
Elhidegülő viszony? Szijjártó Péter magyar és Teodor Meleșcanu román külügyminiszter
Fotó: Rostás Szabolcs
Magyarázatot kér a román külügyminisztérium Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek nemrég a regionális energetikai együttműködésről tett kijelentései kapcsán, a magyar tárcavezető ugyanis számos bírálattal illette Bukarestet.
A bukaresti külügyi tárca szombati, a Krónika szerkesztőségéhez is eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: aggodalommal vette tudomásul a nyilvánosságban elhangzott kijelentéseket, beleértve Szijjártó Péter nyilatkozatát, és Magyarország bukaresti nagykövetségén keresztül magyarázatot kért ezeknek a véleményeknek az okára.
A román külügy Szijjártó Péternek az amerikai fővárosban elhangzott szavaira reagált, amelyben a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a közép-európai energiabiztonságról, az egyoldalú függőség feladásának szükségességéről beszélt. A tárcavezető az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte, szükséges fokozni a nemzetközi nyomást azokon az országokon a térségben, amelyek a kétoldalú és európai kötelezettségeiket megszegve nem biztosítják a gázvezeték-interkonnektorok kétirányú alkalmazását.
Szijjártó fontosnak nevezte azt is, hogy a nemzetközi nyomás fennmaradjon annak érdekében, hogy Románia kezdje el kitermelni a fekete-tengeri gázt 2022-től. „Emellett abban a tekintetben is fenn kell tartani a nemzetközi nyomást, hogy végre épüljenek LNG-terminálok Közép-Európa környékén” – mutatott rá Szijjártó Péter.
Szombati állásfoglalásában a román külügyminisztérium azt állítja, hogy a bukaresti hatóságok jelentős erőfeszítéseket tesznek a regionális földgázellátást és -szállítást biztosításához szükséges infrastruktúra kiépítése érdekében. A tárca emlékeztet a román energiaügyi minisztérium pénteken kiadott közleményére, amely leszögezi: Románia tiszteletben fogja tartani a BRUA elnevezésű bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosó romániai szakaszának megépítésére vállalt valamennyi határidőt. Anton Anton román energiaügyi miniszter nyomatékosította, hogy Románia betartja a határidőket és idejében meg fog épülni a vezeték romániai szakasza, amely lehetővé teszi majd, hogy a Fekete-tengerben kitermelt földgáz eljusson a Romániával szomszédos országokba. (A román gázszállítási rendszerüzemeltető, a Transgaz június 4-én bejelentette, megkezdte a BRUA gázfolyosó romániai szakaszának építését). Mindazonáltal a román külügyminisztérium a magyar felet vádolja azzal, hogy nem hajtotta végre a szükséges beruházásokat a BRUA magyarországi szakaszának megvalósításához a regionális kötelezettségvállalás értelmében.
A román külügy szerint a parlament egyik törvényhozási prioritása a tengeri kitermelést szabályozó offshore-törvény elfogadása. A Teodor Meleșcanu vezette tárca ugyanakkor felrója a magyar félnek a román területen szervezett, „indokolatlan és az együttműködés szellemével ellentétes” megnyilvánulásokat is. Ezzel minden bizonnyal arra a sajtóértekezletre utal, amelyet a magyarországi nagynyomású földgázszállító vezetékrendszert üzemeltető FGSZ vezetői tartottak a héten Bukarestben. A román médiában negatív visszhangja volt annak, hogy Terhes Kristóf, a Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója állítólag azzal próbálta leszerelni a fekete-tengeri gáz magyarországi értékesítésével szembeni zsigeri román ellenkezést, hogy Romániának – az energiaforrást hasznosító ipar és jelentős háztartási fogyasztás híján – nem lesz mit kezdenie a Fekete-tengeren kitermelendő 200 milliárd köbméternyi gázzal, hacsak nem akar egy „nagy tüzet rakni”.
Egy hét leforgása alatt a mostani immár a második éles nyilatkozatváltás a bukaresti és a budapesti kormány között. Mint arról beszámoltunk, a bukaresti külügyminisztérium nemrég arroganciával, a román néppel és annak történelmével szembeni tiszteletlenséggel vádolta meg Semjén Zsoltot a miniszterelnök-helyettes Trianonnal, valamint Románia és Erdély egyesülésével kapcsolatos kijelentései miatt.
Nem történt meglepetés az Ilie Bolojan vezette, a PSD kilépése óta kisebbségben kormányzó kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány keddi szavazásán: a parlament két háza 281 támogató szavazattal megszavazta a kormánybuktató indítványt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Ilie Bolojan pártelnök-miniszterelnökkel szemben álló szárnya azért lobbizik, hogy a párt a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után se vesse el a kormányból frissen kilépett PSD-vel folytatott együttműködést.
A politikai válság 11 napja alatt Románia 10 milliárd lej veszteséget szenvedett el – jelentette ki Irineu Darău gazdasági, digitalizációs, vállalkozási és idegenforgalmi miniszter szerint.
Kedden szavaz a bukaresti parlament két háza az Ilie Bolojan vezette, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kilépése óta kisebbségben kormányzó kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról.
Nicușor Dan szerint „kizárt” az a forgatókönyv, hogy Călin Georgescu kormányfő legyen, ha a parlament kedden megszavazza a Bolojan-kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
Nehéz próbatételnek néz elébe az Ilie Bolojan vezette bukaresti kormány, miután kedden szavaz a parlament az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról.
Az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai jelen lesznek az ülésteremben a bizalmatlansági indítvány vitáján, de nem fognak szavazni – jelentette be hétfőn Kelemen Hunor.
Az AUR összes törvényhozója megszavazza az Ilie Bolojan vezette kormány elleni bizalmatlansági indítványt – jelentette ki hétfőn Petrișor Peiu, a kormánybuktató indítványt a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen beterjesztő Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője.
Szigorúbb ellenőrzést és keményebb szankciókat sürget a mezőgazdasági miniszter az afrikai sertéspestis megfékezésére.
Ha a kormányból nemrég kilépett Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) többség kedden a bizalmatlansági indítvány révén megbuktatja a kormányt, akkor nekik kell átvenniük a kormányzást – szögezte le a PNL első alelnöke.
szóljon hozzá!