HIRDETÉS

Össztűz zúdul a román kormány igazságügyi reformtervére

Balogh Levente 2017. augusztus 23., 17:22 utolsó módosítás: 2017. augusztus 23., 17:23

Klaus Johannis a jogállam, az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupcióellenes harc elleni támadásnak nevezte, hogy az államfőnek a továbbiakban nem lenne beleszólása a főügyészek kinevezésébe. Bírálja az igazságügyi reformtervet a főügyészség is.

Több oldalról bírálják Tudorel Toader igazságügy-miniszter reformtervét Fotó: Mediafax

Kiiktatná az államfőt a főügyészek kinevezésének folyamatából, és könnyebbé tenné a téves ítéletet hozó bírák felelősségre vonását az igazságügyi rendszer reformjáról szóló törvénycsomag, amelyet szerdán ismertetett Tudorel Toader igazságügy-miniszter.

A javaslat értelmében a legfőbb ügyészt, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) főügyészét a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészségekért felelős tagozata nevezné ki az igazságügy-miniszter javaslatára, átlátható folyamat során. A főügyészek mandátuma a jelenlegi három évről négy évre nőne, ugyanakkor a legfelsőbb bíróság vezetőjének kinevezése az államfő javaslatára történne. A jelenleg hivatalban levő főügyészek mandátumát a módosítás nem érintené. Az eddigi gyakorlat szerint a főügyészeket az államfő nevezte ki az igazságügy-miniszter javaslata alapján, a CSM pedig csupán véleményezési joggal bírt.

HIRDETÉS

Toader közölte: a módosítások három törvényt érintenek: az ügyészek és bírák jogállását, az igazságügyi rendszer megszervezését, valamint a CSM működését szabályozó törvényeket, vagyis sem a részleges közkegyelemről, sem amnesztiáról, sem a hivatali visszaélésről vagy hanyagságról nem szólnak. Mint ismeretes, a kormány korábbi törekvései, amelyek az ezen területeket szabályozó törvények módosítására irányultak, heves tiltakozást és utcai tüntetéseket váltottak ki, mivel a közvélemény jelentős része úgy értékelte, ezáltal a korrupt politikusoknak akarnak mentőövet dobni.
A módosítások értelmében növelnék az ügyészek és bírák esetében az előléptetéshez szükséges szolgálati idő időtartamát: bírák és ügyészek esetében ez hét évre, ugyanakkor a DNA és a DIICOT ügyészei esetében nyolc évre.

A táblabíróságokon még ennél is több, tíz évnyi szolgálati idő kell majd az előléptetéshez, és hasonló időtartamot javasolnak a táblabírósági ügyészségeken tevékenykedő ügyészek számára is. A legfelsőbb bíróság bíráinak esetében 18 évnyi szolgálati idő lenne a követelmény. A legfelsőbb bíróságon a hatalmas mennyiségű feladat miatt létrehoznának még egy alelnöki tisztséget. A módosítások arra is vonatkoznának, hogy az igazságügyi felügyelet a CSM hatásköréből átkerülne az igazságügyi tárca fennhatósága alá.

A Toader által javasolt módosítások megkönnyítenék a téves ítéletet hozó bírákkal, illetve az ártatlanokat megvádoló ügyészekkel szembeni eljárást is. Míg ugyanis jelenleg a hatályos jogszabályban csupán feltételes módban szerepel, hogy az állam eljárhat a tévedő bíróval szemben a vagyoni kár megtérítése érdekében, a módosítás kimondja, hogy az állam – azt követően, hogy kártalanította a tévedés által sújtott felet – a pénzügyminisztériumon keresztül jár el peres úton az érintett bíróval vagy ügyésszel szemben a vagyoni kár behajtása érdekében.

Ugyancsak a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét érinti az a javaslat, miszerint a DNA és a DIICOT mellett létrehoznának egy olyan ügyosztályt is, amely az általuk elkövetett bűncselekmények felderítésével foglalkozna. Ez egy húsz ügyészből álló testület lenne. A miniszter azzal indokolta a módosítások szükségességét, hogy azok szerepelnek a kormányprogramban is, ráadásul a jelenleg hatályos szabályozás elfogadása óta már eltelt 13 év, miközben Románia az Európai Unió tagjává vált.

Toader azt is leszögezte, hogy a módosításokat nem sürgősségi kormányrendelet útján kívánják elfogadni, hanem először a kormány elé terjeszti a törvénycsomagot, és ha a kabinet rábólint, továbbítják a parlamentnek megvitatásra és szavazásra.

A legfőbb ügyészség szerdán közleményben adott hangot a módosítások miatti aggodalmának. Közölte, a módosításokról nem egyeztettek előzetesen a képviselőivel, és sérelmezte, hogy külön ügyészi szervet kívánnak létrehozni az ügyészek és bírák ügyeinek kivizsgálására. A nyomozó hatóság azt is kifogásolta, hogy a politikai alapon kinevezett miniszter alá rendelnék az igazságügyi felügyeletet.

Klaus Johannis államfő is a módosítások ellen foglalt állást.

Az államfő szerint a javaslatok támadást jelentenek a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupció elleni küzdelem ellen, elfogadásuk esetén pedig semmissé teszik a Románia által az elmúlt tíz évben elért eredményeket.

Johannis szerint a módosítások visszatérést jelentenek az igazságszolgáltatásra való nyomásgyakorlás régi gyakorlatához, és az ország uniós megfigyelésének meghatározatlan ideig való fenntartását eredményezhetik.

Az ellenzéki pártok is elvetik a terveket. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke közölte: pártja ellenzi a módosításokat, és az igazságszolgáltatás függetlensége elleni merényletnek tekinti őket, mivel azt tartják a politikai függetlenség egyetlen garanciájának, ha a főügyészeket az államfő nevezi ki. Úgy vélte, az átalakításokkal át akarják politizálni az igazságszolgáltatást. Kijelentette, a PNL alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament megszavazza a módosításokat.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szintén keményen bírálta a terveket, mondván: azok nyomán a DNA és a DIICOT főügyészének kinevezése a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, a választási csalás miatt elítélt, egy hivatali visszaélési ügyben pedig vád alá helyezett Liviu Dragnea kénye-kedve szerint történik majd. A párt ezért egyszerű indítvány benyújtását fontolgatja az igazságügy-miniszter ellen.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS