
Fotó: Krónika
Fotó: Presidency.ro
amelyben az oktatásügytől az európai alapok lehívásáig és kezeléséig több kérdésben is hevesen bírálta a kormány tevékenységét.
Az államfő kijelentette, az európai uniós csatlakozás után szükségessé vált az alkotmány módosítása. Hozzátette, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az államfőnek az elnöki köztársasághoz, a szenátoroknak pedig a kétkamarás parlamenti rendszerhez kelljen ragaszkodniuk. Úgy vélte, a legfőbb állami intézmények nem működnek megfelelően, számos alkalommal átfedés tapasztalható a funkciók között, és válságok alakulnak ki. Példaként azt a tavalyi esetet hozta föl, amikor a parlament – szerinte törvénytelenül – felfüggesztette őt tisztségéből. Mint kifejtette, bár ezt az intézményi válságot a tisztségébe való visszahelyezéséről szóló népszavazás rendezte, az ügy nyomán kialakult bizalmi és legitimitási válság továbbra is fennáll. Rámutatott: a demokráciadeficit feloldásának és a megfelelő kormányzás biztosításának egyetlen módja az intézmények reformja. Az államfő szerint nem lehet jó kormányzásról és a politikai élet átláthatóságáról beszélni, amíg a kormánynak nincs többsége a parlamentben. A demokráciadeficit bizonyítékaként azt hozta föl, hogy a politikai élet „főbírájává” az alkotmánybíróság vált.
Kirohant a pártok ellen is, mondván, eddigi ténykedésükkel megcáfolták, hogy valóban annak érdekében kívánnak tevékenykedni, hogy az Európai Bizottság beszüntesse az igazságügyi reform monitorozását. Egyúttal megállapította, még mindig a korrupció az állampolgárok életét leginkább megkeserítő jelenség. Felhívta a politikum figyelmét: a nagykorrupció elleni közös fellépésre és az igazságszolgáltatás munkájának segítésére. Kikelt az oktatási rendszer ellen is: úgy vélte, az számos hiányossággal küzd, nem biztosít egyenlő hozzáférést az oktatáshoz, és nem nyújt megfelelő képzést. Az egészségügyi rendszert is hasonló hevességgel ostorozta, kifejtve, az nem hatékony, és nem átlátható, hogyan használja föl a pénzügyi forrásokat.
Az európai uniós források felhasználása kapcsán bírálta az illetékes hatóságokat, amiért hiányzik a stratégiai tervezés – elmulasztottak többek között autópályákat tervezni –, így az erre szánt források elvesztek.
A társadalombiztosítási rendszer kapcsán kifejtette, véleménye szerint túlságosan alacsony a nyugdíjkorhatár, és a munkapiac is túlzottan merev. Egyúttal aggodalmát fejezte ki, hogy tartható-e az euró bevezetésére kidolgozott forgatókönyv.
A küszöbönálló választási kampány kapcsán az államfő reményét fejezte ki, hogy a demagóg ígéretek pufogtatása helyett reális megoldásokon alapuló politikai programok ütköztetése zajlik majd, illetve hogy a kampány ideje alatt nem bénul majd meg az állami intézmények működése.
Az államfői bírálatokra válaszul a nagyobbik kormányerő, a Nemzeti Liberális Párt úgy reagált: kampánybeszéd volt. Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt elnöke szerint az államfő vállalta a felelősséget a jobboldali kormányzás kudarcáért. Az RMDSZ nevében Frunda György szenátor úgy vélte, az államfői beszéd egyes elemei ellentmondásosak, más részei viszont pozitívak voltak.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.