Kelemen Hunor emelné az áfát és megnyirbálná az „extravagáns” bérjuttatásokat

De nem sikerült eljutni odáig, hogy kit javasolna a koalíció miniszterelnöknek. „Kell lennie egy javaslatnak a tarsolyunkban, amikor az államfő konzultációra hívja a pártokat. A jelölt hiánya voltaképpen azt jelenti, hogy nincs senki ebben a pillanatban, aki vállalná a miniszterelnöki tisztséget, mindazzal a felelősséggel, ami ezzel jár” – magyarázta Kelemen.

Emlékeztetett arra, hogy a koalícióban tárgyaltak már a mandátum közbeni miniszterelnök-cseréről, vagyis a korábban már alkalmazott rotációs kormányzás lehetőségéről, és felmerült azt is, hogy egy technokrata miniszterelnök alakítson kormányt. „Az összes politikai lehetőséget kimerítettük” – tette hozzá a szövetségi elnök. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy körvonalazódni fog egy megoldás, és ezen a héten az államfő nevesíteni fogja a miniszterelnök-jelöltet, jövő hét elején pedig a parlament szavazhat az új kormányról.

Az előbbi megoldásnak ugyanis szerinte az lenne az üzenete, hogy a politikusok megfutamodtak a felelősség elől, pedig a kampány idején éppen a kormányzáshoz kérték az emberek szavazatát.

korábban írtuk

Adóemelések, új adók, privatizáció? Egyelőre nincs konszenzus a pártok között a hiánycsökkentő intézkedésekről

Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.

Az interjúban megkérdezték a szövetség elnökét, mit ültetne gyakorlatba a pártközi egyeztetések során eddig terítékre került, a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések közül. Kelemen elmondta, hogy nem emelné a 10 százalékos egységes jövedelemadó-kulcsot, és nem nyúlna az egyformán 16 százalékos társasági adókulcshoz, illetve a profitadóhoz sem. Ezt azzal indokolta, hogy a „lassanként kialakult középosztályt nem gyengíteni, hanem erősíteni kell”.

Mindemellett csak az élelmiszerek és a gyógyszerek esetében őrizné meg a jelenleg 9 százalékos kedvezményezett áfakulcsot. Ezen túlmenően Kelemen Hunor bővítené azoknak a körét, akik egészségbiztosítási hozzájárulásra (CASS) kötelesek, szerinte ugyanis nagyon sokan mentesülnek a járulékbefizetés alól. „És levágnám az állami intézmények igazgatótanácsai tagjainak összes kiváltságait, extravagáns költekezését, beleértve a bérpótlékokat stb. Ott ugyanis vannak olyan dolgok, amelyek valóban fenntarthatatlanok” – állapította meg az RMDSZ elnöke.

Emellett a politikus leállítaná az elhalasztható beruházások egy részét is. „Ugyanakkor meg kell mondanunk, hogy hova fogunk beruházni, mert ha lehűtjük a gazdaságot, nem lesz bevételünk. Lehet egy kicsit csökkenteni a fogyasztást, lehet, hogy nő egy kicsit az infláció, de ha lehűtjük a gazdaságot, akkor vége. Recesszióba kerülünk, és nem lesz bevételünk” – magyarázta az RMDSZ elnöke, hozzátéve: a költségvetési hiányt 4-5 év alatt kell csökkenteni, hogy ne érje sokk a polgárokat és a gazdaságot.

A Digi 24-ek nyilatkozva a szövetségi elnök kifejtette, hogy az életminőséget és az életszínvonalat nem növelő beruházásokat kettő-négy évvel el lehet halasztani. Példaként említette a stadionépítéseket és azokat a beruházásokat, amelyeknek megvalósítása még nem kezdődött el. Emellett Kelemen szerint a fotovoltaikus panelek beszerzésének állami támogatását is lehetne csúsztatni két-három évet. Arra hivatkozott, hogy jelenleg amúgy is nehézségekbe ütközik a napenergiából kinyert elektromos áram tárolása. „Egy ilyen intézkedés csak 20-30 ezer embert érintene, nem a teljes lakosságot” – magyarázta az RMDSZ elnöke.

korábban írtuk

Rengeteg bírálat övezi a tranzakciós illeték RMDSZ-nek tulajdonított ötletét

Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.