Fotó: Boda L. Gergely
Tizenegy romániai – köztük két magyar – független és politikai hovatartozás nélküli civil szervezet intézett felhívást a sajtó és politikai pártok képviselőihez, hogy hagyjanak fel a nacionalista és sovén tartalmú anyagok megfogalmazásával és közlésével, valamint kezeljék ezt a témakört felelősséggel, és ne szítsanak interetnikus feszültségeket politikai tőkefelhalmozás, vagy nézettségnövelés céljával.
2017. június 26., 12:452017. június 26., 12:45
2017. június 26., 14:292017. június 26., 14:29
A hétfőn szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalás előzménye, hogy az elmúlt héten kialakult bukaresti politikai válság kapcsán mind a román sajtó egyes képviselői, mind bizonyos politikusok olyan információkat közöltek és olyan véleményeknek adtak hangot, melyeknek súlyos következményei lehetnek a román társadalomra nézve, mivel interetnikus feszültség keltésére alkalmasak és negatív képet rajzolnak a magyar kisebbségről.
Ezzel egy időben meghatározó véleményformálók a nemzeti kisebbségek követeléseit alkotmány-, állam- és nemzetellenesnek, valamint törvénytelennek állították be, ugyanakkor általános hisztériakeltésre használták a helyzetet. Az állásfoglalást aláíró szervezetek felhívják a közvélemény és a véleményformálók figyelmét, hogy a vita tárgyát képező nemzeti kisebbségi jogok rendezését Románia önként vállalta, amikor 1995-ben a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezményt, majd 2008-ban a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját ratifikálta.
„A vállalt kötelezettségek betartására irányuló, a nemzeti kisebbségek által megfogalmazott bármely igény vagy az ezzel kapcsolatos politikai tárgyalások normálisak egy demokráciában, nem minősíthetőek felháborítónak, állam- vagy alkotmányellenesnek, már csak azért sem, mert ezek a rendelkezések Románia Alkotmányának 11. szakasza értelmében a belső jog részét képezik” – olvasható a civilek állásfoglalásában, amely szerint elmondható, hogy ezek a követelések összhangban vannak az Európa Tanács által megfogalmazott ajánlásokkal is.
A szervezetek szerint a közigazgatási törvény módosításával kapcsolatosan megfogalmazott igények a jogszabálynak az előzetesen ratifikált nemzetközi rendelkezésekkel történő jogharmonizációját célozzák, és elfogadhatatlannak tartják, hogy a politikai pártok csak politikai válsághelyzetekben hajlandóak ezekről a témákról vitázni. Hangsúlyozzák, hogy a jogállamiság elvének alapján szükséges összhangba hozni a hatályban levő közigazgatási törvényt, valamint más jogszabályokat a Románia által ratifikált nemzetközi rendelkezésekkel.
„A politikusoknak továbbá tudniuk kell, hogy a nemzetközi szerződések ratifikálásával Románia egy sor kötelezettség teljesítését vállalta, melyek se nem alkotmányellenesek és nem is sértik az ország érdekeit” – áll az állásfoglalásban. A civilek arra kérik az Országos Audiovizuális Tanácsot és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, hogy a hatályos törvények alapján hivatalból járjon el a túlkapások ellen.
Az állásfoglalást aláírta többek között az ACCEPT, az ActiveWatch, a Pro Europa Liga, a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (AGFI), a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), valamint a Román Akadémiai Társaság (SAR).
A közleményben felsorolt aláírók listája:
ACCEPT
ActiveWatch
AGFI (Advocacy Group for Freedom of Identity)
CEMO (Civil Elkötelezettség Mozgalom)
Centrul de Inovare Publică
Centrul FILIA
European Network of Legal Experts in Gender Equality
Euroregional Center for Public Initiatives
Institutul pentru Politici Publice
Liga Pro Europa
Societatea Academică din România
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra is támogatja a Bolojan-kormány által kezdeményezett reformokat – jelentette ki szerdán a párt alelnöke, Ciprian Ciucu.
Tudomásul vette szerdai együttes ülésén a képviselőház és a szenátus házbizottsága Nicușor Dan államfő javaslatát az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket koordináló NATO-misszió romániai logisztikai központja parancsnokságának létrehozásáról.
A romániai lakosság csaknem háromnegyede támogatná az önkéntes katonai szolgálat bevezetését – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből.
Az oktatási minisztérium szerdán közvitára bocsátotta a hallgatói ösztöndíjak összegét jóváhagyó miniszteri rendelet tervezetét.
Nemzetközi összeesküvést sejt az ellene felhozott vádak mögött és áldozati pózban tetszeleg Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali államfőjelölt, aki ellen kedden emelt vádat a legfőbb ügyészség az államrend megdöntésére irányuló cselekedetek miatt.
Románia nem tudja 8 százalék alatti költségvetési hiánnyal zárni az idei évet, a jelenlegi deficit magasabb az év elején és az év közepén prognosztizáltnál – ismerte le Ilie Bolojan miniszterelnök egy kedd esti televíziós interjúban.
Nem csupán 2024-ben használták a Călin Georgescu független szélsőjobboldali jelölt elnökválasztási győzelmét szolgáló hibrid háborús eszközöket, hanem idén is bevetették őket – jelentette ki Alex Florenta legfőbb ügyész.
Románia mintegy 1,5 milliárd euró értékű támogatást nyújtott Ukrajnának, ami a GDP körülbelül 0,2 százalékát teszi ki – ismerte el Ilie Bolojan miniszterelnök, ellentmondva ezzel Marcel Ciolacu volt miniszterelnöknek.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Piatra-Neamț város polgármestere, Adrian Niță kedden bejelentette, hogy elrendelte az elektromos rollerek közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedély visszavonását, miután egy 15 éves tinédzser tragikus körülmények között életét vesztette.
szóljon hozzá!