Chişinău bekeményít

A chişinăui Külügy- és Európai Integrációs Minisztérium közleménye szerint a tárca bekérette Filip Teodorescu román nagykövetet, akit arról tájékoztattak, hogy a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó 1961-es Bécsi Egyezmény értelmében a román nagykövetség két munkatársát nemkívánatos személlyé nyilvánították, mivel diplomata státusukkal összeegyeztethetetlen tevékenységet folytattak. A két kiutasított diplomata 24 órát kapott arra, hogy elhagyja az országot. A nagykövetség megerősítette a kiutasítás tényét, ugyanakkor nem kommentálták az ügyet, és a két kiutasított diplomata nevét sem hozták nyilvánosságra. Teodorescu egyébként tiltakozásként nem volt hajlandó étvenni a kiutasításról szóló szóbeli jegyzéket.

A kiutasításokkal egy időben a moldovai külügyi tárca konzultáció céljából hazarendelte Lidia Guţu bukaresti nagykövetet. Azt ugyanakkor nem pontosították, hogy milyen témában kívánnak a diplomatával konzultálni.

A két ország közötti, amúgy sem túl szívélyes viszony az elmúlt napokban tovább romlott, amikor a hétvégén a chişinăui külügy bekérette Teodorescu nagykövetet, és aggodalmát fejezte ki egy november végi nyilatkozata miatt. A nagykövet egyrészt azzal vádolta meg a moldovai illetékeseket, hogy halogatják a Romániával megkötendő partnerségi és együttműködési szerződés, illetve a két ország közötti határszerződés aláírását, másrészt pedig a Románia és a Szövetséges és Társult Hatalmak között 1947. február 10-én, Párizsban aláírt békeszerződés esetleges felülvizsgálatáról beszélt. A moldovai külügyi vezetés emlékeztette a román diplomatát, hogy az 1969-es Bécsi Egyezmény, illetve az ENSZ által 1978-ban elfogadott megállapodás értelmében a határokat rögzítő szerződések meghatározatlan időre szólnak, és azokat az érintett felek egyike sem módosíthatja egyoldalúan.

Călin Popescu-Tăriceanu román kormányfő sajnálatát fejezte ki, amiért a moldovai hatóságok – annak ellenére, hogy Románia támogatja az ország európai uniós csatlakozási törekvéseit – ily módon jártak el a két román diplomatával szemben. A miniszterelnök közölte, felkérte a külügyminisztériumot, dolgozza ki a válaszlépéseket. A külügyi tárca közleménye szerint a minisztérium aggodalommal fogadta a legújabb chişinăui döntést, és barátságtalan, indokolatlan lépésnek minősítette azt.

Traian Băsescu államfő közölte, a moldovai döntés nyomán a román hatóságok nem kívánják korlátozni a moldovai állampolgárok beutazását az országba, sőt arra kéri a külügyi tárcát, tegye még könnyebbé számukra a vízumhoz jutást, hogy hozzáférhessenek az uniós, illetve a romániai munkaerőpiachoz és oktatási rendszerhez.

A kommunista moldovai vezetés több ízben is az ország függetlenségét veszélyeztető magatartással vádolta Bukarestet. Az elmúlt héten Vladimir Voronin moldovai elnök Brüsszelben azzal vádolta meg Romániát, hogy folyamatos agressziót folytat országa ellen, és közölte, ezzel kapcsolatos álláspontját az Európai Unió állam- és kormányfőivel is ismerteti, hogy véget vessen a két ország közötti hosszas vitának. Voronin szerint Bukarest nem ismerte el kellő határozottsággal Moldova államiságát, és alá akarja aknázni az ország stabilitását, többek között oly módon, hogy romániai egyetemekre csábítja a moldovai diákokat, és román útlevelet biztosít a moldovai állampolgároknak. Voronin közölte, abban reménykedett, hogy Románia uniós csatlakozása után megszűnik ez a gyakorlat, ám azt kellett tapasztalnia, hogy a csatlakozás óta nőtt a román agresszió. Szerinte az uniós illetékesek aggodalmukat fejezték ki az ügy miatt. Hasonló jelentőségű, Romániát érintő diplomáciai incidens egyébként utoljára 1988-ban történt, amikor a román hatóságok – tiltakozásul a romániai falurombolások elleni budapesti tüntetések miatt – bezáratták a kolozsvári magyar főkonzulátust, amely munkatársainak 48 órán belül el kellett hagyniuk az országot.