„Románia nem eladó!” – Leszavazta a szenátus a területi autonómiát célzó törvénytervezetet

Ez néhány politikust megzavart, akadt olyan szenátor, aki először azt mondta, hogy ellene szavaz a javaslatnak, ami azt jelentette volna, hogy támogatja az autonómia-statútumot. Megjegyzendő, hogy a szenátus üléséről készült élő videóközvetítés tanúsága szerint számos szenátor puszta kézzel, kesztyű nélkül fogta meg ugyanazt a mikrofont. Többen a telefonos bejelentkezéskor is kommentárt fűztek a döntésük alátámasztására, például olyanokat, hogy „Románia nem eladó”. Mások alkotmányellenes, aberráns, elrugaszkodott, szélsőséges kezdeményezésnek nevezték a törvénytervezetet. A telefonon keresztül szavazó Cornel Popa Bihar megyei liberális szenátor magyarul is jó napot kívánt, majd közölte, hogy támogatja a törvénytervezetet elutasító jelentést.

A kétkamarás parlament felsőházának soron kívüli szerdai ülésén ez volt az egyedüli napirendi pont. A rendkívüli ülést azért hívták össze, mert politikai botrányt váltott ki a tervezet képviselőházi hallgatólagos elfogadása, ami a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be. Klaus Johannis államfő délben tartott sajtónyilatkozatában élesen bírálta a parlamenti ellenzék vezető erejét kitevő Szociáldemokrata Pártot (PSD) amiatt, hogy – szerinte – az alakulat segédletével az alsóház kifutott a törvényes határidőből, és ezzel hallgatólagosan elfogadta Székelyföld autonómiastatútumát. Szerinte a PSD „a parlament titkos irodáiban azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”.

Ugyanakkor az ellenzéki honatyák hevesen bírálták Klaus Johannis elnök néhány órával korábbi kirohanását is, megállapítva, hogy az elnök árt a romániai etnikumközi kapcsolatoknak, a nemzetiségek közötti békés együttélésnek. Călin Popescu-Tăriceanu volt kormányfő, az ellenzéki Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke felszólította az államfőt, álljon a parlament elé és bizonyítsa be, hogy a PSD) titkos megállapodást kötött egy idegen hatalommal arról, hogy lemond az ország területének egy részéről, ellenkező esetben le kell mondania.

„Klaus Johannis ma a legsúlyosabb vádat fogalmazta meg, ami elhangzott Romániában 1989 decembere után. Azzal vádolt meg egy parlamenti pártot, hogy titkos megállapodást kötött egy idegen hatalommal az ország területe egy részének átengedéséről. Ez nem maradhat így. Klaus Johannisnak a parlamentbe kell jönnie és bizonyítania kell súlyos vádjait. Ennek az ügynek csak két végkifejlete lehet: vagy igazak a vádak, és akkor be kell tiltani az érintett pártot, vagy Románia elnöke hazudik és manipulál, akkor pedig le kell mondania, és alá kell vetnie magát a törvény szigorának” – vélekedett Tăriceanu.

A bukaresti törvényhozás alsóháza április 23-án fogadta el hallgatólagosan a Székelyföld autonómiastatútumának törvénytervezetét. A román alkotmány 75. cikkelyének második bekezdése értelmében a törvénytervezetekről a parlament először megkeresett kamarája 45 napon belül dönt, ha pedig nem bocsátják szavazásra az előterjesztést, a határidő átlépése esetén a törvény az illető ház által elfogadottnak számít, és átkerül a parlament másik házához. Itt már nincs határidő szabva az elfogadásra vagy elutasításra.

A törvénytervezetet az RMDSZ listáján mandátumot szerzett, korábban a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben politizáló Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József képviselő nyújtotta be tavaly decemberben. Akkor azt tartották céljuknak, hogy érdemi vitát váltsanak ki a tervezetről. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az alsóházi hallgatólagos elfogadást kommentálva megelégedéssel vette tudomásul, hogy a képviselőház szakbizottságaiban kulturált vita folyt a tervezetről, mi több, néhány honatya a tervezet mellett foglalt állást, illetve tartózkodott. 2017 decemberében Kulcsár-Terza József egyedül nyújtotta be a tervezetet, akkor azonban a parlament érdemi vita nélkül elutasította.