Kelemen Hunor szerint nem egy technokrata miniszterelnök-jelöltnek, hanem egy politikusnak kellene kormányt alakítania
Fotó: Gov.ro
Az eddig terítékre került megszorítások közül az RMDSZ elnöke két százalékponttal megemelné az áfát, ugyanakkor bővítené azoknak a körét, akik egészségbiztosítási hozzájárulásra kötelesek. Kelemen Hunor szerint a miniszterelnök-jelölt kijelöléséig nem lehet haladni a kormányalakítással.
2025. június 16., 23:512025. június 16., 23:51
2025. június 17., 11:552025. június 17., 11:55
A kormányprogram nagy része elkészült, de sem a deficitcsökkentési csomaggal, sem a kormányprogrammal nem lehet haladni addig, amíg nincs miniszterelnök-jelölt – jelentette ki hétfő este az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunort a kormányalakítási tárgyalások állásáról kérdezték a Digi24 stúdiójában. A politikus elmondta, hogy a kormányzásra készülő pártok eddig sokat vitatkoztak a deficitcsökkentési csomagról, az adóreform egészéről és az új kormányra váró legsürgősebb intézkedésekről.
De nem sikerült eljutni odáig, hogy kit javasolna a koalíció miniszterelnöknek. „Kell lennie egy javaslatnak a tarsolyunkban, amikor az államfő konzultációra hívja a pártokat. A jelölt hiánya voltaképpen azt jelenti, hogy nincs senki ebben a pillanatban, aki vállalná a miniszterelnöki tisztséget, mindazzal a felelősséggel, ami ezzel jár” – magyarázta Kelemen.
Emlékeztetett arra, hogy a koalícióban tárgyaltak már a mandátum közbeni miniszterelnök-cseréről, vagyis a korábban már alkalmazott rotációs kormányzás lehetőségéről, és felmerült azt is, hogy egy technokrata miniszterelnök alakítson kormányt. „Az összes politikai lehetőséget kimerítettük” – tette hozzá a szövetségi elnök. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy körvonalazódni fog egy megoldás, és ezen a héten az államfő nevesíteni fogja a miniszterelnök-jelöltet, jövő hét elején pedig a parlament szavazhat az új kormányról.
Az előbbi megoldásnak ugyanis szerinte az lenne az üzenete, hogy a politikusok megfutamodtak a felelősség elől, pedig a kampány idején éppen a kormányzáshoz kérték az emberek szavazatát.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Az interjúban megkérdezték a szövetség elnökét, mit ültetne gyakorlatba a pártközi egyeztetések során eddig terítékre került, a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések közül. Kelemen elmondta, hogy nem emelné a 10 százalékos egységes jövedelemadó-kulcsot, és nem nyúlna az egyformán 16 százalékos társasági adókulcshoz, illetve a profitadóhoz sem. Ezt azzal indokolta, hogy a „lassanként kialakult középosztályt nem gyengíteni, hanem erősíteni kell”.
Mindemellett csak az élelmiszerek és a gyógyszerek esetében őrizné meg a jelenleg 9 százalékos kedvezményezett áfakulcsot. Ezen túlmenően Kelemen Hunor bővítené azoknak a körét, akik egészségbiztosítási hozzájárulásra (CASS) kötelesek, szerinte ugyanis nagyon sokan mentesülnek a járulékbefizetés alól. „És levágnám az állami intézmények igazgatótanácsai tagjainak összes kiváltságait, extravagáns költekezését, beleértve a bérpótlékokat stb. Ott ugyanis vannak olyan dolgok, amelyek valóban fenntarthatatlanok” – állapította meg az RMDSZ elnöke.
Emellett a politikus leállítaná az elhalasztható beruházások egy részét is. „Ugyanakkor meg kell mondanunk, hogy hova fogunk beruházni, mert ha lehűtjük a gazdaságot, nem lesz bevételünk. Lehet egy kicsit csökkenteni a fogyasztást, lehet, hogy nő egy kicsit az infláció, de ha lehűtjük a gazdaságot, akkor vége. Recesszióba kerülünk, és nem lesz bevételünk” – magyarázta az RMDSZ elnöke, hozzátéve: a költségvetési hiányt 4-5 év alatt kell csökkenteni, hogy ne érje sokk a polgárokat és a gazdaságot.
A Digi 24-ek nyilatkozva a szövetségi elnök kifejtette, hogy az életminőséget és az életszínvonalat nem növelő beruházásokat kettő-négy évvel el lehet halasztani. Példaként említette a stadionépítéseket és azokat a beruházásokat, amelyeknek megvalósítása még nem kezdődött el. Emellett Kelemen szerint a fotovoltaikus panelek beszerzésének állami támogatását is lehetne csúsztatni két-három évet. Arra hivatkozott, hogy jelenleg amúgy is nehézségekbe ütközik a napenergiából kinyert elektromos áram tárolása. „Egy ilyen intézkedés csak 20-30 ezer embert érintene, nem a teljes lakosságot” – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!