Fotó: Presidency.ro
Durva magyarellenes kirohanást intézett szerdán délben Klaus Johannis államfő annak kapcsán, hogy a román képviselőház hallgatólagosan elfogadta a Székelyföld számára területi autonómiát biztosító törvénytervezetet.
2020. április 29., 12:212020. április 29., 12:21
2020. április 29., 18:122020. április 29., 18:12
„Jó napot kívánok, PSD” – kezdte magyar nyelven rövid, mindössze egy perces sajtónyilatkozatát a román államelnök. Johannis élesen kifakadt az ellenzéki Szociáldemokrata Pártra (PSD) amiatt, hogy a bukaresti képviselőház – ahol az ellenzéknek többsége van – hallgatólagosan elfogadta nemrég Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József előterjesztését.
Johannis szerint a PSD hathatós támogatást nyújtott az RMDSZ-nek, hogy vita nélkül átmenjen az alsóházon a javaslat. „Hihetetlen, kedves románok, hogy mi történik Románia parlamentjében. Hihetetlen, milyen egyezségekre kerül sor a parlamentben. Miközben jómagam, a kormány és a többi hatóság az emberek életéért küzdünk, azért harcolunk, hogy szabaduljunk meg ettől a járványtól, a nagy PSD azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy adja Erdélyt a magyaroknak. Jó napot, Ciolacu (itt az elnök ismét magyar nyelven köszönt – szerk. megj.), vajon mit ígért a budapesti vezető, Orbán Viktor ezért a megegyezésért cserébe?” – intézett kérdést az államelnök Marcel Ciolacuhoz, a PSD elnökéhez.
Elutasította a bukaresti szenátus szerdán azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, a törvényhozás két magyar képviselője által decemberben ismét beterjesztett törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek.
Johannis „mérgezőnek” nevezte a parlament ellenzéki többségét, és leszögezte: amíg ő Románia elnöke, „nem fog létezni” a Székelyföld számára autonómiát biztosító jogszabály. „Én nem akarom, hogy a PSD határozzon a román nemzet ellen, a Románia és a románok jövőjéről” – dörögte a Cotroceni-palotában a román államfő.
A szövetség elnöke közösségi oldalán posztolt bejegyzésében úgy vélekedett, a román államelnök „tipikusan PRM-es (az egykori szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt – szerk. megj.), erőszakos és veszélyes üzenetet fogalmazott meg: a magyarok el akarják venni Erdélyt”. „Az elmúlt 30 évben precedens nélküli eseménynek voltunk tanúi ma: a Cotroceni-palota mikrofonjától otromba módon félretájékoztatnak és a magyarok ellen uszítanak. Az RMDSZ határozottan visszautasítja ezt a fajta diskurzust, valamint a gyűlöletkeltést minden fajtáját” – közölte Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hozzátette: az államelnöknek bocsánatot kell kérnie „veszélyes kisiklásáért”.
Elfogadhatatlannak tartja Klaus Johannis államelnök magyarellenes kirohanását az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) két társelnöke.
Mint arról beszámoltunk, szerdán kora délután sürgősségi eljárásban tárgyalja a bukaresti szenátus a Székelyföld számára területi autonómiát biztosító, a képviselőház által hallgatólagosan elfogadott törvénytervezetet. Robert Cazanciuc, a felsőház szociáldemokrata ügyvivő elnöke hívta össze a szenátus plénumának rendkívüli ülését, amelynek egyetlen napirendi pontja van: az autonómiastatútum megvitatása. Cazanciuc előrebocsátotta: a PSD szenátorai az előterjesztés ellen fognak szavazni; ez ügyben egyébként a felsőház a döntéshozó kamara.
Sürgősségi eljárásban tárgyalja szerdán kora délután a bukaresti szenátus a Székelyföld számára területi autonómiát biztosító, a képviselőház által hallgatólagosan elfogadott törvénytervezetet.
A román alkotmány 75. cikkelyének második bekezdése értelmében a törvénytervezetekről a parlament először megkeresett kamarája 45 napon belül dönt, ha pedig nem bocsátják szavazásra az előterjesztést, a határidő átlépése esetén a törvény az illető ház által elfogadottnak számít, és átkerül a parlament másik házához. Itt már nincs határidő szabva az elfogadásra vagy elutasításra.
A törvénytervezetet az RMDSZ listáján mandátumot szerzett, korábban a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben politizáló Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József képviselő nyújtotta be tavaly decemberben. Akkor azt tartották céljuknak, hogy érdemi vitát váltsanak ki a tervezetről. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az alsóházi hallgatólagos elfogadást kommentálva megelégedéssel vette tudomásul, hogy a képviselőház szakbizottságaiban kulturált vita folyt a tervezetről, mi több, néhány honatya a tervezet mellett foglalt állást, illetve tartózkodott. 2017 decemberében Kulcsár-Terza József egyedül nyújtotta be a tervezetet, akkor azonban a parlament érdemi vita nélkül elutasította.
Egyébként mozgalom indult az erdélyi magyarok körében, hogy a Facebook-felhasználók jelentsék a Klaus Johannis hivatalos közösségi oldalán látható, a beszédet tartalmazó videót nemzetiségi hovatartozást érintő gyűlöletbeszéd miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!