
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
A kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban ma 14 órától tartandó tárgyaláson az RMDSZ-t Markó Béla elnök, Borbély László és Lakatos András ügyvezető alelnökök, Szász Attila államtanácsos és Szepessy László, az elnöki hivatal igazgatója, az ellenzéket pedig Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Toró T. Tibor EMNT-alelnök és Szilágyi Zsolt kampányfőnök képviseli. Amint azt korábbi lapszámainkban megírtuk, a tárgyalások során többek között az európai parlamenti (EP) választások jelöltállításának a kérdését kellene rendezni. Az RMDSZ az év elején elutasította az EMNT közös lista állítására vonatkozó javaslatait, azt követően azonban, hogy az ellenzéki szervezetek összegyűjtötték a Tőkés László függetlenként való indulásához szükséges aláírásokat, a Traian Băsescuról tartott népszavazáson pedig az erdélyi magyarság döntő többsége szembefordult a szövetséggel, hajlandónak mutatkozott arra, hogy Tőkésnek befutóhelyet ajánljon a szövetség jelöltlistáján.
Markó Béla a Cotidianul napilapnak adott interjúban kifejtette, választási együttműködést ajánlanak Tőkés Lászlónak. Ez a közösen képviselt kérdések azonosítását is feltételezi, ugyanakkor lehetőséget nyújt a feleknek, hogy saját üzenetet is megfogalmazzanak. A lap kérdésére, hogy a Nagy Zsolt vagy a Winkler Gyula helyét ajánlja fel a szövetség a püspöknek, Markó kijelentette, mindkét politikus a jelöltlistán marad, a sorrendet kell majd megállapítani. Hozzátette, szerencsés esetben három magyar jelölt is EP-képviselői mandátumot szerezhet.
A Tőkés támogatói által összeállított A nemzeti összefogás programja többek között a kisebbségi törvény közvitájának az újrakezdését, a kulturális autonómia közjogi keretének a megerősítését tartalmazza. A Székelyföld sajátos jogállásáról szóló népszavazás teljes politikai és logisztikai támogatását kéri a felektől. A dokumentum szerint az RMDSZ-nek kellene kezdeményeznie és elérnie a párttörvény és a választási törvények kisebbségi szempontból diszkriminatív vonatkozásainak a módosítását. A javaslat szerint a tömbmagyar településeken a helyhatósági választásokon szabad teret kell engedni a magyar szervezetek és pártok politikai versenyének. Ahol viszont csak összefogással lehet önkormányzati tisztségeket szerezni, a nagyobb támogatottsággal rendelkező szervezet jele alatt kell közös listát állítani. A támogatottság megmérésére a helyi belső választásokat javasolják. A parlamenti választások esetében az egyes szervezetek korábbi választási eredményei alapján vagy közösen szervezett előválasztások alapján kellene megosztani a helyeket a közös jelöltlistán. Az EP-lista a korábbi választáson jobb eredményt elért szervezet jelével indul, az első két helyet azonban mindenképpen a szemben álló szervezetek jelöltjei foglalják el.
Az ellenzék kétszintes döntési mechanizmust javasol a magyar közösség számára biztosított román és magyar költségvetési támogatás elosztására. A felső szinten a politikai képviselettel rendelkező szervezetek paritásos bizottsága szabná meg a főbb irányokat, a közvetlen elosztást pedig a civil szervezetek által jelölt grémiumok végeznék.
„Nem hiszem, hogy sikerül megállapodnunk, ha feltételeket próbálunk szabni a másiknak – jelentette ki tegnap Markó Béla újságírói kérdésre a fehéregyházi Petőfi-megemlékezés után. – Mi nagy nyitásról tettünk tanúbizonyságot, amikor befutóhelyet ajánlottunk fel Tőkés Lászlónak az RMDSZ EP-jelöltlistáján, és hosszú távú együttműködést ajánlottunk” – tette hozzá.
Szilágyi Zsolt, Tőkés kampányfőnöke a Krónikának úgy vélte, javaslatuk az erdélyi magyar érdek megjelenítője. A dokumentum képviselete nem feltétel, hanem nyilvánvaló kötelesség kellene hogy legyen mindenki számára.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.