Munkaszüneti nappá nyilvánította szerdán a Nicolae Ciucă vezette kabinet január 23-át, június 2-át és augusztus 14-ét a közalkalmazottak számára.
2022. december 28., 16:312022. december 28., 16:31
2022. december 28., 18:502022. december 28., 18:50
2023. január 23-a, június 2-a és augusztus 14-e hivatalos munkaszüneti napokat kötnek össze, így ezek is szabadnapok lesznek a közalkalmazottak számára. Ez alól kivételt képeznek azok a munkakörök, amelyekben a tevékenység jellege miatt nem függeszthető fel a munkavégzés. Az indoklás szerint azért volt szükség az intézkedésre, mert ezek a napok hivatalos ünnepek vagy munkaszüneti napok, illetve hétvégi napok közé ékelődnek.
Június elseje, a nemzetközi gyermeknap jövőre csütörtökre esik, ezért nyilvánították munkaszüneti napnak 2-át, pénteket. Ugyanakkor hosszú hétvége lesz augusztusban is, miután a Nagyboldogasszony ünnepét – augusztus 15-ét, keddet – megelőző hétfőn sem lesz munkanap a közszférában.
A munkatörvénykönyv előírásai szerint legkésőbb január 15-ig kormányhatározattal állapítják meg azokat a munkanapokat, amelyekre az állami alkalmazottak szabadnapot kapnak a hivatalos munkaszüneti napok előtt vagy után, illetve azokat a napokat is, amikor a kieső munkaidőt be kell pótolniuk. A szerdán elfogadott kormányhatározat arról is rendelkezik, hogy a három szabadnappal kieső munkaidőt be kell pótolni február 28-ig, június 30-ig, illetve augusztus 31-ig.
A munka törvénykönyvében jelenleg 15 hivatalos munkaszüneti nap szerepel, amibe húsvét és pünkösd vasárnapját is beleszámolják és két további, ezzel kapcsolatos törvénykezdeményezés van még a bukaresti parlament asztalán. Az egyik Vízkereszt napját (január 6.) és Keresztelő Szent-János ünnepét (január 7.) is munkaszüneti nappá nyilvánítaná, a második pedig arról rendelkezne, hogy azokért a hivatalos munkaszüneti napokért, amelyek egymásra tevődnek, vagy – a húsvét és pünkösd kivételével – hétvégére (szombatra vagy vasárnapra) esnek, a munkáltatónak kötelessége lenne megfelelő számú szabadnapokkal „kárpótolnia” az alkalmazottakat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az üzemanyag literenkénti ára akár a 10 lejt is elérheti Romániában, ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 120-130 dollárra emelkedik, és tovább nő a gázolaj tonnánkénti ára – jelentette ki kedden Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Az oltásokkal kapcsolatos kampányt indít az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A szenátus közigazgatási bizottsága kedden kedvező jelentést fogadott el a barnamedve-kilövési kvótát meghatározó törvénytervezetről.
Ha a koalíciós pártok szerdán megállapodnak az állami költségvetés tervezetének végső formájáról, a parlament március 15. és 17. között megvitathatja a jogszabályjavaslatot – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) kedden bejelentette, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet miatt elhalasztják a légvédelmi szirénák eredetileg szerdára tervezett tesztelését.
Újabb szociáldemokrata párti (PSD) politikus figyelmeztette Ilie Bolojan nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnököt, hogy pártja csak a szociális csomagja elfogadása esetén hajlandó megszavazni az idei költségvetést.
Románia nem áll közvetlen veszélyben a közel-keleti konfliktus kapcsán – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter.
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó éjszaka szálltak le az otopeni-i repülőtéren – számolt be Oana Țoiu külügyminiszter.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!