
Több oldalról bírálják Tudorel Toader igazságügy-miniszter reformtervét
Fotó: Mediafax
Klaus Johannis a jogállam, az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupcióellenes harc elleni támadásnak nevezte, hogy az államfőnek a továbbiakban nem lenne beleszólása a főügyészek kinevezésébe. Bírálja az igazságügyi reformtervet a főügyészség is.
2017. augusztus 23., 17:222017. augusztus 23., 17:22
2017. augusztus 23., 17:232017. augusztus 23., 17:23
Kiiktatná az államfőt a főügyészek kinevezésének folyamatából, és könnyebbé tenné a téves ítéletet hozó bírák felelősségre vonását az igazságügyi rendszer reformjáról szóló törvénycsomag, amelyet szerdán ismertetett Tudorel Toader igazságügy-miniszter.
A javaslat értelmében a legfőbb ügyészt, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) főügyészét a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészségekért felelős tagozata nevezné ki az igazságügy-miniszter javaslatára, átlátható folyamat során. A főügyészek mandátuma a jelenlegi három évről négy évre nőne, ugyanakkor a legfelsőbb bíróság vezetőjének kinevezése az államfő javaslatára történne. A jelenleg hivatalban levő főügyészek mandátumát a módosítás nem érintené. Az eddigi gyakorlat szerint a főügyészeket az államfő nevezte ki az igazságügy-miniszter javaslata alapján, a CSM pedig csupán véleményezési joggal bírt.
Toader közölte: a módosítások három törvényt érintenek: az ügyészek és bírák jogállását, az igazságügyi rendszer megszervezését, valamint a CSM működését szabályozó törvényeket, vagyis sem a részleges közkegyelemről, sem amnesztiáról, sem a hivatali visszaélésről vagy hanyagságról nem szólnak. Mint ismeretes, a kormány korábbi törekvései, amelyek az ezen területeket szabályozó törvények módosítására irányultak, heves tiltakozást és utcai tüntetéseket váltottak ki, mivel a közvélemény jelentős része úgy értékelte, ezáltal a korrupt politikusoknak akarnak mentőövet dobni.
A módosítások értelmében növelnék az ügyészek és bírák esetében az előléptetéshez szükséges szolgálati idő időtartamát: bírák és ügyészek esetében ez hét évre, ugyanakkor a DNA és a DIICOT ügyészei esetében nyolc évre.
A táblabíróságokon még ennél is több, tíz évnyi szolgálati idő kell majd az előléptetéshez, és hasonló időtartamot javasolnak a táblabírósági ügyészségeken tevékenykedő ügyészek számára is. A legfelsőbb bíróság bíráinak esetében 18 évnyi szolgálati idő lenne a követelmény. A legfelsőbb bíróságon a hatalmas mennyiségű feladat miatt létrehoznának még egy alelnöki tisztséget. A módosítások arra is vonatkoznának, hogy az igazságügyi felügyelet a CSM hatásköréből átkerülne az igazságügyi tárca fennhatósága alá.
A Toader által javasolt módosítások megkönnyítenék a téves ítéletet hozó bírákkal, illetve az ártatlanokat megvádoló ügyészekkel szembeni eljárást is. Míg ugyanis jelenleg a hatályos jogszabályban csupán feltételes módban szerepel, hogy az állam eljárhat a tévedő bíróval szemben a vagyoni kár megtérítése érdekében, a módosítás kimondja, hogy az állam – azt követően, hogy kártalanította a tévedés által sújtott felet – a pénzügyminisztériumon keresztül jár el peres úton az érintett bíróval vagy ügyésszel szemben a vagyoni kár behajtása érdekében.
Ugyancsak a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét érinti az a javaslat, miszerint a DNA és a DIICOT mellett létrehoznának egy olyan ügyosztályt is, amely az általuk elkövetett bűncselekmények felderítésével foglalkozna. Ez egy húsz ügyészből álló testület lenne. A miniszter azzal indokolta a módosítások szükségességét, hogy azok szerepelnek a kormányprogramban is, ráadásul a jelenleg hatályos szabályozás elfogadása óta már eltelt 13 év, miközben Románia az Európai Unió tagjává vált.
Toader azt is leszögezte, hogy a módosításokat nem sürgősségi kormányrendelet útján kívánják elfogadni, hanem először a kormány elé terjeszti a törvénycsomagot, és ha a kabinet rábólint, továbbítják a parlamentnek megvitatásra és szavazásra.
A legfőbb ügyészség szerdán közleményben adott hangot a módosítások miatti aggodalmának. Közölte, a módosításokról nem egyeztettek előzetesen a képviselőivel, és sérelmezte, hogy külön ügyészi szervet kívánnak létrehozni az ügyészek és bírák ügyeinek kivizsgálására. A nyomozó hatóság azt is kifogásolta, hogy a politikai alapon kinevezett miniszter alá rendelnék az igazságügyi felügyeletet.
Klaus Johannis államfő is a módosítások ellen foglalt állást.
Johannis szerint a módosítások visszatérést jelentenek az igazságszolgáltatásra való nyomásgyakorlás régi gyakorlatához, és az ország uniós megfigyelésének meghatározatlan ideig való fenntartását eredményezhetik.
Az ellenzéki pártok is elvetik a terveket. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke közölte: pártja ellenzi a módosításokat, és az igazságszolgáltatás függetlensége elleni merényletnek tekinti őket, mivel azt tartják a politikai függetlenség egyetlen garanciájának, ha a főügyészeket az államfő nevezi ki. Úgy vélte, az átalakításokkal át akarják politizálni az igazságszolgáltatást. Kijelentette, a PNL alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament megszavazza a módosításokat.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szintén keményen bírálta a terveket, mondván: azok nyomán a DNA és a DIICOT főügyészének kinevezése a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, a választási csalás miatt elítélt, egy hivatali visszaélési ügyben pedig vád alá helyezett Liviu Dragnea kénye-kedve szerint történik majd. A párt ezért egyszerű indítvány benyújtását fontolgatja az igazságügy-miniszter ellen.
Nicușor Dan nem úgy járt el, hogy növelje a bizalmat közte és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között, amikor a párt tudta nélkül Adrian Veșteát nevezte ki miniszterelnöknek – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
SPYDER mobil légvédelmi rendszer beszerzéséről írt alá Románia stratégiai keretmegállapodást az izraeli Rafael Advanced Defense Systems céggel a; a szerződés becsült értéke meghaladja a 2 milliárd eurót.
Nicușor Dan szerint a korábbi kormányalakítási megbízások után még volt alapja annak a várakozásnak, hogy az új kabinet megkapja a parlament bizalmát, mostanra azonban bizonyossá vált, hogy egy újabb kormányfőjelölt nem szerezne többséget.
Robbanótöltettel felszerelt drón maradványaira bukkantak Tulcea megyében. Idén 15 drón hatolt be illetéktelenül a román légtérbe, és 14 esetben azonosítottak drónokat vagy drónmaradványokat román területen – közölte a védelmi minisztérium.
Kedden is vörös, vagyis harmadfokú hőségriasztás van érvényben Románia háromnegyed részén; helyenként 40 Celsius-fok feletti nappali csúcsértékek várhatók – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Országszerte több mint 40 személy szorult orvosi ellátásra hétfőn a kánikula miatt, közülük 31-et kórházba szállítottak. Egy személy életét vesztette.
Vélhetően korlátozott jogkörű ügyvivői kormány marad Románia élén a következő hetekben, hónapokban is, miután a szerdán kezdődő parlamenti szünetig vajmi kevés az esély arra, hogy a pártok megállapodásra jussanak egy új kabinetről.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS), Románia egyik legnagyobb érdekvédelmi szövetsége hétfőn felhívta a figyelmet: a munkáltatóknak gondoskodniuk kell az alkalmazottak egészségügyi védelméről kánikula idején.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kész bármelyik politikussal tárgyalni egy kormánytöbbségről – jelentette ki hétfőn Petrișor Peiu.
szóljon hozzá!