2008. április 23., 00:002008. április 23., 00:00
A taláros testület azzal indokolta döntését, hogy a képviselõház olyan alapvetõ módosításokat és kiegészítéseket iktatott be, amelyek következtében a jogszabály tartalma jelentõsen eltér a kormány által összeállítottól. Ez utóbbit ráadásul elõzõleg a szenátus is jóváhagyta, így a parlament alsóházának honatyái tulajdonképpen az alkotmányban elõírt, a törvényhozási folyamatot szabályozó alapelv ellen is vétettek. Az alkotmánybírák szerint a képviselõk a módosító és kiegészítõ javaslatok jóváhagyása során nem vették figyelembe az alaptörvény 61-es cikkelyének 2. bekezdésében foglaltakat, amelyek a kétkamarás parlamentrõl rendelkeznek, illetve a 75-ös számú paragrafus elsõ bekezdésének elõírásait, amely a két ház hatáskörét rögzíti. Ezek értelmében, bár a képviselõház ebben az esetben döntéshozó kamara volt, nem állt jogában ilyen mértékben felülbírálni a szenátusi jóváhagyást, és a módosításokkal helyenként alapvetõen megváltoztatni az eredeti jogszabály tartalmát. A taláros testület tegnapi döntése, amelyet az államfõnek, a miniszterelnöknek és a két házelnöknek is továbbítanak, a Hivatalos Közlönyben történõ megjelenésétõl számítva jogerõs. Szintén a Hivatalos Közlöny tartalmazza majd a döntés részletes indoklását is.
Mint ismeretes, az alkotmánybírák a múlt héten elemezték a 71 képviselõ által benyújtott, a miniszteri felelõsségvállalás törvényének módosításaival kapcsolatos alkotmányos kifogásokat. A kifogásokra vonatkozó megkeresést március 18-án nyújtották be a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) képviselõi, azt sérelmezve, hogy az Eugen Nicolicea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselõje által benyújtott módosító javaslatok az alkotmány elõírásainak ellentmondó hatáskörrel ruházzák fel a miniszterelnököt és az igazságügyi tárca vezetõjét a bûnvádi eljárás jóváhagyása esetében azon egykori és jelenlegi miniszterek ellen, akik képviselõi vagy szenátori mandátummal is rendelkeznek. Cristian Rãdulescu, a PD-L képviselõházi frakcióvezetõje szerint az alkotmány értelmében a bûnvádi eljárást csak a parlament és az államfõ hagyhatja jóvá az egykori és jelenlegi miniszterek esetében.
A bukaresti Győzelem (Victoriei) téren tüntetnek kedden a juhtenyésztők.
A PSD minden párttal, így az AUR-ral is tárgyalnia kell ahhoz, hogy létrehozza a kormány megszavazásához szükséges 233 fős álló többséget a parlamentben, és így megoldja a kormányzati válságot – jelentette ki Bogdan Ivan volt energiaügyi miniszter.
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.