Romániában rengeteg a földrengésveszélynek kitett, katasztrófa esetén kártyavárként összeomló épület
Fotó: Bíró Blanka
Riadalmat okoznak az ismétlődő földrengések a lakosság körében, sokak emlékezetében elevenen él a 46 évvel ezelőtt bekövetkezett dél-romániai tragédia, amikor 1977. március 4-én Bukarestben rengeteg épület összeomlott. Szakács Sándor geológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nyugalmazott oktatója, a Román Akadémia Geodinamikai Intézetének tudományos kutatója a Krónikának elmondta: tudományosan megalapozott földrengés-előrejelzés nem létezik, de azt a szakemberek meg tudják mondani, hogy az ország különböző térségeiben milyen erősségű földmozgásra lehet számítani. Ebből a szempontból a legbiztonságosabb régiónak a Bánság és a partiumi megyék számítanak.
2023. június 07., 19:012023. június 07., 19:01
2023. június 08., 16:112023. június 08., 16:11
– Az elmúlt időszakban Románia területén több hullámban is bekövetkeztek földrengések. Miért lettek ennyire gyakoriak a földmozgások?
– A romániai földrengések kapcsán két különböző kontextusról beszélhetünk. Vrancea mély szeizmikus zóna, ahol a földrengésgócok 60-170 kilométeres mélységben pattannak ki. Az összes többi esetben harminc kilométeres mélységnél kisebb, sekélyes kéregbeli földrengésről beszélhetünk. A pár hónapja bekövetkezett olténiai földmozgások tíz km mélység körül alakultak ki, a friss, Arad megyei földrengés mélysége 5-6 km volt. A két földrengéstípus teljesen más tektonikai környezetből származik.
Alig telik el egy-két hét, és a szeizmográfok újabb földrengéseket mutatnak. A legtöbbet azonban senki nem érzékeli: nem kerülnek be a hírekbe, mert 3-as fokozat alattiak. Ehhez képest az olténiai és a partiumi földrengések – a Bánságtól Máramarosig – akár több évtizedes intervallumokban jelentkeznek. Utána lecseng, és akár több évtizedig nem történik újabb földmozgás.
– Visszatérő kérdés, hogy miért nem lehet előrejelezni a földrengéseket. Hol tart ma e téren a tudományos kutatás?
– A megbízható előrejelzés azt jelentené, hogy a megelőző jelek alapján pontosan meg tudjunk állapítani egy közelgő földrengést. A tudomány mai állása szerint erre nincs lehetőség! Sok kutatás folyik a témában – jómagam is részese vagyok egy ilyen tudományos kutatásnak –, de még távol állunk a pozitív eredménytől.
Bizonyossággal tudjuk, hogy a bánsági és a partiumi megyéket érintő térségben nem lesz a Vrancea szeizmikus zónához hasonló erősségű földrengés. A partiumi zónában az eddig ismert legerősebb magnitúdójú földrengés 5,6-os volt. Ebben a zónában hatnál nagyobb erősségű földmozgásra nem kell számítani.
Szakács Sándor geológus kutató szerint nagy erőkkel keresik a földrengés-előrejelzés kulcsát
– Ezek szerint teljesen más a helyzet Vrancea térségében és a környékbeli megyékben…
– Sajnos így van. A szeizmológusok joggal hangoztatják, hogy az 1977-es erősségű vagy akár annál nagyobb földrengésre lehet számítani a térségben, amelynek hullámai – az 1977-es bukaresti tragédiához hasonlóan – igen komoly károkat és sok emberáldozatot okozhatnak. Ennek bekövetkeztére, hozzávetőleges dátumára semmiféle rálátásunk nincs, azzal viszont a szakemberek tisztában vannak, hogy a 46 évvel ezelőtti tragédia megismétlődhet.
– Lehet-e szerepe a földrengések előidézésében az emberi tevékenységnek? Például a szomszédunkban zajló ukrajnai háború, ami rengeteg robbantással is jár.
– A Vrancea térségében kialakult földrengésgócot semmiféle emberi tevékenység nem befolyásolhatja, olyan mélységben pattannak ki a földmozgások. De
2004 környékén – amikor Galac megyében sorozatos földmozgásokat észleltek – ezt sokan összefüggésbe hozták egy nagy nemzetközi gáz- és olajipari vállalat palagázfúrásaival. Kiderült, hogy a környék szeizmikus térképén már korábban, évtizedekkel ezelőtt is hasonló földmozgásokat jegyeztek fel. Itt is olyan ciklikusságról beszélhetünk, mint az olténiai és a partiumi földrengések esetében, amelyek viszont gyökeresen különböznek a Vrancea térségében észlelt földmozgásoktól.
Jelentős, a Richter-skálán mért 5,2-es erősségű földrengés következett be kedd este 20:26 órakor a Bánságban, Arad megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
– A földrengés-előrejelzés kutatójaként lát-e esélyt arra, hogy belátható időn belül áttörés szülessen e téren?
– A mi szakmánkban az a gond, hogy a szakemberek két nagy táborba tartoznak: az Egyesült Államokból indult tudományos elmélet szerint a földrengés-előrejelzést nem érdemes kutatni, mert a kulcsát soha nem fogjuk megtalálni. Ennek a teóriának az a következménye, hogy a kutatásokra nem érdemes pénzt költeni. A másik tudományos paradigma ennek az ellenkezője: egy olyan tudományos kihívással állunk szemben, amire megoldást kell találnunk. Van tehát a pesszimisták és az optimisták tábora. Én az utóbbi kategóriába tartozom. Itt viszont az
és ezzel beírhassák a nevüket a történelembe. Mivel ezt az utat külön-külön sokan járják, nem célravezető. A siker érdekében komoly nemzetközi összefogásra és erőforrásokra van szükség. Egy kollégámmal éppen egy idevágó nagy projekten dolgozunk. A közeljövőben eldől, hogy mi lesz a sorsa.
Legutóbb Arad térségében rengett a föld, de még mindig a partiumi régió a legbiztonságosabb zóna az országban
Fotó: Országos földfizikai intézet
– A RO-ALERT rendszeren keresztül az Arad megyei földrengéskor sokan kaptak riasztást. Ez mennyire hatékony?
– Tisztáznunk kell, hogy ez nem előrejelzés, hanem korai riasztás. Amikor a földrengés kipattan például Vrancea térségében, a helyi műszerek azonnal jelzik a földmozgást, és ez automatikusan feldolgozásra kerül. Bizonyos erősség fölött a rendszer az információt elküldi Bukarestbe: ehhez 18 másodpercre van szükség, és ekkor indul el a RO-ALERT jelzés.
Tulajdonképpen másodpercekről beszélünk. Ha egy nagy erősségű földrengés következne be Vrancea térségében, a szomszédos városokban vagy megyékben nem érkezhetne meg idejében a RO-ALERT előrejelzés.
– Mit tehet az ország a megelőzés érdekében?
– Ezen a területen tudományos szinten jól állunk. Tavaly Bukarestben rendeztek egy nagy nemzetközi tudományos konferenciát a témában, ahol a szeizmológusok mellett sok építészeti szakember is részt vett. Romániában komoly kutatói gárda foglalkozik a földrengésbiztos építkezés tudományos hátterével. Minden adat a rendelkezésünkre áll, hogy miként kell az új épületeket megtervezni és felépíteni, és a régieket hogyan kellene megerősíteni.
– Mindez miért feltételes módban?
– Mert hiányzik a politikai akarat a gyakorlatba ültetéshez. Elméletileg az ország minden zónájára létezik kidolgozott standard, hogy milyenek kell legyenek a földrengésbiztos épületek, amit az állami építkezési felügyelőség kell ellenőrizzen.
Elrettentő példának ott van a Törökországban februárban bekövetkezett tragédia, ahol a hatálesetek túlnyomó többségét földrengésbiztos építkezéssel meg lehetett volna előzni. Japán kutatók már rég a nagyvilág rendelkezésére bocsátották a földrengésbiztos épületek receptjét.
A kedd esti 5,2-es erősségű földrengés több száz házat és középületetet rongált meg az Arad megyei Gyorokon, köztük a helyi kórházat, öt háznak pedig beomlott a teteje vagy a fala.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt 24 órában 47 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 52 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott szombaton a Facebook-oldalán a Salvamont.
Három fiatalember rekedt a mínusz 15 fokos hidegben, hóviharban a Székelyföld határán található, elszigetelt hegyvidéken.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt – tájékoztatta az Agerprest a nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Raul Stoica.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy férfi, miután szombat reggel robbanás történt egy gyulafehérvári tömbházban. Az incidens következtében több lakás és jármű is megrongálódott, valamint 22 személyt kellett evakuálni az épületből.
Közösen vizsgálják a legmegosztóbb kérdéseket román és magyar történészek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új eseménysorozatában.
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!