
A kilakoltatást és a kényszeriparosítást bemutató múzeum Szatmárnémeti büszkesége lesz, ígérik a kezdeményezők
Fotó: rmdsz.ro
Hat emlékmúzeum létrehozásáról vagy bővítéséről szóló támogatási szerződést írtak alá hétfőn Bukarestben. A többnyire erdélyi városokban épülő emlékhelyek az ígéretek szerint árnyaltabban mutatják majd be Erdély nemzetiségeinek történelmét, a kommunizmus rémtetteit.
2022. október 17., 17:362022. október 17., 17:36
A finanszírozás az Országos Helyreállítási Tervből (PNRR) valósul meg – számolt be hétfői közleményében az RMDSZ. Mint rámutatnak, ez a finanszírozás óriási lehetőség régi, használaton kívüli épületek felújítására és közösségi felhasználásukra, de a közös emlékezet bővítésére is.
Romániában ugyanis eddig nem voltak a diktatórikus rendszereket bemutató emlékmúzeumok, így ezek fontos történelmi és kulturális hiányt pótolnak, ráadásul közösségi térként is működnek majd, teszik hozzá.
– nyilatkozta a támogatási szerződések aláírása kapcsán Hegedüs Csilla, a beruházásokat menedzselő uniós pénzalapok minisztériumának RMDSZ-es államtitkára. Hangsúlyozta, hogy az emlékhelyek nemcsak ezeknek az embereknek állítanak emléket,
„Mindegyik múzeum egyedi projekt, amely az oktatási és kulturális funkción túl turisztikai látványosságot is jelent majd. Örüljünk annak, hogy végre nálunk is épülnek európai szinten elismerésre méltó kulturális terek” – mutatott rá az államtitkár.
A tájékoztatásból továbbá kiderül, hogy a szászfenesi Erdélyi Történeti Galéria az Országos Helyreállítási Terv turisztikai és kulturális részlegének legnagyobb erdélyi beruházása.
A beruházás azért is fontos, mert Szászfenesen eddig nem volt közösségi tér, de a múzeum és az azt körülvevő zöldövezet pótolni fogja a hiányt. A 17,85 millió euróból épülő múzeum a Kolozsvár melletti község turisztikai forgalmát is fellendíti majd, vélik a kezdeményezők.
A Mária tértől a Kossuth térig, illetve a Lippai úti temetőig tart majd és a forradalmi menet összes fontos helyszínét tartalmazni fogja. Ez az egyik legrendhagyóbb projekt, ugyanis nem egyetlen épület, hanem városszintű felújításra ad alkalmat, ráadásul az ide látogatók vezetett útvonalon fedezhetik fel Temesvárt és a hozzá kötődő történelmi eseményeket.
A börtönmúzeum tetőterében egy új kiállítóteret hoznak létre, ugyanakkor a múzeum szomszédságában álló, megrongálódott épületben oktatási központot hoznak létre. A beruházás összeértéke 2 millió euró.
A Decebal-híd lábánál fekvő, elhanyagolt területen álló fűtőház helyére épül majd 6,25 millió euróból. A létesítményben a kor autentikus elemeit állítják ki, és ezáltal ismerhetik meg az érdeklődők a kommunista iparosítás folyamatát. A múzeum egyedi közösségi tér lesz a városlakók számára, ahol kulturális programokat, koncerteket is szervezhetnek majd – áll a közleményben.
A nagyenyedi „rabok gödre” börtöntemetőről szóló kiállítás a múlt rendszer ellenségeiként itt fogvatartott értelmiségieknek, pártvezetőknek, egyházi személyeknek, katonáknak állít emléket. A múzeum megépítését 549 780 euróval támogatják az Országos Helyreállítási Tervből. A kiállítás különlegessége lesz a túlélők vallomásairól rögzített 300 órányi videófelvétel és a 14 ezer példányból álló könyvtár.
A kalandra vágyó látogatóknak szabadulószoba épül, de kibérelhetnek egy korabeli stílusú szobát, amelyhez a kornak megfelelő csöpögő csapok és áramkimaradások is járnak. A kevésbé vállalkozó szelleműek pedig beülhetnek a korhűen berendezett cukrászdába vagy tetőtéri kávézóba. Az Országos Helyreállítási Terven keresztül 11,4 millió euróval támogatják a múzeum létrejöttét.
A közlemény emlékeztet, hogy az Európai Beruházások és Projektek Minisztériuma kilenc emlékmúzeum létrehozását finanszírozza több mint 81 millió euróból az Országos Helyreállítási Terv részeként. Ezek közül két emlékmúzeum, A Bukaresti Holokauszt Múzeum és a Râmnicu Sărat-i „Csend börtöne” finanszírozási szerződéseit már korábban aláírták.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
szóljon hozzá!