Fotó: Hegyi Zsuzsanna
Egy romániai vállalat hamarosan megnyitja az országban harmadik olyan újrahasznosító üzemét, mely elektromos és elektronikai hulladék feldolgozására, újrahasznosítására szakosodott. Cikkünkben utánajárunk, hogy mi számít elektromos és elektronikai hulladéknak, és mi is történik ezekkel egy ilyen újrahasznosító üzemben.
2023. december 16., 18:112023. december 16., 18:11
2023. december 16., 20:372023. december 16., 20:37
A Hotnews portál számolt be arról, hogy egy romániai vállalat, a Green WEEE, mely elektromos és elektronikai hulladékok kezelésével és újrahasznosításával foglalkozik, Buzăuban beindítja harmadik újrahasznosító üzemét. Azt, hogy mekkora igény, szükség van az ilyen jellegű vállalkozásra, a számok jelzik a legjobban: világszinten évi több mint 50 millió tonna elektromos hulladékot termelünk, aminek jelentős része a szeméttelepekre kerül, esetleg elégetik, szennyezve ezzel a levegőt. Bár az 50 millió tonnához képest egy romániai üzem kapacitása elenyésző, de másfelől mégis számottevő, a hamarosan megnyíló üzem évi 1 millió hűtőszekrény újrahasznosítására lesz képes a nyersanyagok 98 százalékos visszanyerésével.
A használt hűtőszekrényeket, mosógépeket, számítógépeket és egyéb házi elektronikai eszközöket egyaránt képes lesz újrahasznosítani a készülő aranyosgyéresi üzem.
Az elektromos és elektronikai hulladék vagy a kortárs magyar nyelvhasználatban egyszerűen e-hulladék (angolul waste electrical and electronic equipment (WEEE)) jelentése igen széles, a kidobott nagy háztartási készülékektől a laptopokig, orvostechnikai eszközökig, mobiltelefonokig vagy szolárpanelekig minden ide tartozik. Az EU legtöbb országában az előbbiek teszik ki az e-hulladék több mint felét. Mind a begyűjtött mennyiség, mind az újrahasznosítási gyakorlatok tagállamonként eltérnek az EU-n belül, ahol 2021-ben lakosonként 11 kilogramm e-hulladék keletkezett.
Másfelől fontos érv az e-hulladékok újrahasznosítása mellett, hogy összesen 60 féle értékes, könnyen értékesíthető anyagot tartalmaznak; aranyat, ezüstöt és palládiumot. Érdekes adat, hogy az Amrikai Egyesült Államokban a kidobott mobiltelefonokból kinyert nemesfémek értéke megközelíti az évi 60 millió dollárt.
Kelet-Európa legnagyobb e-hulladék feldolgozó telepe Bulgáriában található NADIN néven. A feldolgozás az eszközök szétbontásából (a nagy háztartartású gépek, például hűtők esetében a bennük található veszélyes anyagokat, folyadékokat, gázokat távolítják el első lépésként), az anyagok szétválogatásából (fém, műanyag, vezeték, áramkör) áll, majd a hulladék bizonyos részeit ledarálják, megolvasztják.
Bár az Eurostat 2021-es adatai szerint Romániában nem túl magas az újrahasznosítási arány (körülbelül 25 százalékos volt 2016-ban), az is tény, hogy európai uns összevetésben alacsony a megvásárolt elektromos és elektronikai eszközök mennyisége is, amiből arra lehet következtetni, hogy a termelt hulladék sem kiugróan nagy mennyiségű, illetve az Eurostat adatai szerint Romániában a termelt elektromos hulladék személyre lebontva az EU-s átlag felét sem éri el, 4,7 kilogramm per fő.
Ennek kapcsán azt is fontos megjegyezni, hogy a becslések szerint minden EU-s háztartás átlagosan 74 elektronikai cikk található, melyek közül 17 hever használatlanul.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!