2008. december 19., 12:022008. december 19., 12:02
A fórumon – amelyen Mohácsi Viktória liberális európai parlamenti képviselõ elnökölt –, a kisebbségi oktatás jelentõsége, az oktatáshoz való jog diszkriminációmentes biztosítása volt a téma. Hantz Péter beszédében kijelentette, a romániai magyar kisebbség hátrányai a kulturális autonómia hiányából fakadnak, amelyet a román kormány nem kíván alkalmazni.
Mint kifejtette, a legfájdalmasabb hiányosság a magyar közösség felsõoktatásban való alulreprezentáltsága: míg a romániai magyarok számaránya 6,6 százalék, addig a magyar diákoknak csupán 1,6 százaléka tanulhat az egyetemeken saját anyanyelvén, mivel számos jelentõs területen nem biztosított a magyar nyelven való tanulás lehetõsége. Hantz szerint a különbözõ nemzetközi ajánlások csak akkor tekinthetõk hasznosnak, ha azok betartását a civil szervezetek bevonásával ellenõrzik, mivel egyes kisebbségi politikusok nem képviselik, vagy nem tudják maradéktalanul képviselni közösségüket. Emellett olyan rendszert kell kialakítani, amely a kormányok felelõsségét is elõtérbe helyezi, a kisebbségeket ért sérelmeket évi rendszerességgel megtartott sajtótájékoztatókon kell leleplezni.
Az EMNT képviselõje rámutatott, az általános irányelveket könnyedén figyelmen kívül hagyják a kisebbségekkel szemben diszkriminációt alkalmazó államok, ezt bizonyítja az a tény is, hogy a jelenleg is létezõ általános jellegû ajánlások hatása alig látható. Ezért azt javasolta, a kisebbségek oktatási jogairól szóló ajánláshoz csatoljanak olyan kiegészítéseket, amelyek konkrét helyzetekre vonatkoznak. Egyúttal azt is szorgalmazta, hogy a Kisebbségi Felsõoktatási Chartát is csatolják az ajánlásokhoz.
A Charta leszögezi, a százezres lélekszámot meghaladó kisebbségek számára a legjobb megoldás anyanyelvû, államilag finanszírozott felsõoktatási intézmények létrehozása. Azt is meghatározza, az minõsül multikulturális felsõoktatási intézménynek, amely a kisebb létszámú kisebbségeket szolgálja. „Azon egyetemek, amelyek még a többnyelvû feliratokat sem tûrik el, nem tekinthetõk multikulturálisnak” – szögezte le Hantz Péter.
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölt pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök bírálataira reagálva kijelentette: a kormánypártok közösen döntöttek a megszorításokról, ugyanakkor a koalíción belüli viták „jelentős károkat okoztak” az elmúlt időszakban.
A Recorder oknyomozó portál riportja, amelyben igazságügyi rendszerben uralkodó állítólagos korrupcióról és egyéb visszásságokról esik szó, valójában az igazságszolgáltatás hitelességének aláásására irányul – vélekedik Liana Arsenie, a bukares
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.
Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
A múlt héten hat elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 74-re nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.