Kik szavazhatnak? Az EP-választásokon szavazhat minden olyan román állampolgár, aki a szavazás napjáig betölti 18. életévét. Szavazhatnak továbbá az Európai Unió bármely tagállamának polgárai, akiknek állandó lakhelye vagy állandó tartózkodási helye Románia területén van. Nem voksolhatnak a szellemi fogyatékkal élõk és azok a személyek sem, akiket jogerõs bírósági döntés tilt el szavazati joguk gyakorlásától. A népszavazáson – mivel az az ország belsõ ügyeit érintõ kérdésrõl szól – kizárólag román állampolgárok vehetnek részt. Hol és mikor zajlik a szavazás? A szavazási folyamat a korábbi választásokhoz és referendumokhoz hasonlóan zajlik azzal a különbséggel, hogy most egyazon szavazókörzetben két külön teremben, vagy egyetlen terem két, egymástól teljesen elhatárolt részében rendezik be a szavazóhelyiségeket, amelyekben 7 és 21 óra között lehet voksolni. Nincs jelentõsége annak, hogy a választópolgár melyik helyiségben gyakorolja elõször szavazati jogát. Román állampolgárok számára ugyanakkor külföldön is szavazási lehetõséget biztosítanak, a szavazóhelyiségek általában nagykövetségeken és konzulátusokon mûködnek. Milyen dokumentumok alapján lehet szavazni? Román állampolgároknak személyi igazolványukat (kártyát, könyvecskét) vagy ideiglenes igazolványukat kell felmutatniuk a szavazóbiztosoknak. Külföldön útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal lehet szavazni. Az EU-tagállamok polgárainak személyazonossági dokumentumaik mellett fel kell mutatniuk az Állandó Választási Hatóság által kibocsátott lakhelybizonylatot is. Lehet-e más településen voksolni? Azok a választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak állandó lakhelyükön, az ország bármely szavazókörzetében voksolhatnak mind az EP-választások, mind pedig a referendumon. Állandó lakhelyükön azonban csak abban a körzetben szavazhatnak a polgárok, amelynek választói névjegyzékén szerepelnek. Névjegyzék, külön lista A választópolgárok állandó lakhelyük szerint szerepelnek az állandó választói névjegyzékeken. Azokat, akik más településen voksolnak, pótlistákon regisztrálják a szavazóbiztosok, emellett saját felelõsségükre nyilatkozatot írnak alá arról, hogy máshol nem szavaztak. Az EP-választáson külön listán regisztrálják a nem román állampolgárságú szavazókat is. Szintén pótlistára kerül azon szavazópolgároknak a neve, akik valamilyen okból lemaradtak az állandó névjegyzékrõl. Mi van a szavazólapokon? Mindkét szavazóhelyiségben egy-egy szavazólapon lehet voksolni. Az EP-választási szavazólap tulajdonképpen egy nyolcoldalas füzetecske, amelynek oldalain 13 párt jelöltjeinek névsora és jelvénye látható azonos méretû keretben, négyesével csoportosítva. Ugyanekkora keretben szerepel az egyetlen független jelölt neve is. Az RMDSZ 45 jelöltjének listája a szavazólap 4-ik oldalán, a bal felsõ sarokban, Tõkés László független jelölt neve pedig a 6-ik oldalon, az utolsó keretben szerepel. A népszavazási lapon egyetlen kérdés van, két lehetséges válasszal, az Igen és a Nem két külön keretben szerepel. Érvényes és érvénytelen szavazatok Az EP-választáson a szavazat csak akkor érvényes, ha a választópolgár egyetlen jelöltlistára vagy a független jelöltre üti a VOTAT feliratú pecsétet, a kereten belül, nem érintve egyetlen keretezõ vonalat sem. Hasonlóképpen a referendumon vagy az Igenre, vagy a Nemre kell ütni a szavazópecsétet. Mindkét voksoláson érvénytelennek számít az a szavazólap, amelyre a választópolgár egynél több helyre pecsétel. Mozgóurna Mozgóurnát csak azok a szavazópolgárok igényelhetnek, akik betegség vagy rokkantság miatt képtelenek elmenni szavazni, vagy olyan kórházban, illetve szociális otthonban tartózkodnak beutalóval, amelyben nem alakítanak ki különleges szavazóhelyiségeket. A mozgóurnát elõzetesen, írásban kell kérni a szavazókörzet elnökétõl. Kötelezõ-e szavazni? A szavazati jog gyakorlása nem kötelezõ, így a választópolgárok saját belátásuk és lelkiismeretük szerint dönthetik el, hogy az EP-választásokon és a referendumon is, vagy csak az egyiken vesznek részt, esetleg egyiken sem. A választópolgár a szavazófülkében bármelyik párt listájára vagy független jelöltre szavazhat, attól függetlenül, hogy a jelöltek aláírásgyûjtõ kampányai során melyik pártot vagy jelöltet támogatták kézjegyükkel.
A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.
Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
A múlt héten hat elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 74-re nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.
A társadalmi párbeszéd bizottság jóváhagyta a 2026–2027-es tanév menetrendjének végleges változatát – közölte csütörtökön az oktatási minisztérium.
Románia egyeztet az Egyesült Államokkal a február 19-re tervezett Béketanács-ülésen való részvételről – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke lemondásra szólította fel Radu Oprea szociáldemokrata párti (PSD) kormányfőtitkárt, miután az a Victoria-palotában bejelentett létszámleépítést Auschwitzhoz hasonlította.
Románia csak abban az esetben képviselteti magát Washingtonban a Béketanács február 19-i alakuló ülésén, ha a chartát alá nem író országok is részt vehetnek – közölték szerdán politikai források.