Mindenkit bírál Băsescu

Fotó: Presidency.ro

amelyben az oktatásügytől az európai alapok lehívásáig és kezeléséig több kérdésben is hevesen bírálta a kormány tevékenységét.
Az államfő kijelentette, az európai uniós csatlakozás után szükségessé vált az alkotmány módosítása. Hozzátette, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az államfőnek az elnöki köztársasághoz, a szenátoroknak pedig a kétkamarás parlamenti rendszerhez kelljen ragaszkodniuk. Úgy vélte, a legfőbb állami intézmények nem működnek megfelelően, számos alkalommal átfedés tapasztalható a funkciók között, és válságok alakulnak ki. Példaként azt a tavalyi esetet hozta föl, amikor a parlament – szerinte törvénytelenül – felfüggesztette őt tisztségéből. Mint kifejtette, bár ezt az intézményi válságot a tisztségébe való visszahelyezéséről szóló népszavazás rendezte, az ügy nyomán kialakult bizalmi és legitimitási válság továbbra is fennáll. Rámutatott: a demokráciadeficit feloldásának és a megfelelő kormányzás biztosításának egyetlen módja az intézmények reformja. Az államfő szerint nem lehet jó kormányzásról és a politikai élet átláthatóságáról beszélni, amíg a kormánynak nincs többsége a parlamentben. A demokráciadeficit bizonyítékaként azt hozta föl, hogy a politikai élet „főbírájává” az alkotmánybíróság vált.
Kirohant a pártok ellen is, mondván, eddigi ténykedésükkel megcáfolták, hogy valóban annak érdekében kívánnak tevékenykedni, hogy az Európai Bizottság beszüntesse az igazságügyi reform monitorozását. Egyúttal megállapította, még mindig a korrupció az állampolgárok életét leginkább megkeserítő jelenség. Felhívta a politikum figyelmét: a nagykorrupció elleni közös fellépésre és az igazságszolgáltatás munkájának segítésére. Kikelt az oktatási rendszer ellen is: úgy vélte, az számos hiányossággal küzd, nem biztosít egyenlő hozzáférést az oktatáshoz, és nem nyújt megfelelő képzést. Az egészségügyi rendszert is hasonló hevességgel ostorozta, kifejtve, az nem hatékony, és nem átlátható, hogyan használja föl a pénzügyi forrásokat.
Az európai uniós források felhasználása kapcsán bírálta az illetékes hatóságokat, amiért hiányzik a stratégiai tervezés – elmulasztottak többek között autópályákat tervezni –, így az erre szánt források elvesztek.
A társadalombiztosítási rendszer kapcsán kifejtette, véleménye szerint túlságosan alacsony a nyugdíjkorhatár, és a munkapiac is túlzottan merev. Egyúttal aggodalmát fejezte ki, hogy tartható-e az euró bevezetésére kidolgozott forgatókönyv.
A küszöbönálló választási kampány kapcsán az államfő reményét fejezte ki, hogy a demagóg ígéretek pufogtatása helyett reális megoldásokon alapuló politikai programok ütköztetése zajlik majd, illetve hogy a kampány ideje alatt nem bénul majd meg az állami intézmények működése.
Az államfői bírálatokra válaszul a nagyobbik kormányerő, a Nemzeti Liberális Párt úgy reagált: kampánybeszéd volt. Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt elnöke szerint az államfő vállalta a felelősséget a jobboldali kormányzás kudarcáért. Az RMDSZ nevében Frunda György szenátor úgy vélte, az államfői beszéd egyes elemei ellentmondásosak, más részei viszont pozitívak voltak.