Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy nappal azt követõen beszélt errõl, hogy az amerikai elnök szerdán bejelentette: elfogadta Putyin meghívását a Fekete-tenger-parti Szocsiba, ahol a két elnök informális megbeszélést folytat április 6-án. Az orosz diplomácia vezetõje leszögezte, egyéb témákról is szó esik majd Bush és Putyin mindkét találkozóján, de Moszkva álláspontja mindkét fõ kérdésben egyértelmû: az orosz fél határozottan ellenzi mind az amerikai rakétapajzs telepítési tervét, mind pedig a NATO tervezett bõvítését, amit Lavrov „a hidegháborúból visszamaradt tömbök kiterjesztésének” nevezett.
Bush elnök egyébként április 1-jén, Ukrajnában kezdi európai turnéját, ezt követõen részt vesz a bukaresti NATO-csúcsértekezleten, majd Horvátországba látogat, végül Szocsiban találkozik Putyinnal. Az amerikai elnök ukrajnai és horvátországi látogatása azért fontos, mivel a NATO Bukarestben arról is dönthet, hogy Grúzia mellett Ukrajna is elkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat a katonai szövetséggel, Horvátország pedig Albánia és Macedónia mellett meghívást kaphat a NATO-hoz való csatlakozásra.
Noha Lavrov tényként beszélt a bukaresti Bush–Putyin találkozóról, a Kreml vezetõjének bukaresti látogatása kérdéses. Elemzõk szerint ugyanis Putyin az utolsó pillanatban döntheti el, hogy részt vesz a NATO-csúcson, annak függvényében, hogy Ukrajna és Grúzia tagjelölt státust kap-e vagy sem, és hogy a szervezet az értekezlet elõtt milyen jelzéseket küld Moszkvának. Oroszország határozottan ellenzi Ukrajna és Grúzia NATO-tagságát.
A két ország csatlakozása az úgynevezett tagsági akciótervhez (MAP) egyébként szintén bizonytalan. Az ukrán sajtó szerint a NATO Ukrajnával és Grúziával kapcsolatos nyilatkozatának két tervezete is elkészült, az egyik tartalmazza a két állam felvételét az akciótervbe, a másik nem. Egyelõre a katonai szövetség is megosztott a két országhoz fûzõdõ viszonyt illetõen, hiszen míg az Egyesült Államok, Kanada és tíz közép-kelet-európai volt szocialista ország támogatja Ukrajna és Grúzia felvételét, a nyugat-európai államok, köztük Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország idegenkedik tõle.
Eközben gõzerõvel folynak a jövõ heti NATO-csúcs elõkészületei. Bukarestben csütörtökön életbe léptek az esemény végéig érvényes közlekedési korlátozások, és Konstancán is készülnek George W. Bush és Traian Bãsescu elnök április 2-án, Neptun üdülõtelepen esedékes találkozójára.
A NATO-csúcs zavartalanságára a levegõbõl is vigyáznak, az amerikai légierõ több gépe cirkálni fog a romániai légtérben az esemény idején. Magyarország és Bulgária engedélyezte, hogy a repülõgépek saját légterüket is igénybe vegyék, a budapesti Ferihegyi repülõtéren hat üzemanyag-utántöltõgép állomásozik. Csütörtökön hat F-15-ös vadászgép és több száz amerikai katona érkezett az aranyosgyéresi légitámaszpontra, hogy részt vegyenek a NATO-csúcsértekezlet biztosítását célzó Noble Endeavour elnevezésû misszióban.
F. S.
A NATO-hoz fordult a KMAT
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) nyílt levélben hívta fel csütörtökön a NATO és a tagállamok kormányainak figyelmét arra, hogy az autonómia különbözõ változatai nagymértékben hozzájárulnak a regionális biztonsághoz. A levelet ismertetõ Tõkés László, a KMAT elnöke csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: a népek önrendelkezésének joga ugyanolyan alapelve a világrendnek, mint az államok területi sérthetetlensége. Ezért a KMAT arra kéri a NATO-csúcstalálkozó résztvevõit, hogy tegyék biztonságpolitikai elemzés és megfontolás tárgyává a kisebbségi kérdés megnyugtató rendezését, és a preventív diplomácia eszközeivel támogassák tagországaikban vagy a jövõben a NATO-hoz csatlakozni kívánó országokban a kisebbségi közösségek békés, demokratikus eszközökkel vívott autonómiatörekvéseit.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.