
Fotó: Agerpres
2008. december 15., 08:502008. december 15., 08:50
Mindezt az RMDSZ vezetősége elfogadhatatlannak ítélte meg, Markó Béla pedig tegnap bejelentette: az alakulat ellenzékbe vonul, mivel nem hajlandó csupán végrehajtói szerepet betölteni a hatalomban. A szövetségi elnök hozzátette: a szlovákiai példa elkerülése érdekében az RMDSZ a továbbiakban mindent megtesz azért, hogy Romániában ne kerüljenek előtérbe a múlt etnikai feszültségei, és hogy a kisebbségi jogokat ne korlátozzák. Markó előrebocsátotta azt is, hogy az RMDSZ nem fogja megszavazni a parlamentben azt a Stolojan-kabinetet, amelynek szociáldemokrata képviselői nyíltan elutasították a magyarok kormányzati szerepvállalását.
Eközben tegnap délután a PDL és a PSD vezetői aláírták a Partnerség Romániáért elnevezésű, 2012-i érvényes koalíciós egyezményt, amely általánosságok szintjén az országot sújtó gazdasági válság enyhítését, a 16 százalékos egységes adókulcs és a munkahelyek megőrzését, a lakosság vásárlóerejének erősítését, a közigazgatás decentralizációját, az igazságszolgáltatás függetlenségének megteremtését célozza. Boc és Geoană a paktum szentesítése után közölte: a politikai verseny jegyében a két alakulat jövőre önálló jelölttel vesz részt az államfőválasztáson.
A november 30-i parlamenti választásokat követően még úgy tűnt, a demokraták és a liberálisok – az RMDSZ bevonásával – újjáalakítják a 2004-ben hatalomra lépett jobbközép DA Szövetséget. Ennek érdekében tulajdonképpen az RMDSZ tette meg az első lépést, amikor egy majdani koalíciós együttműködés reményében tárgyalást kezdeményezett a két éve ellenzékben politizáló PDL-vel, amely mellesleg szintén tagja az Európai Néppártnak.
Csakhogy az azóta eltelt tíz nap háttértárgyalásai homlokegyenest más végeredményt produkáltak, miután a Traian Băsescu államfővel szimpatizáló PDL eddigi ősellenségének számító PSD váratlanul ajánlatot tett a jobb- és a baloldal közötti nagykoalíció létrehozására. A jobboldal összefogásának meghiúsulásában közrejátszott az is, hogy a köztársasági elnök Theodor Stolojant bízta meg kormányalakítással, aki vörös posztónak számít a Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök vezette liberális alakulat szemében, mivel két évvel ezelőtt híveivel együtt kilépett a PNL-ből, aztán új pártja egyesült a demokratákkal. A PDL és a PSD közötti közeledésben az elmúlt napokban mindössze az jelentett pillanatnyi akadályt, hogy a szociáldemokraták leszögezték: nem hajlandóak osztozkodni a kormányban az RMDSZ-szel. Mindezt a szövetség vezetősége az erdélyi magyarság elleni támadásnak tulajdonította, bukaresti elemzők szerint, viszont a PSD ezzel kívánja viszonozni az RMDSZ-nek, hogy négyéves együttkormányzás után 2004-ben hátat fordított a szocdemeknek, és a jobboldallal lépett kormányra. A hárompárti vita végére a hét végén került pont, a két nagy párt ugyanis megállapodott, hogy a magyarok csak államtitkári szinten képviseltethetik magukat a Stolojan-kormányban.
Markó Béla tegnap leszögezte: azok után, hogy az RMDSZ szerepe vitathatatlan Románia uniós és NATO-csatlakozásában, a reformok végrehajtásában, tisztségviselői pedig az elmúlt években bebizonyították szakértelmüket az ország általános problémáinak megoldásában, a szövetség nem érthet egyet azzal, hogy másodrangú legyen a kormányban, és államtitkárai révén hajtson végre egy olyan kormányprogramot, amelynek kidolgozásában nem vett részt.
„Az elmúlt évtizedben Romániában sikerült kialakítani egy reális partnerségre alapuló román–magyar viszonyt, a kormányzati eszközök biztosítása pedig a mi esetünkben elsősorban a párbeszéd folytatását, az etnikumközi kapcsolatok rendezésének lehetőségét jelenti” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Markó közölte, az RMDSZ ellenzékbe vonulása nem jelenti azt, hogy nem támogatja a reformok megvalósításához szükséges kezdeményezéseket, és továbbra is küzdeni fog a kisebbségek jogainak bővítéséért. Az RMDSZ vezető politikusai és területi elnökei egyébként jó döntésnek nevezték, hogy az alakulat nem vesz részt olyan kormányzásban, amely nem biztosít egyenlő partnerségi rangot számára.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke úgy véli, az RMDSZ-nek nincs sok veszítenivalója ellenzékben, mivel szerinte a PDL–PSD-kormány nem teheti meg, hogy nem támogatja a magyarlakta megyéket. Ezzel szemben Verestóy Attila szenátor kifejezetten attól tart, hogy a Székelyföldnek szánt közpénzeket más vidékeknek irányítják át, az RMDSZ által támogatott köztisztviselőket pedig eltávolítják posztjukról. Hasonlóképpen vélekedik Kelemen Hunor ügyvezető elnök is, aki szerint hamarosan lecserélik az RMDSZ valamennyi kormányzati tisztségviselőjét, sőt megtörténhet, hogy a két kormánypárt a kabinetnek alárendelt intézmények, igazgatóságok éléről is leváltja a magyarokat. Az RMDSZ különben jelenleg három miniszterrel, tizenkét államtitkárral és államtanácsosokkal képviselteti magát a bukaresti hatalomban, emellett legkevesebb 25 kormányzati alárendeltségű intézményt és tizenegy állami hivatalt irányít, ami a tanácsadók és referensek alkotta apparátust figyelembe véve több száz személyt jelent.
Kifejezetten örül az RMDSZ ellenzékbe szorulásának a szövetséggel rivalizáló Magyar Polgári Párt, amelynek elnöke, Szász Jenő tegnap úgy vélekedett: Markóék kormánypozícióban nem harcoltak hatékonyan az erdélyi magyarság alapvető érdekeiért. „Az RMDSZ könnyű erkölcsű politikát folytatott az elmúlt években, ami rossz fényt vetett a romániai magyarság megítélésére. 2004-ben elárulta a PSD-t, hogy együttműködjön Traian Băsescuval, két évvel ezelőtt azonban összeszűrte a levet a szocdemekkel, a liberálisokkal és a nagy-romániásokkal az államfő megbuktatása érdekében. Ez a gerinctelenség nem jellemző a magyarokra általában” – nyilatkozta Szász, aki szerint az RMDSZ ellenzékből bizonyíthatja be igazán, hogy valóban a magyarok jogaiért küzd.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.