2008. december 19., 12:022008. december 19., 12:02
A fórumon – amelyen Mohácsi Viktória liberális európai parlamenti képviselõ elnökölt –, a kisebbségi oktatás jelentõsége, az oktatáshoz való jog diszkriminációmentes biztosítása volt a téma. Hantz Péter beszédében kijelentette, a romániai magyar kisebbség hátrányai a kulturális autonómia hiányából fakadnak, amelyet a román kormány nem kíván alkalmazni.
Mint kifejtette, a legfájdalmasabb hiányosság a magyar közösség felsõoktatásban való alulreprezentáltsága: míg a romániai magyarok számaránya 6,6 százalék, addig a magyar diákoknak csupán 1,6 százaléka tanulhat az egyetemeken saját anyanyelvén, mivel számos jelentõs területen nem biztosított a magyar nyelven való tanulás lehetõsége. Hantz szerint a különbözõ nemzetközi ajánlások csak akkor tekinthetõk hasznosnak, ha azok betartását a civil szervezetek bevonásával ellenõrzik, mivel egyes kisebbségi politikusok nem képviselik, vagy nem tudják maradéktalanul képviselni közösségüket. Emellett olyan rendszert kell kialakítani, amely a kormányok felelõsségét is elõtérbe helyezi, a kisebbségeket ért sérelmeket évi rendszerességgel megtartott sajtótájékoztatókon kell leleplezni.
Az EMNT képviselõje rámutatott, az általános irányelveket könnyedén figyelmen kívül hagyják a kisebbségekkel szemben diszkriminációt alkalmazó államok, ezt bizonyítja az a tény is, hogy a jelenleg is létezõ általános jellegû ajánlások hatása alig látható. Ezért azt javasolta, a kisebbségek oktatási jogairól szóló ajánláshoz csatoljanak olyan kiegészítéseket, amelyek konkrét helyzetekre vonatkoznak. Egyúttal azt is szorgalmazta, hogy a Kisebbségi Felsõoktatási Chartát is csatolják az ajánlásokhoz.
A Charta leszögezi, a százezres lélekszámot meghaladó kisebbségek számára a legjobb megoldás anyanyelvû, államilag finanszírozott felsõoktatási intézmények létrehozása. Azt is meghatározza, az minõsül multikulturális felsõoktatási intézménynek, amely a kisebb létszámú kisebbségeket szolgálja. „Azon egyetemek, amelyek még a többnyelvû feliratokat sem tûrik el, nem tekinthetõk multikulturálisnak” – szögezte le Hantz Péter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Látogatottsági adatok