Bukarestbe érkezett Bush

A Bush házaspár a repülõtérrõl a bukaresti Marriott Hotelbe hajtatott.
Ugyancsak tegnap érkezett meg Bukarestbe Jaap de Hoop Scheffer, a NATO fõtitkára, aki négyszemközti megbeszélést folytatott Traian Bãsescu államfõvel. Scheffer a találkozót követõ sajtótájékoztatón a csúcs napirendjének ismertetése mellett gesztust  is gyakorolt a fõvárosi lakosok felé: elnézést kért a bukarestiektõl a NATO-csúcs miatti közlekedési káoszért.

Bush kiáll az ukrán NATO-tagság mellett

George W. Bush amerikai elnök kétnapos ukrajnai látogatását követõen érkezett a román fõvárosba. Az ukrán államfõvel elsõsorban az ország NATO-tagságáról egyeztetett. Viktor Juscsenko tegnap Bush-sal tartott közös sajtóértekezletén elmondta, biztosra veszi, hogy országa „pozitív jelzést” és hivatalos meghívást kap a tagságra a NATO-tól a szervezet ma kezdõdõ bukaresti csúcstalálkozóján. Bush közölte: támogatja, hogy Ukrajna és Grúzia hivatalosan tagjelöltté váljon az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozóján. „Oroszországnak ezzel kapcsolatban nem lesz vétójoga a NATO-csúcson” – jelentette ki az amerikai államfõ. Moszkvának nem kell félnie attól, hogy Ukrajna közelebb kerül a szervezethez, mivel a NATO stabilitást és demokráciát jelent, ez pedig a szomszédos országok számára is elõnyös, tette hozzá Bush, aki dicsérte Ukrajnát demokratikus és katonai reformjaiért, mivel az egyetlen NATO-n kívüli ország, amely a szövetség minden miszszióját segíti. Kijelentette, hogy a szervezetnek érdeke Ukrajna felvétele.
Az amerikai elnök határozott nemmel válaszolt arra az újságírói felvetésre, hogy az Egyesült Államok esetleg alkut kötött volna Oroszországgal arról, hogy Washington felhagy Ukrajna és Grúzia NATO-tagságának támogatásával, cserébe az orosz fél elfogadja, hogy az Egyesült Államok közép-európai országokba telepítsék rakétavédelmi rendszerük bizonyos elemeit. Bush szerint semmiféle kapcsolat nincs a két ország NATO-csatlakozási törekvéseinek támogatása és a rakétapajzs telepítésével kapcsolatos tervek között.
Oroszország ellenzi a két exszovjet állam csatlakozását a katonai tömbhöz, és az amerikai rakétapajzs elemeinek Csehországba és Lengyelországba tervezett telepítését sem nézi jó szemmel. Miután Vlagyimir Putyin orosz államfõ és Szergej Lavrov külügyminiszter számos alkalommal bírálta korábban a NATO terjeszkedését, tegnap Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettesen volt a sor, hogy megerõsítse országa álláspontját. Ukrajna esetleges csatlakozása a NATO-hoz komoly válságot okozhat Moszkva és Kijev kapcsolataiban, az pedig a lehetõ legnegatívabb kihatással lehet az európai biztonságra – mondta kedden a moszkvai parlamentben, az orosz–ukrán kapcsolatokról rendezett meghallgatáson Karaszin. „Kijev NATO-csatlakozása, amennyiben megtörténik valamikor, elkerülhetetlenül megköveteli a hangsúlyok lényeges áthelyezését Oroszország stratégiai biztonságának védelmében” – tette hozzá. Borisz Grizlov, a duma és az alkotmányos többséggel bíró Egységes Oroszország párt elnöke a meghallgatást megnyitó beszédében kijelentette: a NATO közeledése Oroszország határaihoz elfogadhatatlan, „mindent el fogunk követni, hogy ez ne történjen meg”.
Ukrajnában egyébként a lakosság többsége számára nem fontos az ország NATO-csatlakozása, amit a felmérések szerint az embereknek csupán 30 százaléka támogat. Ez ügyben nincs összhang a NATO-n belül sem, a nyugat-európai tagállamok többsége ellenzi a szövetség ilyen irányú bõvítését. Francois Fillon francia miniszterelnök például tegnap leszögezte: a bukaresti NATO-csúcson országa nem fogja támogatni az ukrán és a grúz csatlakozási folyamat beindítását. „Nem ez a megfelelõ megoldás az európai, illetve az Európa és Oroszország közti hatalmi egyensúly biztosítására, a kérdésrõl pedig párbeszédet kívánunk folytatni Moszkvával” – szögezte le Fillon egy rádiónyilatkozatban.
Mihail Szaakasvili grúz elnök ugyanakkor azt reméli, hogy a bukaresti csúcsértekezleten döntés születik országa csatlakozási folyamatának beindításáról. A kaukázusi ország államfõje a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung címû német napilap tegnapi számában megjelent interjúban úgy vélte: Tbiliszi minden szempontból érett arra, hogy meghívást kapjon a NATO úgynevezett tagsági akciótervébe (MAP), amely az elsõ fontos állomást jelenti a csatlakozáshoz vezetõ úton. Szaakasvili úgy ítélte meg, hogy a meghívás elmaradása csakis a Kreml agresszív döntéshozóit erõsítené.

Bãsescu Moszkva „hidegháborús reflexeirõl”

Traian Bãsescu államfõ a román közszolgálati televízió hétfõ esti meghívottjaként úgy nyilatkozott: a moszkvai vezetõk nyilatkozatai alapján egyértelmû, hogy Oroszország hidegháborús kontextusban kezeli a NATO bõvítését, akárcsak korábban, Románia és a balti államok csatlakozása alkalmával. Moszkvának nem kellene fenyegetésként tekintenie a szervezetre, hiszen elképzelni sem lehet, hogy a NATO megtámadja Oroszországot, fogalmazott Bãsescu.
Az államfõ egyébként az ukrán NATO-tagság kapcsán bírálta az ország korábbi vezetõit, akik 1997-ben aláírták az ukrán–román alapszerzõdést, mivel úgy vélte, a dokumentum ellentétes a román nemzeti érdekekkel. Bãsescu szerint a szerzõdést új, méltányos körülmények között kell újratárgyalni, mivel annak feltételeit a kilencvenes években Kijev diktálta, Románia pedig szolgai módon aláírta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy támogatja Ukrajna és a NATO közeledését. Emil Constantinescu, aki 1996 és 2000 között töltötte be az államfõi tisztséget, hevesen bírálta Bãsescut az alapszerzõdéssel kapcsolatos kijelentések miatt, és úgy vélte, az államfõ választási kampányfogásként olyan ügyhöz szólt hozzá, amelyhez nem ért, és hozzá nem értésérõl tett tanúbizonyságot a külpolitika terén. A volt elnök emlékeztette utódját, hogy a alapszerzõdés aláírását követõen parlamenti képviselõként õ maga is megszavazta a dokumentumot. 

Balogh Levente, Fall Sándor

Bukaresti „egérutak”

A NATO-csúcs ideje alatt néhány fontos bukaresti útvonalat részben vagy egészben lezárnak. A fõvárosi rendõrség a következõ alternatív közlekedési útvonalakat ajánlja:

a Bukarest–Ploieºti be-, illetve kivezetõ szakasz helyett – Bukarest–Târgoviºte út a Mogoºoaia, Buftea, Corbeanca, Baloteºti, majd vissza a Bukarest–Ploieºti 1-es számú országútra.

a Kiseleff sugárút a Diadalív, a Victoria tér és Victoriei út, a Naþiunile Unite sugárút a Parlamentig tartó szakasz helyett – Mareºal Prezan sugárút, Charles de Gaulle tér, Aviatorilor sugárút, Victoria tér, Lascãr Catargiu sugárút, Romanã tér, General Magheru sugárút, Nicolae Bãlcescu sugárút, 21 Decembrie 1989 tér, I. C. Brãtianu sugárút, Unirii tér.

a Parlament környékének elkerülésére – 13 Septembrie út, Tudor Vladimirescu sugárút, Regina Maria sugárút, Unirii tér, Progresului út, Viilor út, Dr. C. Istrati utca, Mãrãºeºti sugárút.

Az esetleges könnyebb balesetek, koccanások esetén a kárvallottak a bukaresti rendõrség a Griviþei út 242.,  Maºina de Pâine utca 47., Candiano Popescu 57., Vitan út 242. vagy Iuliu Maniu sugárút 594. szám alatti irodáihoz fordulhatnak.

A NATO-csúcstalálkozó szervezõi információs telefonközpontot is mûködtetnek az esemény idején. Az érdeklõdõk a mobilhálózatokból elérhetõ 6286-os számon kérhetnek tájékoztatást a bukaresti és konstancai forgalmi korlátozásokról, alternatív útvonalakról és biztonsági elõírásokról.