Gyerekpénz iskola nélkül is

Abban az esetben is kapnak gyerekpénzt kiskorúak, ha nem járnak iskolába. A kormánynak ezt a határozatot az Alkotmánybíróság döntése nyomán kellett elfogadnia. A taláros testület ugyanis márciusban az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte az eddig érvényben levő rendeletet, amely az iskolalátogatáshoz kötötte a gyerekpénzre való jogot. A kormány határozata nyomán a gyerekpénzre jogosultak száma mintegy 10 ezerrel nő majd – ennyien járnak ugyanis olyan magániskolákba, amelyek nem szerepelnek a közoktatást ellenőrző Országos Akkreditációs Bizottság nyilvántartásában. A juttatást 18 éves korig kapják a gyerekek, amennyiben pedig betöltötték már a tizennyolc évet, az iskola befejezéséig. A rendelet azonban előírja, hogy azok a diákok, akik nem egészségi okok miatt ismételnek osztályt, nem jogosultak a gyerekpénzre. Nem kaphatnak állami támogatást azok sem, akik olyan szociális intézményekben élnek, amelyek teljes ellátást biztosítanak. Az intézkedés további 1,5 millió erős lejes többletkiadást jelent a munkaügyi minisztériumnak.
További újdonság, hogy gyereknevelési segélyt, valamint szabadságot azok is kapnak, akiknek még nem volt munkahelyük, ám az egyetemi oklevél megszerzésétől számított 60 napon belül esnek teherbe. A jogszabály-módosítás következtében a jelenlegi 150 ezerről 185 ezerre emelkedik azok száma, akik gyereknevelési segélyre, valamint gyereknevelési szabadságra jogosultak. A segély jelenleg 800 erős lej.
A magánnyugdíjpénztárak működésében is változások lesznek: jövő évtől ugyanis minden 35 év alatti alkalmazottnak magánnyugdíjpénztárba is kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie. Az eddig érvényben levő jogszabály csak az első munkahelyükön dolgozó alkalmazottaknak írta elő ezt a kötelezettséget. Ennek ellenére a társadalombiztosítás összege nem növekszik, a különbség csupán annyi, hogy a bruttó bér két százaléka magánnyugdíjpénztárakhoz kerül, hét százalék pedig az állami nyugdíjpénztárhoz. A magánnyugdíjpénztárakba való befizetés nem kötelező a 35 és 45 év közötti alkalmazottak számára. Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter bejelentette, hogy a következő években ez az arány megfordul, és a bruttó bér hat százaléka magánnyugdíjpénztárak kasszáiba kerül. Szakértők szerint erre azért van szükség, hogy a nyugdíjasok számának növekedése miatt ne mondjon csődöt az állami nyugdíjpénztár. A magánnyugdíjpénztárak előnye, hogy az alkalmazottnak lehetősége van megválasztani, hogy melyik cégben bízik meg, ha pedig elégedetlen, választhat egy másikat. Becslések szerint a következő két évben mintegy kétmillió alkalmazottat érint majd az intézkedés.