Késik, de nem múlik a jóvátétel

Ekkor Macovei utóda, Tudor Chiuariu kijelentette: „A volt politikai foglyok rehabilitálása és a kommunista diktatúrával szembenállók elleni bűntetteket elkövetők felelősségre vonása a sürgős teendők közé tartozik”.

Az 1989. decemberi rendszerváltozás óta Romániában ez az első kísérlet arra, hogy a politikai alapon elítéltek az anyagi kárpótlás mellett az ítéletek megsemmisítése révén erkölcsi jóvátételt is kapjanak. Ugyanis dacára annak, hogy a 1990/118. számú törvényrendelet a kommunizmus idején politikai alapon meghurcoltaknak előjogokat és anyagi kárpótlást is biztosít, a politikai ítéleteket még nem ejtették, a volt elítéltek tehát jogilag továbbra is „bűnösök”.

A kormány törvénytervezete szerint az 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között kihirdetett valamennyi politikai ítélet alanyi jogon semmis. Hatályát veszti tehát minden olyan végleges bírósági vagy törvényszéki határozat, amelyet a kommunista rezsimmel való szembenállás miatt mondtak ki, és megsemmisül minden olyan politikai jellegű hatósági eljárás, amelynek során embereket telepítettek ki, utaltak kényszerlakhelyre, internáltak munkatáborokba vagy más intézményekbe.

A törvénytervezet azok morális és anyagi jóvátételét is célozza, akiket politikai megfontolásból, de közbűntények elkövetése vádjával ítéltek el. Romániában ugyanis a nyugati nyomásra 1964-ben kihirdetett amnesztia után a politikai pereket, illetve ítéleteket de iure megszüntették, de a kommunista diktatúrával valamilyen formában szembefordulókat a továbbiakban közbűntények vádjával továbbra is elítélték. Az ilyen esetek közé tartozik például az 1980-as évek elején a rendszert nyíltan bíráló sepsiszentgyörgyi Visky Árpád színművész politikai indíttatású, de az ítélet szerint közjogi elítélése; és idetartozik a 1987. november 15-i brassói zendülés résztvevői közül az a 61 személy is, akiket rendszerellenességük miatt politikai okokból ugyan, de az ítélet szerint közjogi vád, azaz huliganizmus miatt ítéltek el. Az ilyen pereknek és ítéleteknek az áldozatai, haláluk esetén házastársuk vagy negyedfokú rokonuk az igazságszolgáltatáshoz fordulva bizonyíthatják be, hogy az ítélet politikai indíttatású volt, így ők is ugyanolyan morális jóvátételben, valamint anyagi kárpótlásban részesülnek, mint a kimondottan politikai ítéleteket elszenvedők. A tervezet szerint kárpótlás a törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül kérhető. Raluca Grosescu, az IICCR dokumentációs osztályvezetője szerint a politikai okokból, de az ítéletek szerint közjogilag elítéltek ügye bonyolultnak tűnik, de meg kell tenni az első lépést a jogorvoslat felé. „Ha ezen túl leszünk, biztosan újabb jogszabályok vagy kiegészítések is lesznek, amíg minden letisztul” – mondta a Krónikának a szakember, arra utalva, hogy Magyarországon is négy rehabilitációs törvénynek kellett megszületnie, míg a jogorvoslat a lehető legteljesebb lett. „Nem hiszem, hogy a parlamentben csak a kormánykoalíció támogatná majd a törvénytervezetet, hiszen nem lusztrációs, tehát kizáró jellegű jogszabályozásról, hanem erkölcsi igazságtételről van szó” – tette hozzá Raluca Grosescu.