A temesvári Magyar Házat magyar állami támogatással sikerült visszavásárolniuk a magyaroknak
Fotó: Facebook/Várbástya Egyesület
A 16 év után leköszönt Orbán-kormány nemzetpolitikája nagymértékben hozzájárult a külhoni magyar közösségek megerősödéséhez: a kedvezményes honosításban megnyilvánuló közjogi nemzetegyesítésen túl a magyar állam több mint másfél évtizeden át anyagilag is támogatta a határon túli magyarság intézményrendszerének megerősödését, a civil szféra önszerveződését, infrastrukturális beruházások révén is vonzóbbá tette az anyanyelvű oktatást, nem beszélve a kulturális-műemlékvédelmi programokról. Szinte nincs olyan régió, amelyben egy-egy szimbolikus megvalósítás ne emlékeztetne a nemzetépítő munkára: Temesváron például a Magyar Ház visszavásárlásához nyújtott anyagi támogatás egy ilyen üzenetértékű cselekedet, hiszen a bánsági magyarság több évtizedes álma vált valóra azzal, hogy a román állam által kisajátított ingatlan ismét közösségi tulajdonba került. Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja, a Magyar Házat üzemeltető Várbástya Egyesület elnöke azt reméli, hogy az új magyar kormány is hasonló támogatáspolitikát folytat majd. Mint a Krónikának kifejtette: az anyagiak mellett a külhoni magyar közösségek igényeinek és gondjainak megértése, illetve átérzése is fontos.
2026. május 17., 08:472026. május 17., 08:47
2026. május 17., 08:562026. május 17., 08:56
Az Orbán Viktor és kormánya által meghirdetett nemzetpolitika minden téren jelentős támogatásban részesítette a külhoni magyar területeket. Tamás Pétertől, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzuljától azt kérdeztük többek között, hogy mennyire voltak fontosak a bánsági magyarság számára ezek a támogatások, illetve mire számít Magyar Péter miniszterelnök kormányától ezen a téren, különösen a tekintetben, hogy mind a Tisza-párti kormányfő, mind az illetékes miniszterek arról biztosítottak, hogy a határon túli magyarok jogai és kedvezményei nem sérülnek.
Magyarország tiszteletbeli konzulja szerint Dél-Erdély határvidékén és a Bánságban, Arad és Temesvár vonzáskörzetében a magyarság próbál közösséget építeni, szervezi saját kulturális életét, de az elszántsághoz és tenni akaráshoz pénz is kell, ezért a magyar kormány támogatásai „nagyon jól jöttek”, és meg is valósultak belőlük a kitűzött célok. Példaként említette a Temesvári Magyar Napok életre hívását és támogatását, a közoktatásban részesülő diákok anyagi megsegítését, a magyar egyetemisták Bolyai Szakkollégiumát, az Új Ezredév Református Központ építését, vagy a temesvári Magyar Ház visszavásárlását közösségi tulajdonba.
A Magyar Házat a Várbástya Egyesület vásárolta vissza 2022-ben attól a román kiadóvállalattól, amely az 1989-es rendszerváltás után „privatizálta” az épületet. A Magyar Házban a temesvári magyar egyesületeknek, a magyar politikai képviseletnek biztosítanak helyet, egyúttal közösségi és kulturális rendezvények helyszíneként működik. A kétemeletes plusz tetőtér-beépítésű épületet 1930-ban közadakozásból építette fel a város magyar közössége, melynek kulturális intézményei és politikai képviselete a trianoni döntés nyomán székház nélkül maradtak. A kommunista román hatalom a pártsajtót költöztette a házba, de csak 1967-ben államosította. Az 1990-es években a temesvári magyarság képviselői számtalan pert indítottak a Magyar Ház visszaszerzéséért, de ezeket rendre elvesztették. Az épület a Timpress lapkiadó tulajdonában volt, míg a helyi magyar hetilap, az RMDSZ és más magyar civil szervezetek bért fizettek az elődeik által épített ház használatáért. A kilakoltatás és a ház végleges elvesztésének a veszélye szűnt meg, amikor a magyar állam támogatást nyújtott a Várbástya Egyesületnek, hogy megvásárolja és magyar közösségi tulajdonba helyezze az épületet.
„Az épület visszaszerzése az egész erdélyi magyarság számára azt üzeni, hogy hinni és küzdeni kell, és az álmok megvalósulnak” – mondta Tamás Péter, aki egyben a Várbástya Egyesület elnöke is. Ez szervezi a Temesvári Magyar Napokat, május 30–31-én pedig az immár ötödik kiadásához érkezett Temesvár–Szeged–Temesvár kerékpártúrát is.
„A Magyar Ház óriási eszmeiséggel bír, mert a magyarokban mindig élt a vágy, hogy visszakaphassák, hiszen ez a lelke a temesvári magyarságnak. S miután ez sikerült, be is laktuk a házat. Itt van a Heti Új Szó szerkesztősége, az RMDSZ-székház, a tiszteletbeli konzulátus, az állampolgársági eskütétel itt történik meg, a Várbástya Egyesület, a Szórvány Alapítvány, a Bánsági Kárpát Egyesület itt talált otthonra, úgyhogy több funkciót is egyesít, ugyanakkor egyfajta kulturális és közösségi központnak lehet nevezni. Az év végén remélhetőleg befejezzük a tatarozást, elkészül a nagy bálterem, és akkor teljes egészében lehet majd használni a termeket, helyiségeket. Nem csak a magyar közösségnek fontos ez, ugyanis nyitunk mások felé is. Meg akarjuk mutatni, hogy a németekkel, románokkal, szerbekkel lehet közös rendezvényeket a Magyar Házban lebonyolítani” – magyarázta Tamás Péter.
A kedden hivatalba lépett új magyar kormány vezetője, Magyar Péter és több minisztere korábban hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarok szerzett jogai és kedvezményei sérthetetlenek, ugyanakkor a forrásokat folyósító intézményeket, alapítványokat átvilágítják majd. Tamás Pétertől megkérdeztük azt is, hogy milyen támogatáspolitikát tartana megfelelőnek a Tisza-párti kormánytól.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
„Véleményem szerint egy jó párbeszéd kialakulásával kell kezdődnie a támogatáspolitikának. Hadd emeljem ki néhai Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkárt, de megemlíthetném Szilágyi Péter helyettes államtitkárt is, akiknek a munkássága idején nemcsak anyagi segítségről volt szó, hanem mindig odafigyeltek a közösségekre, és tudtak a dolgainkról, de Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusával is nagyon jó az együttműködésünk. Jobban tudtak a problémáinkról, mint sok temesvári, tehát ismerték az intézményeinket, a szükségleteinket. Ezért egy nagyon jó légkörben lezajlandó tárgyalásokra van szükség,
Mert például itt van a Magyar Ház, amelynek a megvásárlására és a tatarozására kaptunk eddig támogatást. Úgy néz ki, hogy ez a fejezet lezárul, de utána működtetni kell s a közöség szolgálatába állítani. Sajnos a városháza magas adót vetett ki az ingatlanra, úgyhogy ebben is remélünk segítséget, együttműködést, tanácsadást, stratégiát. Ezért mondanám azt, hogy egy nyitott, jó párbeszédre számítunk” – fejtette ki.
Tiszteletbeli konzulként Tamást Péter a magyar külügyminisztérium kinevezettje, s egyelőre nem tudta megmondani, hogy a kormányváltás befolyásolja-e a tisztségét.
Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja, a Várbástya Egyesület elnöke
Fotó: Facebook/Temesvári Rádió Magyar adása
„Az elmúlt tizenegy évben lelkesen végeztem a munkámat, főként a temesvári és bánsági magyarságért. Olyasmit is vállaltam, ami nem éppen a tiszteletbeli konzulok munkája, de én tiszta szívvel belevetettem magam, és részt vállaltam a közösségépítésben. Ezt továbbra is csinálnám, mert nekem Temesvár a szívügyem, ráadásul Magyarországot képviselni Temesváron óriási megtiszteltetés számomra, büszkeséggel tölt el” – fogalmazott.
Temesváron egyébként négy kontinens 19 országának van tiszteletbeli konzulja, rajtuk kívül két főkonzul – a német és a szerb – lát el diplomáciai képviseletet. Szerinte ez a tisztség egyfajta kapocs, közvetítői szál a helyi magyar közösség és a magyar kormány között. „Diplomáciai munkámmal a magyar közösséget segítettem minden téren” – zárta szavait Tamás Péter.
A temesvári Várbástya Egyesület a magyar állam támogatásával csütörtökön megvásárolta a város szívében álló Magyar Házat.
Idén is minőségi, értékeket felvonultató rendezvénysorozat lesz a Temesvári Magyar Napok, amely immár 10. alkalommal örvendezteti meg a bánsági magyar közösséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!