
Eugeniu Iordăchescu
Fotó: Facebook/Asociatia Inginerilor Constructori Romania
Életének 90. évében elhunyt Bukarestben Eugeniu Iordăchescu építészmérnök, akinek 29 olyan épületet – köztük 13 műemléktemplomot és -kolostort – sikerült megmentenie a lebontástól, amelyek Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor megalomániás városrendezési terveinek útjában álltak.
2019. január 06., 16:462019. január 06., 16:46
Iordăchescut, akit 2016-ban a román ortodox egyház legrangosabb elismerésével, a Patriarkátus Keresztjével tüntettek ki, vasárnap helyezték örök nyugalomra.
Bukarestben a múlt század nyolcvanas éveiben csaknem 40 ezer épületet, köztük rengeteg műemléket bontottak le az úgynevezett „szisztematizálás” idején, hogy helyet csináljanak a diktátor által megálmodott, észak-koreai ihletésű palotának, a „Nép Házának” és az azt körülvevő új városközpontnak. Iordăchescunak, aki egy tervezőintézet műszaki igazgatója volt, sikerült meggyőznie Ceaușescut, hogy nem szükséges minden templomot lebontani, elég ha „elbújtatják” őket az új betonkolosszusok mögé.
Az építészmérnök által kidolgozott módszerrel az elköltöztetendő épületek alá betonlapot öntöttek, majd az egész építményt az erre a célra odakészített síneken egy darabban elvontatták. Így menekítették el Ceaușescu buldózereinek útjából Bukarest egyik legértékesebb műemlékét, a 16. századból származó Mihai Vodă kolostort, amelyet csaknem 300 méterrel arrébb és hat méterrel lejjebb költöztettek arról a dombról, ahol – a bukaresti parlament székházává vált – Nép Háza épült.
Összesen 13 műemléktemplom menekült így meg – többségük a fővárosban –, de a bukaresti „szisztematizálásnak” így is 22 templom és kolostor esett áldozatul.
Iordăchescunak lakóházakat és közigazgatási épületeket is sikerült módszerével megmentenie. Gyulafehérváron egy – a központi sugárút kialakítását akadályozó – 80 lakásos panelházat vágott ketté, és az egyik darabját 55 méterrel arrébb költöztette úgy, hogy a benne lakókat ki sem költöztették a „vonatozás” csaknem hat órás időtartamára.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
szóljon hozzá!