2008. december 19., 12:022008. december 19., 12:02
A fórumon – amelyen Mohácsi Viktória liberális európai parlamenti képviselõ elnökölt –, a kisebbségi oktatás jelentõsége, az oktatáshoz való jog diszkriminációmentes biztosítása volt a téma. Hantz Péter beszédében kijelentette, a romániai magyar kisebbség hátrányai a kulturális autonómia hiányából fakadnak, amelyet a román kormány nem kíván alkalmazni.
Mint kifejtette, a legfájdalmasabb hiányosság a magyar közösség felsõoktatásban való alulreprezentáltsága: míg a romániai magyarok számaránya 6,6 százalék, addig a magyar diákoknak csupán 1,6 százaléka tanulhat az egyetemeken saját anyanyelvén, mivel számos jelentõs területen nem biztosított a magyar nyelven való tanulás lehetõsége. Hantz szerint a különbözõ nemzetközi ajánlások csak akkor tekinthetõk hasznosnak, ha azok betartását a civil szervezetek bevonásával ellenõrzik, mivel egyes kisebbségi politikusok nem képviselik, vagy nem tudják maradéktalanul képviselni közösségüket. Emellett olyan rendszert kell kialakítani, amely a kormányok felelõsségét is elõtérbe helyezi, a kisebbségeket ért sérelmeket évi rendszerességgel megtartott sajtótájékoztatókon kell leleplezni.
Az EMNT képviselõje rámutatott, az általános irányelveket könnyedén figyelmen kívül hagyják a kisebbségekkel szemben diszkriminációt alkalmazó államok, ezt bizonyítja az a tény is, hogy a jelenleg is létezõ általános jellegû ajánlások hatása alig látható. Ezért azt javasolta, a kisebbségek oktatási jogairól szóló ajánláshoz csatoljanak olyan kiegészítéseket, amelyek konkrét helyzetekre vonatkoznak. Egyúttal azt is szorgalmazta, hogy a Kisebbségi Felsõoktatási Chartát is csatolják az ajánlásokhoz.
A Charta leszögezi, a százezres lélekszámot meghaladó kisebbségek számára a legjobb megoldás anyanyelvû, államilag finanszírozott felsõoktatási intézmények létrehozása. Azt is meghatározza, az minõsül multikulturális felsõoktatási intézménynek, amely a kisebb létszámú kisebbségeket szolgálja. „Azon egyetemek, amelyek még a többnyelvû feliratokat sem tûrik el, nem tekinthetõk multikulturálisnak” – szögezte le Hantz Péter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Nagyszabású hadgyakorlatot tart a napokban a román légierő – tudatta a fegyvernem főparancsnoksága.
Nem ideális, de szükséges – technokrata kormányt javasol a kialakult helyzetben Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, aki továbbra is a szociáldemokratákra (PSD) mutogat. Szombat este Bolojan leszögezte, nem mond le, és nem hagyja magára az országot.
Látogatottsági adatok