
Elhidegülő viszony? Szijjártó Péter magyar és Teodor Meleșcanu román külügyminiszter
Fotó: Rostás Szabolcs
Magyarázatot kér a román külügyminisztérium Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek nemrég a regionális energetikai együttműködésről tett kijelentései kapcsán, a magyar tárcavezető ugyanis számos bírálattal illette Bukarestet.
A bukaresti külügyi tárca szombati, a Krónika szerkesztőségéhez is eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: aggodalommal vette tudomásul a nyilvánosságban elhangzott kijelentéseket, beleértve Szijjártó Péter nyilatkozatát, és Magyarország bukaresti nagykövetségén keresztül magyarázatot kért ezeknek a véleményeknek az okára.
A román külügy Szijjártó Péternek az amerikai fővárosban elhangzott szavaira reagált, amelyben a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a közép-európai energiabiztonságról, az egyoldalú függőség feladásának szükségességéről beszélt. A tárcavezető az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte, szükséges fokozni a nemzetközi nyomást azokon az országokon a térségben, amelyek a kétoldalú és európai kötelezettségeiket megszegve nem biztosítják a gázvezeték-interkonnektorok kétirányú alkalmazását.
Szijjártó fontosnak nevezte azt is, hogy a nemzetközi nyomás fennmaradjon annak érdekében, hogy Románia kezdje el kitermelni a fekete-tengeri gázt 2022-től. „Emellett abban a tekintetben is fenn kell tartani a nemzetközi nyomást, hogy végre épüljenek LNG-terminálok Közép-Európa környékén” – mutatott rá Szijjártó Péter.
Szombati állásfoglalásában a román külügyminisztérium azt állítja, hogy a bukaresti hatóságok jelentős erőfeszítéseket tesznek a regionális földgázellátást és -szállítást biztosításához szükséges infrastruktúra kiépítése érdekében. A tárca emlékeztet a román energiaügyi minisztérium pénteken kiadott közleményére, amely leszögezi: Románia tiszteletben fogja tartani a BRUA elnevezésű bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosó romániai szakaszának megépítésére vállalt valamennyi határidőt. Anton Anton román energiaügyi miniszter nyomatékosította, hogy Románia betartja a határidőket és idejében meg fog épülni a vezeték romániai szakasza, amely lehetővé teszi majd, hogy a Fekete-tengerben kitermelt földgáz eljusson a Romániával szomszédos országokba. (A román gázszállítási rendszerüzemeltető, a Transgaz június 4-én bejelentette, megkezdte a BRUA gázfolyosó romániai szakaszának építését). Mindazonáltal a román külügyminisztérium a magyar felet vádolja azzal, hogy nem hajtotta végre a szükséges beruházásokat a BRUA magyarországi szakaszának megvalósításához a regionális kötelezettségvállalás értelmében.
A román külügy szerint a parlament egyik törvényhozási prioritása a tengeri kitermelést szabályozó offshore-törvény elfogadása. A Teodor Meleșcanu vezette tárca ugyanakkor felrója a magyar félnek a román területen szervezett, „indokolatlan és az együttműködés szellemével ellentétes” megnyilvánulásokat is. Ezzel minden bizonnyal arra a sajtóértekezletre utal, amelyet a magyarországi nagynyomású földgázszállító vezetékrendszert üzemeltető FGSZ vezetői tartottak a héten Bukarestben. A román médiában negatív visszhangja volt annak, hogy Terhes Kristóf, a Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója állítólag azzal próbálta leszerelni a fekete-tengeri gáz magyarországi értékesítésével szembeni zsigeri román ellenkezést, hogy Romániának – az energiaforrást hasznosító ipar és jelentős háztartási fogyasztás híján – nem lesz mit kezdenie a Fekete-tengeren kitermelendő 200 milliárd köbméternyi gázzal, hacsak nem akar egy „nagy tüzet rakni”.
Egy hét leforgása alatt a mostani immár a második éles nyilatkozatváltás a bukaresti és a budapesti kormány között. Mint arról beszámoltunk, a bukaresti külügyminisztérium nemrég arroganciával, a román néppel és annak történelmével szembeni tiszteletlenséggel vádolta meg Semjén Zsoltot a miniszterelnök-helyettes Trianonnal, valamint Románia és Erdély egyesülésével kapcsolatos kijelentései miatt.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb első- és másodfokú riasztásokat adott ki havazás és hóviharok miatt az ország több régiójában.
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
Politikai felelősségre vonás, akár tisztségből való felmentés is várhat azokra a miniszterekre és államtitkárokra, akiknek mulasztása miatt Románia uniós helyreállítási forrásokat veszít.
Az ország több régióját érintő, havazásra és hóviharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) figyelmeztetéseket adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
szóljon hozzá!