Nagyurak találkozója

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy nappal azt követõen beszélt errõl, hogy az amerikai elnök szerdán bejelentette: elfogadta Putyin meghívását a Fekete-tenger-parti Szocsiba, ahol a két elnök informális megbeszélést folytat április 6-án. Az orosz diplomácia vezetõje leszögezte, egyéb témákról is szó esik majd Bush és Putyin mindkét találkozóján, de Moszkva álláspontja mindkét fõ kérdésben egyértelmû: az orosz fél határozottan ellenzi mind az amerikai rakétapajzs telepítési tervét, mind pedig a NATO tervezett bõvítését, amit Lavrov „a hidegháborúból visszamaradt tömbök kiterjesztésének” nevezett.
Bush elnök egyébként április 1-jén, Ukrajnában kezdi európai turnéját, ezt követõen részt vesz a bukaresti NATO-csúcsértekezleten, majd Horvátországba látogat, végül Szocsiban találkozik Putyinnal. Az amerikai elnök ukrajnai és horvátországi látogatása azért fontos, mivel a NATO Bukarestben arról is dönthet, hogy Grúzia mellett Ukrajna is elkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat a katonai szövetséggel, Horvátország pedig Albánia és Macedónia mellett meghívást kaphat a NATO-hoz való csatlakozásra.
Noha Lavrov tényként beszélt a bukaresti Bush–Putyin találkozóról, a Kreml vezetõjének bukaresti látogatása kérdéses. Elemzõk szerint ugyanis Putyin az utolsó pillanatban döntheti el, hogy részt vesz a NATO-csúcson, annak függvényében, hogy Ukrajna és Grúzia tagjelölt státust kap-e vagy sem, és hogy a szervezet az értekezlet elõtt milyen jelzéseket küld Moszkvának. Oroszország határozottan ellenzi Ukrajna és Grúzia NATO-tagságát.
A két ország csatlakozása az úgynevezett tagsági akciótervhez (MAP) egyébként szintén bizonytalan. Az ukrán sajtó szerint a NATO Ukrajnával és Grúziával kapcsolatos nyilatkozatának két tervezete is elkészült, az egyik tartalmazza a két állam felvételét az akciótervbe, a másik nem. Egyelõre a katonai szövetség is megosztott a két országhoz fûzõdõ viszonyt illetõen, hiszen míg az Egyesült Államok, Kanada és tíz közép-kelet-európai volt szocialista ország támogatja Ukrajna és Grúzia felvételét, a nyugat-európai államok, köztük Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország idegenkedik tõle.
Eközben gõzerõvel folynak a jövõ heti NATO-csúcs elõkészületei. Bukarestben csütörtökön életbe léptek az esemény végéig érvényes közlekedési korlátozások, és Konstancán is készülnek George W. Bush és Traian Bãsescu elnök április 2-án, Neptun üdülõtelepen esedékes találkozójára.
A NATO-csúcs zavartalanságára a levegõbõl is vigyáznak, az amerikai légierõ több gépe cirkálni fog a romániai légtérben az esemény idején. Magyarország és Bulgária engedélyezte, hogy a repülõgépek saját légterüket is igénybe vegyék, a budapesti Ferihegyi repülõtéren hat üzemanyag-utántöltõgép állomásozik. Csütörtökön hat F-15-ös vadászgép és több száz amerikai katona érkezett az aranyosgyéresi légitámaszpontra, hogy részt vegyenek a NATO-csúcsértekezlet biztosítását célzó Noble Endeavour elnevezésû misszióban.

F. S.

A NATO-hoz fordult a KMAT

A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) nyílt levélben hívta fel csütörtökön a NATO és a tagállamok kormányainak figyelmét arra, hogy az autonómia különbözõ változatai nagymértékben hozzájárulnak a regionális biztonsághoz. A levelet ismertetõ Tõkés László, a KMAT elnöke csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: a népek önrendelkezésének joga ugyanolyan alapelve a világrendnek, mint az államok területi sérthetetlensége. Ezért a KMAT arra kéri a NATO-csúcstalálkozó résztvevõit, hogy tegyék biztonságpolitikai elemzés és megfontolás tárgyává a kisebbségi kérdés megnyugtató rendezését, és a preventív diplomácia eszközeivel támogassák tagországaikban vagy a jövõben a NATO-hoz csatlakozni kívánó országokban a kisebbségi közösségek békés, demokratikus eszközökkel vívott autonómiatörekvéseit.