
Fotó: Biró István
Ekkor Macovei utóda, Tudor Chiuariu kijelentette: „A volt politikai foglyok rehabilitálása és a kommunista diktatúrával szembenállók elleni bűntetteket elkövetők felelősségre vonása a sürgős teendők közé tartozik”. Az 1989. decemberi rendszerváltozás óta Romániában ez az első kísérlet arra, hogy a politikai alapon elítéltek az anyagi kárpótlás mellett az ítéletek megsemmisítése révén erkölcsi jóvátételt is kapjanak. Ugyanis dacára annak, hogy a 1990/118. számú törvényrendelet a kommunizmus idején politikai alapon meghurcoltaknak előjogokat és anyagi kárpótlást is biztosít, a politikai ítéleteket még nem ejtették, a volt elítéltek tehát jogilag továbbra is „bűnösök”. A kormány törvénytervezete szerint az 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között kihirdetett valamennyi politikai ítélet alanyi jogon semmis. Hatályát veszti tehát minden olyan végleges bírósági vagy törvényszéki határozat, amelyet a kommunista rezsimmel való szembenállás miatt mondtak ki, és megsemmisül minden olyan politikai jellegű hatósági eljárás, amelynek során embereket telepítettek ki, utaltak kényszerlakhelyre, internáltak munkatáborokba vagy más intézményekbe. A törvénytervezet azok morális és anyagi jóvátételét is célozza, akiket politikai megfontolásból, de közbűntények elkövetése vádjával ítéltek el. Romániában ugyanis a nyugati nyomásra 1964-ben kihirdetett amnesztia után a politikai pereket, illetve ítéleteket de iure megszüntették, de a kommunista diktatúrával valamilyen formában szembefordulókat a továbbiakban közbűntények vádjával továbbra is elítélték. Az ilyen esetek közé tartozik például az 1980-as évek elején a rendszert nyíltan bíráló sepsiszentgyörgyi Visky Árpád színművész politikai indíttatású, de az ítélet szerint közjogi elítélése; és idetartozik a 1987. november 15-i brassói zendülés résztvevői közül az a 61 személy is, akiket rendszerellenességük miatt politikai okokból ugyan, de az ítélet szerint közjogi vád, azaz huliganizmus miatt ítéltek el. Az ilyen pereknek és ítéleteknek az áldozatai, haláluk esetén házastársuk vagy negyedfokú rokonuk az igazságszolgáltatáshoz fordulva bizonyíthatják be, hogy az ítélet politikai indíttatású volt, így ők is ugyanolyan morális jóvátételben, valamint anyagi kárpótlásban részesülnek, mint a kimondottan politikai ítéleteket elszenvedők. A tervezet szerint kárpótlás a törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül kérhető. Raluca Grosescu, az IICCR dokumentációs osztályvezetője szerint a politikai okokból, de az ítéletek szerint közjogilag elítéltek ügye bonyolultnak tűnik, de meg kell tenni az első lépést a jogorvoslat felé. „Ha ezen túl leszünk, biztosan újabb jogszabályok vagy kiegészítések is lesznek, amíg minden letisztul” – mondta a Krónikának a szakember, arra utalva, hogy Magyarországon is négy rehabilitációs törvénynek kellett megszületnie, míg a jogorvoslat a lehető legteljesebb lett. „Nem hiszem, hogy a parlamentben csak a kormánykoalíció támogatná majd a törvénytervezetet, hiszen nem lusztrációs, tehát kizáró jellegű jogszabályozásról, hanem erkölcsi igazságtételről van szó” – tette hozzá Raluca Grosescu.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.