2008. április 23., 00:002008. április 23., 00:00
A taláros testület azzal indokolta döntését, hogy a képviselõház olyan alapvetõ módosításokat és kiegészítéseket iktatott be, amelyek következtében a jogszabály tartalma jelentõsen eltér a kormány által összeállítottól. Ez utóbbit ráadásul elõzõleg a szenátus is jóváhagyta, így a parlament alsóházának honatyái tulajdonképpen az alkotmányban elõírt, a törvényhozási folyamatot szabályozó alapelv ellen is vétettek. Az alkotmánybírák szerint a képviselõk a módosító és kiegészítõ javaslatok jóváhagyása során nem vették figyelembe az alaptörvény 61-es cikkelyének 2. bekezdésében foglaltakat, amelyek a kétkamarás parlamentrõl rendelkeznek, illetve a 75-ös számú paragrafus elsõ bekezdésének elõírásait, amely a két ház hatáskörét rögzíti. Ezek értelmében, bár a képviselõház ebben az esetben döntéshozó kamara volt, nem állt jogában ilyen mértékben felülbírálni a szenátusi jóváhagyást, és a módosításokkal helyenként alapvetõen megváltoztatni az eredeti jogszabály tartalmát. A taláros testület tegnapi döntése, amelyet az államfõnek, a miniszterelnöknek és a két házelnöknek is továbbítanak, a Hivatalos Közlönyben történõ megjelenésétõl számítva jogerõs. Szintén a Hivatalos Közlöny tartalmazza majd a döntés részletes indoklását is.
Mint ismeretes, az alkotmánybírák a múlt héten elemezték a 71 képviselõ által benyújtott, a miniszteri felelõsségvállalás törvényének módosításaival kapcsolatos alkotmányos kifogásokat. A kifogásokra vonatkozó megkeresést március 18-án nyújtották be a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) képviselõi, azt sérelmezve, hogy az Eugen Nicolicea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselõje által benyújtott módosító javaslatok az alkotmány elõírásainak ellentmondó hatáskörrel ruházzák fel a miniszterelnököt és az igazságügyi tárca vezetõjét a bûnvádi eljárás jóváhagyása esetében azon egykori és jelenlegi miniszterek ellen, akik képviselõi vagy szenátori mandátummal is rendelkeznek. Cristian Rãdulescu, a PD-L képviselõházi frakcióvezetõje szerint az alkotmány értelmében a bûnvádi eljárást csak a parlament és az államfõ hagyhatja jóvá az egykori és jelenlegi miniszterek esetében.
A romániai szavazók többsége szerint előre hozott választásokra van szükség, és ha a jövő vasárnap parlamenti választásokat tartanának, az AUR végezne az első helyen, megelőzve a PSD-t, a PNL-t, az USR-t és az RMDSZ-t.
Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
A Közlekedési Minisztérium társadalmi vitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a 2026. július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díjak (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO környezetvédelmi besorolást is figyelembe veszi.
A közlekedési rendőrök szombatról vasárnapra virradóra, négy óra alatt 1041 szabálysértési bírságot szabtak ki országszerte, 89 jogosítványt vontak be, és több tucat közlekedési bűncselekményt állapítottak meg – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
A kormányzati dolgozók szakszervezete (SAALG) szombaton bejelentette, hogy hétfőtől japán sztrájkba kezd.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Szombattól országszerte szeszélyessé válik az időjárás: lehűlésre, erős szélre és esőzésekre kell számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Felhőszakadások miatt öt megyére narancssárga riasztást adtak ki.
A hadifelszerelések iránt világszerte megnövekedett kereslet jó fejlődési lehetőséget nyit a román védelmi ipar számára is – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának Kolozsváron tartott ülése után kijelentette, a szövetség elsődleges célja a korábbi kormánykoalíció újraalakítása, de nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonuljon.
Markó Béla volt RMDSZ-elnök pénteken az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy aggasztja az ország politikai helyzete.