Kik szavazhatnak? Az EP-választásokon szavazhat minden olyan román állampolgár, aki a szavazás napjáig betölti 18. életévét. Szavazhatnak továbbá az Európai Unió bármely tagállamának polgárai, akiknek állandó lakhelye vagy állandó tartózkodási helye Románia területén van. Nem voksolhatnak a szellemi fogyatékkal élõk és azok a személyek sem, akiket jogerõs bírósági döntés tilt el szavazati joguk gyakorlásától. A népszavazáson – mivel az az ország belsõ ügyeit érintõ kérdésrõl szól – kizárólag román állampolgárok vehetnek részt. Hol és mikor zajlik a szavazás? A szavazási folyamat a korábbi választásokhoz és referendumokhoz hasonlóan zajlik azzal a különbséggel, hogy most egyazon szavazókörzetben két külön teremben, vagy egyetlen terem két, egymástól teljesen elhatárolt részében rendezik be a szavazóhelyiségeket, amelyekben 7 és 21 óra között lehet voksolni. Nincs jelentõsége annak, hogy a választópolgár melyik helyiségben gyakorolja elõször szavazati jogát. Román állampolgárok számára ugyanakkor külföldön is szavazási lehetõséget biztosítanak, a szavazóhelyiségek általában nagykövetségeken és konzulátusokon mûködnek. Milyen dokumentumok alapján lehet szavazni? Román állampolgároknak személyi igazolványukat (kártyát, könyvecskét) vagy ideiglenes igazolványukat kell felmutatniuk a szavazóbiztosoknak. Külföldön útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal lehet szavazni. Az EU-tagállamok polgárainak személyazonossági dokumentumaik mellett fel kell mutatniuk az Állandó Választási Hatóság által kibocsátott lakhelybizonylatot is. Lehet-e más településen voksolni? Azok a választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak állandó lakhelyükön, az ország bármely szavazókörzetében voksolhatnak mind az EP-választások, mind pedig a referendumon. Állandó lakhelyükön azonban csak abban a körzetben szavazhatnak a polgárok, amelynek választói névjegyzékén szerepelnek. Névjegyzék, külön lista A választópolgárok állandó lakhelyük szerint szerepelnek az állandó választói névjegyzékeken. Azokat, akik más településen voksolnak, pótlistákon regisztrálják a szavazóbiztosok, emellett saját felelõsségükre nyilatkozatot írnak alá arról, hogy máshol nem szavaztak. Az EP-választáson külön listán regisztrálják a nem román állampolgárságú szavazókat is. Szintén pótlistára kerül azon szavazópolgároknak a neve, akik valamilyen okból lemaradtak az állandó névjegyzékrõl. Mi van a szavazólapokon? Mindkét szavazóhelyiségben egy-egy szavazólapon lehet voksolni. Az EP-választási szavazólap tulajdonképpen egy nyolcoldalas füzetecske, amelynek oldalain 13 párt jelöltjeinek névsora és jelvénye látható azonos méretû keretben, négyesével csoportosítva. Ugyanekkora keretben szerepel az egyetlen független jelölt neve is. Az RMDSZ 45 jelöltjének listája a szavazólap 4-ik oldalán, a bal felsõ sarokban, Tõkés László független jelölt neve pedig a 6-ik oldalon, az utolsó keretben szerepel. A népszavazási lapon egyetlen kérdés van, két lehetséges válasszal, az Igen és a Nem két külön keretben szerepel. Érvényes és érvénytelen szavazatok Az EP-választáson a szavazat csak akkor érvényes, ha a választópolgár egyetlen jelöltlistára vagy a független jelöltre üti a VOTAT feliratú pecsétet, a kereten belül, nem érintve egyetlen keretezõ vonalat sem. Hasonlóképpen a referendumon vagy az Igenre, vagy a Nemre kell ütni a szavazópecsétet. Mindkét voksoláson érvénytelennek számít az a szavazólap, amelyre a választópolgár egynél több helyre pecsétel. Mozgóurna Mozgóurnát csak azok a szavazópolgárok igényelhetnek, akik betegség vagy rokkantság miatt képtelenek elmenni szavazni, vagy olyan kórházban, illetve szociális otthonban tartózkodnak beutalóval, amelyben nem alakítanak ki különleges szavazóhelyiségeket. A mozgóurnát elõzetesen, írásban kell kérni a szavazókörzet elnökétõl. Kötelezõ-e szavazni? A szavazati jog gyakorlása nem kötelezõ, így a választópolgárok saját belátásuk és lelkiismeretük szerint dönthetik el, hogy az EP-választásokon és a referendumon is, vagy csak az egyiken vesznek részt, esetleg egyiken sem. A választópolgár a szavazófülkében bármelyik párt listájára vagy független jelöltre szavazhat, attól függetlenül, hogy a jelöltek aláírásgyûjtõ kampányai során melyik pártot vagy jelöltet támogatták kézjegyükkel.
A magánlaboratóriumoknak és -klinikáknak fel kell majd tüntetniük, mekkora elszámolási keretre szerződtek az egészségbiztosítóval, hogy a páciensek előre tudják, kell-e fizetniük a laborvizsgálatokért – jelentette be szombaton az egészségügyi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának növekedése a demokrácia csökkenését jelenti – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, volt miniszterelnök-helyettes.
Vita robbant ki a párttörvény tervezett módosításáról, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja: az valójában az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábbi pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Marius Budăi szerint a párt miniszterei az elmúlt héten bizonyították, hogy lehet kézzelfogható eredményekkel kormányozni.
Hibáztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, amikor gyakorlatilag kérkedtek a vagyonukkal – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi miniszterelnök-helyettes.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).