„Bűnös”. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács szerint Oana Gheorghiu is egyik azoknak, akik veszélyeztetik az igazságszolgáltatást, a kormányfőhelyettes „beismerte”, hogy így van
Fotó: Facebook/Oana Gheorghiu
Nem hagyta szó nélkül Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes, hogy neve felkerült a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) jelentésébe azon személyek listájára, akik „példátlanul agresszív magatartást tanúsítanak a bírákkal szemben”.
2026. június 12., 08:592026. június 12., 08:59
2026. június 12., 10:452026. június 12., 10:45
A miniszterelnök-helyettes beismerte „bűnösségét”.
A jelentésben Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetői mellett említették neg Gheorghiut.
A dokumentum elítéli „az igazságszolgáltatás alárendelésére irányuló kampányt”.
„A főként a bírák ellen irányuló nyilvános kampány – amint az várható volt – olyan súlyos járulékos következményeket is maga után vont, amelyeket nehéz elképzelni és lehetetlen elfogadni egy jogállamban, és amelyek
A jelentés szerint a román igazságszolgáltatás drámai helyzete nem maradhat visszhang és következmények nélkül a hazai és nemzetközi jogi körökben, ezért a fent említett szempontokat minden releváns szerv tudomására kell hozni.
Oana Gheorghiu egy Facebook-bejegyzésben válaszolt.
„Saját felelősségemre kijelentem, hogy bűnös vagyok az igazságszolgáltatás hiteltelenítésében” – írta.
„Igen, igaz,
Tegnap konstatáltam, hogy felkerültem a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács feketelistájára, más személyek és szervezetek mellett. Hogy teljesen világos legyen: egyszerű polgárként kimentem az utcára, és egy független, korrekt, igazságos igazságszolgáltatásért küzdöttem. Akkor is úgy gondoltam, és most is úgy gondolom, hogy a bírókat jól kell fizetni. Sőt, nagyon jól! Egy igazságos, független bíró, aki ellenáll a politikai és anyagi nyomásnak, megérdemel egy olyan fizetést, amely megóvja minden kísértéstől. Azonban a 48–50 éves korban történő nyugdíjazás az átlagbérnél többszörösen nagyobb összegű nyugdíjjal nem a bírói függetlenség eszköze. Ez egy kiváltság.
– írta Oana Gheorghiu.
Hozzátette, hogy őszintén sajnálja, ha vannak olyan bírók, akik „hiteltelenné váltak” az ő kijelentései miatt, de ugyanakkor nem tudja nem észrevenni, hogy egyre több hang hallatszik a bírói karból, amelyek szerint nem kérték ki a véleményüket, és nem szavazták meg a CSM 70 oldalas jelentését.
„Sajnálatos, hogy a CSM vezetői ezt az álláspontot fogadták el. Igen, a bírák minden bizonnyal megérdemlik a valódi függetlenséget és az ezt garantáló fizetéseket. Ugyanakkor, ha indokolatlan kiváltságok vagy előnyök vannak, úgy gondolom, hogy minden polgárnak joga van ahhoz, hogy korlátozás nélkül kifejezze a véleményét. Egy demokráciában egyetlen intézménynek sincs joga ahhoz, hogy mentes legyen a kritikától. Még annak sem, amelyik igazságot oszt” – hangsúlyozta Oana Gheorghiu.
Mint arról beszámoltunk, a Bírák Fóruma Egyesület szerdán este cáfolta a CSM bírói részlegének azt az állítását, miszerint több mint 3500 bíró megszavazta „az igazságszolgáltatás politikai alárendelésére tett kísérlet elítélését”.
Kijelentésük azt követően hangzott el, hogy a CSM bírói részlege szerdán arról tájékoztatott, hogy több mint 3500 bíró tiltakozik az igazságszolgáltatás politikai alárendelésének kísérlete ellen. A közlemény szerint a testület keddi ülésén megállapította, hogy
A CSM szerint az igazságszolgáltatás elleni lejárató és destabilizáló akciók nem a bírói munka javítását szolgálták, hanem a szabályok megváltoztatását, a kulcspozíciókat betöltő személyek elmozdítását és az igazságügyi rendszer iránti bizalom megingatását.
A CSM bírói részleget közölte, hogy az állásfoglalást tájékoztatásul megküldi többek között az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Bíróságának, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, valamint a román államfőnek, a román kormánynak és a külügyminisztériumnak is.
A Bírák Fóruma Egyesület ezt követően arról tájékoztatott, hogy a bíróságok keddi közgyűléseit valójában nem ilyen tartalmú állásfoglalás elfogadására hívták össze, hanem azért, hogy a bírák reagáljanak az új bértörvény tervezetének őket érintő előírásaira.
és „súlyos kétségeket ébreszt” az igazságszolgáltatás hitelességével szemben.
A szervezet hangsúlyozta, hogy a 3580 bíró nem szavazott a CSM 1348/2026-os határozatának tartalmáról, azt előzetesen nem is ismertették velük. Álláspontjuk szerint a közgyűléseken nem a sajtó, a civil szervezetek vagy egyes személyek bírálata, hanem kizárólag a bérezési kérdések kerültek napirendre.
Az egyesület szerint a CSM közleménye félrevezető módon azt sugallja, hogy a bírák egységesen elutasítják az igazságszolgáltatás működésére vonatkozó kritikákat. Emlékeztettek arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos kérdések közérdeklődésre tartanak számot, ezért a megvitatásuk a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt áll.
Az egyesület szerint
amelyet az Európai Bizottság, az OECD, az Európai Unió Bírósága és más nemzetközi szervezetek is sürgetnek.
Közölték azt is: vizsgálják annak lehetőségét, hogy bíróságon támadják meg a CSM bírói részlegének keddi határozatát a tagjait érintő „valótlan állítások” miatt.
A Bírák Fóruma Egyesület szerdán este cáfolta a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlegének azt az állítását, miszerint több mint 3500 bíró megszavazta „az igazságszolgáltatás politikai alárendelésére tett kísérlet elítélését”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tisztázni kell végre a 2024-es elnökválasztás eredményének állítólagos orosz befolyás miatti érvénytelenítésének körülményeit – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az államfői hivatal mindmáig késlekedő jelentése kapcsán.
Európa-párti kormányt ígér Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök, aki ugyanakkor még mindig nem rendelkezik a szükséges parlamenti többséggel ahhoz, hogy kormánya meg is kapja a bizalmat és hivatalba léphessen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) továbbra is a legnépszerűbb romániai párt – derül ki a CURS közvélemény-kutató friss felméréséből.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kitart a parlamentben tartandó bizalmi szavazásig, még akkor is, ha jelenleg nem rendelkezik a szükséges 233 szavazattal – jelentette kedden Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A bukaresti ügyészség kedden tíz személy 30 napos előzetes letartóztatását indítványozta a múlt heti bukaresti gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények miatt.
A bukaresti törvényszék egyik bírája elutasította kedden a Călin Georgescu előzetes letartóztatására vonatkozó ügyészségi indítványt, és 60 napos hatósági felügyeletet rendelt el a volt államfőjelölttel szemben.
Călin Georgescu „küldetése” többek között George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének „leleplezése” volt – legalábbis ez derül ki egy kedden kiszivárogtatott hangfelvétel leiratából.
Az AUR képviselői nem vesznek részt a kijelölt miniszterelnök, Siegfried Mureșan által javasolt kormányról szóló bizalmi szavazáson, mivel a PSD is bejelentette, hogy nem támogatja az új kormányt – jelentette ki Dan Tănasă, az AUR képviselője hétfőn.
29 házkutatást és 30 előállítási parancsot hajtott végre a rendőrség kedden azon büntetőügy keretében, amely a szeptember 15-i, a bukaresti Győzelem (Victoriei) téren szervezett tüntetés során bekövetkezett erőszakos incidensekkel kapcsolatos.
Akár két éven belül létrejöhet egy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) alkotta kormány – jelentette ki Sorin Grindeanu, a PSD elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!