2008. december 19., 12:022008. december 19., 12:02
A fórumon – amelyen Mohácsi Viktória liberális európai parlamenti képviselõ elnökölt –, a kisebbségi oktatás jelentõsége, az oktatáshoz való jog diszkriminációmentes biztosítása volt a téma. Hantz Péter beszédében kijelentette, a romániai magyar kisebbség hátrányai a kulturális autonómia hiányából fakadnak, amelyet a román kormány nem kíván alkalmazni.
Mint kifejtette, a legfájdalmasabb hiányosság a magyar közösség felsõoktatásban való alulreprezentáltsága: míg a romániai magyarok számaránya 6,6 százalék, addig a magyar diákoknak csupán 1,6 százaléka tanulhat az egyetemeken saját anyanyelvén, mivel számos jelentõs területen nem biztosított a magyar nyelven való tanulás lehetõsége. Hantz szerint a különbözõ nemzetközi ajánlások csak akkor tekinthetõk hasznosnak, ha azok betartását a civil szervezetek bevonásával ellenõrzik, mivel egyes kisebbségi politikusok nem képviselik, vagy nem tudják maradéktalanul képviselni közösségüket. Emellett olyan rendszert kell kialakítani, amely a kormányok felelõsségét is elõtérbe helyezi, a kisebbségeket ért sérelmeket évi rendszerességgel megtartott sajtótájékoztatókon kell leleplezni.
Az EMNT képviselõje rámutatott, az általános irányelveket könnyedén figyelmen kívül hagyják a kisebbségekkel szemben diszkriminációt alkalmazó államok, ezt bizonyítja az a tény is, hogy a jelenleg is létezõ általános jellegû ajánlások hatása alig látható. Ezért azt javasolta, a kisebbségek oktatási jogairól szóló ajánláshoz csatoljanak olyan kiegészítéseket, amelyek konkrét helyzetekre vonatkoznak. Egyúttal azt is szorgalmazta, hogy a Kisebbségi Felsõoktatási Chartát is csatolják az ajánlásokhoz.
A Charta leszögezi, a százezres lélekszámot meghaladó kisebbségek számára a legjobb megoldás anyanyelvû, államilag finanszírozott felsõoktatási intézmények létrehozása. Azt is meghatározza, az minõsül multikulturális felsõoktatási intézménynek, amely a kisebb létszámú kisebbségeket szolgálja. „Azon egyetemek, amelyek még a többnyelvû feliratokat sem tûrik el, nem tekinthetõk multikulturálisnak” – szögezte le Hantz Péter.
Az infláció és a megélhetési költségek jelentik a lakosság legfőbb aggodalmát, a társadalomban pedig a bizalmatlanság és a pesszimizmus uralkodik Románia jövőjét illetően, a politikai instabilitás pedig az egyik legfontosabb téma a közvélemény körében.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem fogad el olyan kormányt, amelyet Ilie Bolojan vezet, és kizár bármiféle együttműködés a Nyugat-barát pártokon kívüli erőkkel – jelentette ki Sorin Grindeanu.
Mint ismeretes, Nicușor Dan államfő hétfőre hívta egyeztetésre a parlamenti pártokat, miután a kormányból kilépett PSD a szélsőjobboldali AUR támogatásával megbuktatta a liberális párti (PNL) Ilie Bolojan vezette kormányt.
A romániai szavazók többsége szerint előre hozott választásokra van szükség, és ha a jövő vasárnap parlamenti választásokat tartanának, az AUR végezne az első helyen, megelőzve a PSD-t, a PNL-t, az USR-t és az RMDSZ-t.
Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
A Közlekedési Minisztérium társadalmi vitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a 2026. július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díjak (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO környezetvédelmi besorolást is figyelembe veszi.
A közlekedési rendőrök szombatról vasárnapra virradóra, négy óra alatt 1041 szabálysértési bírságot szabtak ki országszerte, 89 jogosítványt vontak be, és több tucat közlekedési bűncselekményt állapítottak meg – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
A kormányzati dolgozók szakszervezete (SAALG) szombaton bejelentette, hogy hétfőtől japán sztrájkba kezd.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Szombattól országszerte szeszélyessé válik az időjárás: lehűlésre, erős szélre és esőzésekre kell számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Felhőszakadások miatt öt megyére narancssárga riasztást adtak ki.