2008. november 26., 09:202008. november 26., 09:20
Legkevesebb két politikai pártból álló, kényelmes parlamenti többséggel rendelkező kormánykoalíció felállását tartja szükségesnek a november 30-i romániai választások nyomán Traian Băsescu. Az államfő egy hétfő esti televíziós műsorban leszögezte, az országot sújtó gazdasági válság ellenére nem indokolt egy nemzeti egységkormány létrehozása, ezzel egy időben pedig technokrata miniszterelnök kinevezésének sem látja értelmét. „A kormányzás felelősségét politikusnak kell vállalnia, elvégre a választásokon a pártok a hatalom megszerzéséért küzdenek” – jelentette ki az elnök. Băsescu hozzátette: jövőre alkotmánymódosítást kezdeményez az államelnöki jogkörök bővítése érdekében, hogy politikai válság esetén az elnöknek jogában álljon visszahívni a kormányt vagy feloszlatni a parlamentet.
Jelenleg a román alaptörvény szerint az államelnöknek a parlamenti mandátumok felét összegyűjtő alakulatot kell felkérnie kormányzásra, ha viszont ez a helyzet nem áll fenn, akkor a parlamenti pártokkal folytatott konzultáció nyomán nevezi ki a kormányfőt. Az alaptörvény tehát gyakorlatilag szabad kezet biztosít Băsescunak a miniszterelnök megnevezésére, már csak azért is, mert a vasárnapi megmérettetés előtt közzétett felmérések szerint egyetlen párt sem szerez abszolút többséget a bukaresti törvényhozásban. Ráadásul a tegnap ismertetett két közvélemény-kutatás egymásnak ellentmondó következtetéseket von le a választók pártpreferenciáit illetően. Az Insomar felmérése szerint hosszú hónapok után a Szociáldemokrata és a Konzervatív Párt alkotta szövetség (PSD+PC) 35 százalékkal átvette a vezetést az alakulatok népszerűségi listáján a jobbközép Demokrata-Liberális Párttól (PDL) (32 százalék), míg a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) húsz, az RMDSZ pedig öt százalékon áll.
Kizárólag a fenti négy párt lépi át a parlamenti küszöböt a CSOP által tegnap közzétett, a PDL által megrendelt felmérés szerint is, azzal a különbséggel, hogy e szerint a demokrata-liberálisok állnak az első helyen 34 százalékkal, őket pedig a PSD (31 százalék) és a PNL (21) követi, míg az RMDSZ népszerűsége hét százalékra ugrott. Az Insomar-felmérésből egyébként kitűnik az is: a három nagy román párt vezető politikusai közül várhatóan csak Mircea Geoană szenátorjelölt gyűjti össze a voksok abszolút többségét választókerületében, miközben Vasile Blaga PDL-s szenátorjelölt és Călin Popescu-Tăriceanu képviselőjelölt csupán a szavazatok visszaosztása nyomán számíthat mandátumra.
A közvélemény-kutatások eredményeit figyelembe véve nyitott marad a kérdés, hogy melyik alakulat miniszterelnök-jelöltje kap felkérést a kormányalakításra Traian Băsescutól. Az államfő korábban leszögezte: kizárólag olyan politikust hajlandó kinevezni, akiben megbízik, márpedig miután elmondása szerint sem Geoană, sem Tăriceanu nem tartozik ebbe a kategóriába, Băsescu választása valószínűleg Theodor Stolojanra esik. A PDL első alelnöke különben 41 százalékkal vezeti a kormányfőjelöltek toplistáját, megelőzve a 25-25 százalékon álló PSD-, illetve PNL-elnököt.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.