Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy nappal azt követõen beszélt errõl, hogy az amerikai elnök szerdán bejelentette: elfogadta Putyin meghívását a Fekete-tenger-parti Szocsiba, ahol a két elnök informális megbeszélést folytat április 6-án. Az orosz diplomácia vezetõje leszögezte, egyéb témákról is szó esik majd Bush és Putyin mindkét találkozóján, de Moszkva álláspontja mindkét fõ kérdésben egyértelmû: az orosz fél határozottan ellenzi mind az amerikai rakétapajzs telepítési tervét, mind pedig a NATO tervezett bõvítését, amit Lavrov „a hidegháborúból visszamaradt tömbök kiterjesztésének” nevezett.
Bush elnök egyébként április 1-jén, Ukrajnában kezdi európai turnéját, ezt követõen részt vesz a bukaresti NATO-csúcsértekezleten, majd Horvátországba látogat, végül Szocsiban találkozik Putyinnal. Az amerikai elnök ukrajnai és horvátországi látogatása azért fontos, mivel a NATO Bukarestben arról is dönthet, hogy Grúzia mellett Ukrajna is elkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat a katonai szövetséggel, Horvátország pedig Albánia és Macedónia mellett meghívást kaphat a NATO-hoz való csatlakozásra.
Noha Lavrov tényként beszélt a bukaresti Bush–Putyin találkozóról, a Kreml vezetõjének bukaresti látogatása kérdéses. Elemzõk szerint ugyanis Putyin az utolsó pillanatban döntheti el, hogy részt vesz a NATO-csúcson, annak függvényében, hogy Ukrajna és Grúzia tagjelölt státust kap-e vagy sem, és hogy a szervezet az értekezlet elõtt milyen jelzéseket küld Moszkvának. Oroszország határozottan ellenzi Ukrajna és Grúzia NATO-tagságát.
A két ország csatlakozása az úgynevezett tagsági akciótervhez (MAP) egyébként szintén bizonytalan. Az ukrán sajtó szerint a NATO Ukrajnával és Grúziával kapcsolatos nyilatkozatának két tervezete is elkészült, az egyik tartalmazza a két állam felvételét az akciótervbe, a másik nem. Egyelõre a katonai szövetség is megosztott a két országhoz fûzõdõ viszonyt illetõen, hiszen míg az Egyesült Államok, Kanada és tíz közép-kelet-európai volt szocialista ország támogatja Ukrajna és Grúzia felvételét, a nyugat-európai államok, köztük Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország idegenkedik tõle.
Eközben gõzerõvel folynak a jövõ heti NATO-csúcs elõkészületei. Bukarestben csütörtökön életbe léptek az esemény végéig érvényes közlekedési korlátozások, és Konstancán is készülnek George W. Bush és Traian Bãsescu elnök április 2-án, Neptun üdülõtelepen esedékes találkozójára.
A NATO-csúcs zavartalanságára a levegõbõl is vigyáznak, az amerikai légierõ több gépe cirkálni fog a romániai légtérben az esemény idején. Magyarország és Bulgária engedélyezte, hogy a repülõgépek saját légterüket is igénybe vegyék, a budapesti Ferihegyi repülõtéren hat üzemanyag-utántöltõgép állomásozik. Csütörtökön hat F-15-ös vadászgép és több száz amerikai katona érkezett az aranyosgyéresi légitámaszpontra, hogy részt vegyenek a NATO-csúcsértekezlet biztosítását célzó Noble Endeavour elnevezésû misszióban.
F. S.
A NATO-hoz fordult a KMAT
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) nyílt levélben hívta fel csütörtökön a NATO és a tagállamok kormányainak figyelmét arra, hogy az autonómia különbözõ változatai nagymértékben hozzájárulnak a regionális biztonsághoz. A levelet ismertetõ Tõkés László, a KMAT elnöke csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: a népek önrendelkezésének joga ugyanolyan alapelve a világrendnek, mint az államok területi sérthetetlensége. Ezért a KMAT arra kéri a NATO-csúcstalálkozó résztvevõit, hogy tegyék biztonságpolitikai elemzés és megfontolás tárgyává a kisebbségi kérdés megnyugtató rendezését, és a preventív diplomácia eszközeivel támogassák tagországaikban vagy a jövõben a NATO-hoz csatlakozni kívánó országokban a kisebbségi közösségek békés, demokratikus eszközökkel vívott autonómiatörekvéseit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa műsorában beszél mindezekről.
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
Látogatottsági adatok