Figyelmeztetés. Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke szerint a Nicușor Dan államfőáltal kiírt referendumnak nincs alkotmányos alapja
Fotó: Freepik
Egy adott hivatást, például a bírókat célzó népszavazás ötlete Romániában nélkülöz minden alkotmányos és jogi alapot, és nem valósítható meg, függetlenül attól, hogy az elnöki hivatal milyen formában fogalmazná meg – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
2025. december 22., 11:302025. december 22., 11:30
Zegrean vasárnap este a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozott a Nicușor Dan államfő által a bírák körében a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) esetleges feloszlatásáról bejelentett népszavazásról.
„Romániában az alkotmány és a jogszabályok szerint kétféle népszavazás létezik. Az egyik az országos népszavazás, amelyet az elnök hívhat össze a parlamenttel folytatott konzultációt követően – ezt fontos szem előtt tartani –, és amelynek keretében az elnök felkérheti a népet, hogy nyilvánítson véleményt egy országos érdekű kérdésben. Aztán van a helyi népszavazás, amelyet közigazgatási-területi egységekben, községekben, városokban és megyékben szerveznek” – magyarázta Augustin Zegrean.
„Tehát nincs szakmákra vonatkozó népszavazás. Romániában nincs ilyen. Nem tudom, hogy a Cotroceni-palotában hogyan gondolták ezt a népszavazást, de ez nem lehetséges, kizárt” – mondta a taláros testület volt elnöke.
Zegrean rámutatott, hogy még a bírákkal folytatott konzultáció sem veheti fel népszavazás formáját, és nem hozhatja meg az államfő által kívánt hatást.
„Nem lehet megkérdezni a bírákat, hogy az ország érdekeit vagy a saját érdekeiket szolgálják-e. Ha az elnök konzultációt szeretne a bírák között, azt nem népszavazás formájában teheti meg” – mondta, emlékeztetve arra, hogy „a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács elsősorban a bírák függetlenségét biztosítja, ezért is hozták létre”.
A szenátorok és képviselők egy csoportja Nicușor Dan elnök felfüggesztését fogja kérni a parlamenttől „az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadások” miatt.
Az alkotmánybíróság volt elnöke azt is kifejtette, hogy
„A bírák vagy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács tagjai elbocsáthatók, de az eljárás nagyon bonyolult és nehézkes. Számításaim szerint körülbelül egy évbe telne egy bíró eltávolítása a hivatalából” – mondta Zegrean, hangsúlyozva, hogy „a törvények tiszteletben tartása mellett nem lehetséges az elnök által javasolt sürgős eltávolításuk”.
Véleménye szerint az egyetlen alternatíva a jogszabályok módosítása lenne, ami azonban jelentős kockázatokkal járna. „Nem tudom, hová vezet ez” – figyelmeztetett Zegrean.
A Cotroceni-palotában e kérdésről tartott találkozóra utalva az alkotmánybíróság volt elnöke elmondta, hogy az „informális, alkotmányon kívüli, törvényen kívüli”.
Emlékeztetett arra, hogy
Arra a kérdésre, hogy az államfő cselekedetei politikai beavatkozásnak tekinthetők-e a bírói testületbe, Augustin Zegrean egyértelműen válaszolt: „Amennyire tudom, az elnök politikus. Az elnök hatásköreit az alkotmány határozza meg. Pontosan azt teheti, ami ott szerepel. Se többet, se kevesebbet. Senki sem adhat neki más hatáskört, mint amit az alkotmány meghatároz.”
Hasonlóan vélekedik Tudorel Toader volt igazságügyi miniszter, az alkotmánybíróság korábbi tagja is, aki szerint
Hangsúlyozta, hogy az államfő nem írhat ki ilyen szavazást.
„Az elnök jogilag érvénytelen politikai nyilatkozatot tett. Az elnök nem írhat ki népszavazást a bírák körében. Az elnök országos népszavazást kezdeményezhet. Az alkotmánybíróság döntései szerint az elnök kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az országos érdekű kérdések meghatározásában. Az igazságszolgáltatás, annak megszervezése és működése pedig országos érdekű kérdés. Azonban az elnök kijelentése, miszerint a CSM-et sürgősen feloszlatják, az alkotmány módosítása nélkül teljesen lehetetlen. Az alkotmány módosítása bonyolult eljárás, alkotmányunk félig merev, és ezt nem lehet egyik napról a másikra, közvetlenül az ünnepek után megtenni” – nyilatkozta Tudorel Toader a Digi24-nek.
A volt igazságügyi miniszter szerint
„A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács alkotmányos hatóság. Az alkotmány módosítása nélkül nem oszlatható fel” – szögezte le.
Nicușor Dan államelnök vasárnap bejelentette, hogy január elején referendumot kezdeményez a bírák és ügyészek körében a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM) illetően.
Arra a kérdésre, hogy Nicușor Dan nyilatkozata politikai beavatkozást jelenthet-e az igazságszolgáltatás ügyeibe, Toader igennel válaszolt.
„Nem csak hogy jelenthet, hanem ténylegesen azt jelenti. Az elnök játszani akar, ezt megértem, de az alkotmány keretein belül, az alkotmány korlátai és követelményei között kell játszania. Az elnök részt vehet a CSM munkájában, és amikor részt vesz, ő vezeti az ülést, de tiszteletben kell tartania mandátumát és hatáskörét. (...)
Amellett, hogy a kérdés, miszerint a CSM a közérdeket vagy egy csoport érdekeit szolgálja-e, önmagában is tisztázatlan és alkotmányellenes. A népszavazáson a kérdésnek egyértelműnek kell lennie, hogy a szavazók pontosan megértsék az üzenetet” – mondta Tudorel Toader.
Mint arról beszámoltunk, Nicușor Dan elnök bejelentette, hogy januárban népszavazást ír ki a bírák körében, hogy kiderüljön, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács a közérdeket vagy egy érdekcsoport érdekeit szolgálja-e.
„Ha a bírók úgy döntenek, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács a köz érdekében jár el, akkor folytatjuk a jogalkotási vitákat és mindent, amit terveztünk. Ha azonban a bírók többsége úgy dönt, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács nem a közérdeket, hanem egy érdekcsoport érdekeit képviseli, akkor a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot sürgősen feloszlatjuk” – mondta az elnök.
A Corupția Ucide nyílt levele a CSM-hez: a hatalmi ágak szétválasztása nem jelenti a társadalomtól való elszigetelődést
A civil társadalom nem az igazságszolgáltatás függetlenségét vitatja, hanem a rendszer működési zavarait, és a hatalmi ágak szétválasztása nem jelenti a társadalomtól való elszigetelődést – üzente vasárnap esti nyílt levelében a Corupția Ucide (A korrupció öl) Egyesület.
Az egyesület képviselőinek reakciója a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlegének nyilatkozatát követi, amely az államfő kezdeményezésére reagált az igazságszolgáltatásról szóló népszavazással kapcsolatban.
Leszögezik: a referendum nem szinonima a politikai alárendeltséggel.
„A jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét és a közérdeket több mint egy évtizede aktívan védő Corupția Ucide civil szervezet aggodalommal veszi tudomásul a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács bírói szakosztályának 2025. december 21-én kiadott sajtóközleményét. A dokumentált újságírói nyomozások, az igazságszolgáltatási rendszerből érkező reakciók és az ország több városában zajló békés polgári tiltakozások által kiváltott reális társadalmi feszültség közepette kiadott sajtóközleményük nem foglalkozik a felvetett problémákkal, hanem úgy tűnik, hogy elkerüli azokat olyan alkotmányos elvek formális megerősítésével, amelyeket senki sem vitat” – olvasható a CSM-nek írt nyílt levélben.
A szervezet szerint a civil társadalom nem az igazságszolgáltatás függetlenségét vitatja, hanem a rendszer működési zavarait, amelyek aláássák a lakosságnak az igazságszolgáltatásba vetett bizalmát.
„Erre a helyzetre kizárólag a beavatkozás és érzelmi vektorok felemlegetésével való reagálás veszélyes üzenetet közvetít: hogy minden nyilvános bírálat eleve jogtalan. Ez az álláspont összeegyeztethetetlen egy érett demokráciával” – szögezik le.
Kifejtik ugyanakkor, hogy a hatalmi ágak szétválasztása nem az igazságszolgáltatási rendszernek a társadalomtól való elszigetelődését jelenti. A bírák függetlensége az ügyek elbírálásában nem mentesíti a bírósági intézményeket a nyilvános párbeszéd, az átláthatóság és az intézményi elszámoltathatóság alól, ha komoly működési zavarok merülnek fel. 'Ha bármilyen nyilvános konzultációra, vitára vagy polgári nyomásgyakorlásra irányuló kezdeményezést „beavatkozásnak” minősítenek, azt kockáztatják, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége a megfelelő működés garanciája helyett a felelősségre vonhatóság elleni pajzzsá válik' – mutatnak rá.
Ugyanis – mint fogalmaznak – a népszavazások és a nyilvános konzultációk nem egyenlőek a politikai alárendeltséggel, és ezek határozott elutasítása pusztán a jogalapra való hivatkozással minden más magyarázat vagy alternatíva felkínálása nélkül, megerősíti a benyomást, hogy az igazságszolgáltatás elutasít mindenféle nyílt önkiértékelést.
Kifejtik még, hogy a közvélemény indulatai nem jelentenek fenyegetést, az intézményi közöny viszont igen, és a társadalom reakcióját „érzelmi vektorként” megbélyegezni veszélyes minimalizálása a mély társadalmi elégedetlenségnek.
„Az indulat akkor keletkezik, amikor az intézményi mechanizmusok már nem adnak hiteles válaszokat. Románia közelmúltbeli történelme világosan mutatja: amikor az intézmények bezárnak, a társadalom reagá” – szögezik le a Corupția Ucide képviselői.
A CSM-nek az igazságszolgáltatás függetlenségének alkotmányos biztosítójaként kötelessége elismerni, hogy a társadalomban jelzett és nyilvánosságra került problémák valóban léteznek, és ezek megoldására javaslatot tesz vagy elfogadja a civil társadalommal és a jogi szakemberekkel folytatott intézményi párbeszédet – nyomatékosítják a Corupția Ucide képviselői az egyesület Facebook-oldalán közzétett nyílt levélben.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege vasárnap este bírálta Nicușor Dan államfő aznapi bejelentését, miszerint január elején referendumot kezdeményezne a bírák és ügyészek körében a CSM működéséről.
Közleményében a testület hangsúlyozta: az alkotmányos hatáskörök gyakorlása csak a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának szigorú tiszteletben tartásával történhet, és a javasolt népszavazás megszervezését nem teszik lehetővé a törvények, különösen nem a bírák körében, akiknek a jogállását az alkotmány szabályozza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.
Együttműködési megállapodást írt alá az európai uniós beruházásokért felelős minisztérium és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely szerint utóbbi közvetlen hozzáférést kap az EU-alapokból finanszírozott projekteket kezelő platformhoz.
Jelen állás szerint valószínű, hogy az alkotmánybíróság négyszeri halasztás után szerdán sem tud majd dönteni a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai ügyében, mivel egyik tagja szabadságon van.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Az utóbbi időben kísérletek történtek a romániai polgármesterek démonizálására – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke, a koalíció legfőbb pártját jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt. Erről a szövetség koordináló testülete határozott kedden, és a kormányt is értesíteni szándékszik ez ügyben.
Újabb kemény bírálatokat fogalmazott meg Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, volt védelmi miniszter a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is vezető Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!