Robert Cazanciuc, a szenátus szociáldemokrata elnöke
Fotó: Román szenátus
Sürgősségi eljárásban tárgyalja szerdán kora délután a bukaresti szenátus a Székelyföld számára területi autonómiát biztosító, a képviselőház által hallgatólagosan elfogadott törvénytervezetet, amelyet két, egykori polgári párti honatya nyújtott be tavaly decemberben.
2020. április 29., 11:522020. április 29., 11:52
2020. április 29., 13:082020. április 29., 13:08
Robert Cazanciuc, a felsőház szociáldemokrata ügyvivő elnöke hívta össze a szenátus plénumának rendkívüli ülését, amelynek egyetlen napirendi pontja van: az autonómia-statútum megvitatása. Cazanciuc előrebocsátotta: az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátorai az előterjesztés ellen fognak szavazni; ez ügyben egyébként a felsőház a döntéshozó kamara. Facebook-bejegyzésben utasította el a törvénytervezetet Marcel Ciolacu, a PSD és a képviselőház elnöke is, leszögezve: alakulata nem támogatja a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó indítványt.
Ciolacu ugynakkor a kormányt és a hatalmon lévő Nemzeti Liberális Pártot (PNL) okolta azzal, hogy a képviselőházon vita nélkül átment az előterjesztés. Közölte, a PSD a képviselőház szakbizottságában is a törvénytervezet ellen foglalt állást, a tervezet valamennyi bizottságban negatív véleményezést kapott, negatív véleményezéssel került a képviselőház napirendjére. Erre reagálva Ludovic Orban miniszterelnök, a PNL elnöke szerdán kijelentette: az alsóház elnökeként Ciolacunak kellett volna napirendre tűznie a törvénytervezetet.
Florin Roman, a PNL képviselőházi frakciójának vezetője úgy foglalt állást, hogy a Székelyföld autonómiastatútumáról szóló törvénytervezet hallgatólagos elfogadása a PSD és az RMDSZ közötti „politikai alku” eredménye. Élesen kitámadta a statútumot az ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) szenátusi frakciója is, amely „politikai demagógia és cinizmus mintapéldájának” nevezte közleményében az előterjesztést. Victor Ponta volt kormányfő bejelentette, az általa vezetett Pro Románia párt a Székelyföld autonómiastatútuma törvénytervezetének elfogadása ellen fog szavazni a szenátusban. Varujan Vosganian, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) szóvivője az Agerpres hírügynökségnek kijelentette, az alakulat szenátorai a törvénytervezet ellen fognak voksolni. Meggyőződése ugyanakkor, hogy csak a házbizottság figyelmetlenségének tudható be a tervezet hallgatólagos elfogadása. A Népi Mozgalom Párt elnöke (PMP), Eugen Tomac szerint Székelyföld autonómiastatútuma törvénytervezetének hallgatólagos elfogadása „a román nép és Románia egyik legnagyobb megaláztatását jelenti”, szenátoraik a tervezet ellen voksolnak.
A bukaresti törvényhozás alsóháza április 23-án fogadta el hallgatólagosan a Székelyföld autonómiastatútumának törvénytervezetét. A román alkotmány 75. cikkelyének második bekezdése értelmében a törvénytervezetekről a parlament először megkeresett kamarája 45 napon belül dönt, a határidő átlépése esetén a törvény az illető ház által elfogadottnak számít, és átkerül a parlament másik házához. Itt már nincs határidő szabva az elfogadásra vagy elutasításra.
A törvénytervezetet az RMDSZ listáján mandátumot szerzett, korábban a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben politizáló Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József képviselő nyújtotta be tavaly decemberben. Akkor azt tartották céljuknak, hogy érdemi vitát váltsanak ki a tervezetről. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az alsóházi hallgatólagos elfogadást kommentálva megelégedéssel vette tudomásul, hogy a képviselőház szakbizottságaiban kulturált vita folyt a tervezetről, mi több, néhány honatya a tervezet mellett foglalt állást, illetve tartózkodott. 2017 decemberében Kulcsár-Terza József egyedül nyújtotta be a tervezetet, akkor azonban a parlament érdemi vita nélkül elutasította.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás