közeli ukrajnai célpontokat ért eddigi orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre – közölte vasárnap az Agerpres hírügynökség kérdésére a védelmi minisztérium.

Az orosz dróntámadások több mint 50 százaléka során hullottak dróndarabok román területre
2025. szeptember 14., vasárnap

Délután újra rengett a föld a Székelyföld közelében

A hajnali szeizmikus mozgás után újabb, ezúttal a Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt vasárnap 14 óra 39 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Délután újra rengett a föld a Székelyföld közelében
2025. szeptember 14., vasárnap

A járulékos kockázatok miatt nem lőtték le a román F-16-os pilóták az orosz drónt

A szombaton felszállt két F-16-os vadászgép pilótái engedélyt kaptak arra, hogy lelőjék a román légtérbe behatoló orosz drónt, de mégsem lőttek rá, ahogyan azt a lengyel hadsereg néhány nappal ezelőtt tette.

A járulékos kockázatok miatt nem lőtték le a román F-16-os pilóták az orosz drónt