Hirdetés

Bukarestbe érkezett Bush

•  Fotó: Mediafax

Fotó: Mediafax

Megérkezett tegnap Bukarestbe George W. Bush amerikai elnök, akinek személyében a ma kezdődő NATO-csúcstalálkozó legfontosabb résztvevőjét köszöntötték a román fővárosban. Bush különgépe az esti órákban szállt le az Henri Coandã-repülőtéren, ahol az Air Force One fedélzetéről felesége, Laura Bush társaságában leszálló elnököt katonai tiszteletadás mellett Nicholas Taubman, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete és Teodor Melescanu román védelmi miniszter fogadta.

Gazda Árpád

2008. április 02., 00:002008. április 02., 00:00

A Bush házaspár a repülõtérrõl a bukaresti Marriott Hotelbe hajtatott.
Ugyancsak tegnap érkezett meg Bukarestbe Jaap de Hoop Scheffer, a NATO fõtitkára, aki négyszemközti megbeszélést folytatott Traian Bãsescu államfõvel. Scheffer a találkozót követõ sajtótájékoztatón a csúcs napirendjének ismertetése mellett gesztust  is gyakorolt a fõvárosi lakosok felé: elnézést kért a bukarestiektõl a NATO-csúcs miatti közlekedési káoszért.

Bush kiáll az ukrán NATO-tagság mellett

George W. Bush amerikai elnök kétnapos ukrajnai látogatását követõen érkezett a román fõvárosba. Az ukrán államfõvel elsõsorban az ország NATO-tagságáról egyeztetett. Viktor Juscsenko tegnap Bush-sal tartott közös sajtóértekezletén elmondta, biztosra veszi, hogy országa „pozitív jelzést” és hivatalos meghívást kap a tagságra a NATO-tól a szervezet ma kezdõdõ bukaresti csúcstalálkozóján. Bush közölte: támogatja, hogy Ukrajna és Grúzia hivatalosan tagjelöltté váljon az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozóján. „Oroszországnak ezzel kapcsolatban nem lesz vétójoga a NATO-csúcson” – jelentette ki az amerikai államfõ. Moszkvának nem kell félnie attól, hogy Ukrajna közelebb kerül a szervezethez, mivel a NATO stabilitást és demokráciát jelent, ez pedig a szomszédos országok számára is elõnyös, tette hozzá Bush, aki dicsérte Ukrajnát demokratikus és katonai reformjaiért, mivel az egyetlen NATO-n kívüli ország, amely a szövetség minden miszszióját segíti. Kijelentette, hogy a szervezetnek érdeke Ukrajna felvétele.
Az amerikai elnök határozott nemmel válaszolt arra az újságírói felvetésre, hogy az Egyesült Államok esetleg alkut kötött volna Oroszországgal arról, hogy Washington felhagy Ukrajna és Grúzia NATO-tagságának támogatásával, cserébe az orosz fél elfogadja, hogy az Egyesült Államok közép-európai országokba telepítsék rakétavédelmi rendszerük bizonyos elemeit. Bush szerint semmiféle kapcsolat nincs a két ország NATO-csatlakozási törekvéseinek támogatása és a rakétapajzs telepítésével kapcsolatos tervek között.
Oroszország ellenzi a két exszovjet állam csatlakozását a katonai tömbhöz, és az amerikai rakétapajzs elemeinek Csehországba és Lengyelországba tervezett telepítését sem nézi jó szemmel. Miután Vlagyimir Putyin orosz államfõ és Szergej Lavrov külügyminiszter számos alkalommal bírálta korábban a NATO terjeszkedését, tegnap Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettesen volt a sor, hogy megerõsítse országa álláspontját. Ukrajna esetleges csatlakozása a NATO-hoz komoly válságot okozhat Moszkva és Kijev kapcsolataiban, az pedig a lehetõ legnegatívabb kihatással lehet az európai biztonságra – mondta kedden a moszkvai parlamentben, az orosz–ukrán kapcsolatokról rendezett meghallgatáson Karaszin. „Kijev NATO-csatlakozása, amennyiben megtörténik valamikor, elkerülhetetlenül megköveteli a hangsúlyok lényeges áthelyezését Oroszország stratégiai biztonságának védelmében” – tette hozzá. Borisz Grizlov, a duma és az alkotmányos többséggel bíró Egységes Oroszország párt elnöke a meghallgatást megnyitó beszédében kijelentette: a NATO közeledése Oroszország határaihoz elfogadhatatlan, „mindent el fogunk követni, hogy ez ne történjen meg”.
Ukrajnában egyébként a lakosság többsége számára nem fontos az ország NATO-csatlakozása, amit a felmérések szerint az embereknek csupán 30 százaléka támogat. Ez ügyben nincs összhang a NATO-n belül sem, a nyugat-európai tagállamok többsége ellenzi a szövetség ilyen irányú bõvítését. Francois Fillon francia miniszterelnök például tegnap leszögezte: a bukaresti NATO-csúcson országa nem fogja támogatni az ukrán és a grúz csatlakozási folyamat beindítását. „Nem ez a megfelelõ megoldás az európai, illetve az Európa és Oroszország közti hatalmi egyensúly biztosítására, a kérdésrõl pedig párbeszédet kívánunk folytatni Moszkvával” – szögezte le Fillon egy rádiónyilatkozatban.
Mihail Szaakasvili grúz elnök ugyanakkor azt reméli, hogy a bukaresti csúcsértekezleten döntés születik országa csatlakozási folyamatának beindításáról. A kaukázusi ország államfõje a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung címû német napilap tegnapi számában megjelent interjúban úgy vélte: Tbiliszi minden szempontból érett arra, hogy meghívást kapjon a NATO úgynevezett tagsági akciótervébe (MAP), amely az elsõ fontos állomást jelenti a csatlakozáshoz vezetõ úton. Szaakasvili úgy ítélte meg, hogy a meghívás elmaradása csakis a Kreml agresszív döntéshozóit erõsítené.

Bãsescu Moszkva „hidegháborús reflexeirõl”

Traian Bãsescu államfõ a román közszolgálati televízió hétfõ esti meghívottjaként úgy nyilatkozott: a moszkvai vezetõk nyilatkozatai alapján egyértelmû, hogy Oroszország hidegháborús kontextusban kezeli a NATO bõvítését, akárcsak korábban, Románia és a balti államok csatlakozása alkalmával. Moszkvának nem kellene fenyegetésként tekintenie a szervezetre, hiszen elképzelni sem lehet, hogy a NATO megtámadja Oroszországot, fogalmazott Bãsescu.
Az államfõ egyébként az ukrán NATO-tagság kapcsán bírálta az ország korábbi vezetõit, akik 1997-ben aláírták az ukrán–román alapszerzõdést, mivel úgy vélte, a dokumentum ellentétes a román nemzeti érdekekkel. Bãsescu szerint a szerzõdést új, méltányos körülmények között kell újratárgyalni, mivel annak feltételeit a kilencvenes években Kijev diktálta, Románia pedig szolgai módon aláírta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy támogatja Ukrajna és a NATO közeledését. Emil Constantinescu, aki 1996 és 2000 között töltötte be az államfõi tisztséget, hevesen bírálta Bãsescut az alapszerzõdéssel kapcsolatos kijelentések miatt, és úgy vélte, az államfõ választási kampányfogásként olyan ügyhöz szólt hozzá, amelyhez nem ért, és hozzá nem értésérõl tett tanúbizonyságot a külpolitika terén. A volt elnök emlékeztette utódját, hogy a alapszerzõdés aláírását követõen parlamenti képviselõként õ maga is megszavazta a dokumentumot. 

Balogh Levente, Fall Sándor

Bukaresti „egérutak”

A NATO-csúcs ideje alatt néhány fontos bukaresti útvonalat részben vagy egészben lezárnak. A fõvárosi rendõrség a következõ alternatív közlekedési útvonalakat ajánlja:

a Bukarest–Ploieºti be-, illetve kivezetõ szakasz helyett – Bukarest–Târgoviºte út a Mogoºoaia, Buftea, Corbeanca, Baloteºti, majd vissza a Bukarest–Ploieºti 1-es számú országútra.

a Kiseleff sugárút a Diadalív, a Victoria tér és Victoriei út, a Naþiunile Unite sugárút a Parlamentig tartó szakasz helyett – Mareºal Prezan sugárút, Charles de Gaulle tér, Aviatorilor sugárút, Victoria tér, Lascãr Catargiu sugárút, Romanã tér, General Magheru sugárút, Nicolae Bãlcescu sugárút, 21 Decembrie 1989 tér, I. C. Brãtianu sugárút, Unirii tér.

a Parlament környékének elkerülésére – 13 Septembrie út, Tudor Vladimirescu sugárút, Regina Maria sugárút, Unirii tér, Progresului út, Viilor út, Dr. C. Istrati utca, Mãrãºeºti sugárút.

Az esetleges könnyebb balesetek, koccanások esetén a kárvallottak a bukaresti rendõrség a Griviþei út 242.,  Maºina de Pâine utca 47., Candiano Popescu 57., Vitan út 242. vagy Iuliu Maniu sugárút 594. szám alatti irodáihoz fordulhatnak.

A NATO-csúcstalálkozó szervezõi információs telefonközpontot is mûködtetnek az esemény idején. Az érdeklõdõk a mobilhálózatokból elérhetõ 6286-os számon kérhetnek tájékoztatást a bukaresti és konstancai forgalmi korlátozásokról, alternatív útvonalakról és biztonsági elõírásokról.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 13., péntek

Nicușor Dan is reagált a technikai recesszióra: szerinte ez nem az üzengetések ideje

A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölt pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.

Nicușor Dan is reagált a technikai recesszióra: szerinte ez nem az üzengetések ideje
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Bolojan reagált Grindeanu bírálataira: A kormánypártok közösen döntöttek a gazdasági intézkedésekről

Ilie Bolojan kormányfő pénteken Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök bírálataira reagálva kijelentette: a kormánypártok közösen döntöttek a megszorításokról, ugyanakkor a koalíción belüli viták „jelentős károkat okoztak” az elmúlt időszakban.

Bolojan reagált Grindeanu bírálataira: A kormánypártok közösen döntöttek a gazdasági intézkedésekről
2026. február 13., péntek

Recorder-ügy: a riporttal az igazságszolgáltatás hitelességét próbálták aláásni a bukaresti ítélőtábla elnöke szerint

A Recorder oknyomozó portál riportja, amelyben igazságügyi rendszerben uralkodó állítólagos korrupcióról és egyéb visszásságokról esik szó, valójában az igazságszolgáltatás hitelességének aláásására irányul – vélekedik Liana Arsenie, a bukares

Recorder-ügy: a riporttal az igazságszolgáltatás hitelességét próbálták aláásni a bukaresti ítélőtábla elnöke szerint
2026. február 13., péntek

Bolojan PSD-s össztűz alá került, miután kiderült: Románia gazdasága technikai recesszióba süllyedt

Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.

Bolojan PSD-s össztűz alá került, miután kiderült: Románia gazdasága technikai recesszióba süllyedt
Hirdetés
2026. február 13., péntek

Nicușor Dan: a koalíció a valóságban jobban működik, mint ahogyan azt a közvélemény érzékeli

A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.

Nicușor Dan: a koalíció a valóságban jobban működik, mint ahogyan azt a közvélemény érzékeli
2026. február 13., péntek

Tánczos szerint jogos a drasztikus adóemelések miatti felháborodás, de nem most kell felrúgni a koalíciót

Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.

Tánczos szerint jogos a drasztikus adóemelések miatti felháborodás, de nem most kell felrúgni a koalíciót
2026. február 12., csütörtök

„Magyar vírust” emlegetve vádolja a jogállamiság megsértésével Romániát az LMBT+ közösség

A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.

„Magyar vírust” emlegetve vádolja a jogállamiság megsértésével Romániát az LMBT+ közösség
Hirdetés
2026. február 12., csütörtök

Közleményben üzenget partnereinek a koalíció legnagyobb pártja

A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.

Közleményben üzenget partnereinek a koalíció legnagyobb pártja
2026. február 12., csütörtök

Már több mint hetvenen haltak meg influenzában az év eleje óta

A múlt héten hat elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 74-re nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Már több mint hetvenen haltak meg influenzában az év eleje óta
2026. február 12., csütörtök

A tavaly ellenőrzött járművek csaknem 40 százalékának nem volt megfelelő a műszaki állapota

Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.

A tavaly ellenőrzött járművek csaknem 40 százalékának nem volt megfelelő a műszaki állapota
Hirdetés
Hirdetés