Băsescu Székelyföld-képe

Băsescut elsősorban a két megyében érzékelhető szegénység érintette meg, beszámolójának nagy részében a térség gazdasági nehézségeiről, fejlesztésének szükségességéről beszélt. Az államfő a székelyföldi emberekkel folytatott beszélgetései alapján meggyőződését fejezte ki, hogy a két megye lakosságát elsősorban a mindennapi boldogulás, az életszínvonal foglalkoztatja, az etnikai feszültségek hamis képét pedig a szélsőséges magyar és román politikusok tartják életben. Bírálta az államelnök az RMDSZ-t és a többi magyar szervezetet, hogy kizárólag sajátjuknak tekintik a Székelyföldet, és a helyi hatalomért folyó csatározásuk során kizárólag saját érdekeiket veszik figyelembe. A magyar politikusok elutasítják Băsescu bírálatait, szerintük az államfő az RMDSZ-t próbálja befeketíteni, és azzal sem értenek egyet, hogy a Székelyföld nehéz gazdasági helyzetének okai a szélsőséges megnyilvánulások. Azt viszont értékelik, hogy az elnök személyesen a helyszínen tájékozódott a térség helyzetéről. Olvassák el írásunkat!

Băsescu Székelyföld-képe

Egyórás előadásban számolt be Hargita és Kovászna megyei tapasztalatairól a román államfő.

Székelyföld lakóit nem az autonómia és a szeparatista eszmék, hanem a gazdasági problémák, az életszínvonal, a beruházások hiánya és a közlekedési infrastruktúra rossz állapota foglalkoztatja – jelentette ki Traian Băsescu államfő, aki tegnap sajtótájékoztatón számolt be a Kovászna és Hargita megyében töltött nyolc nap tapasztalatairól. Băsescu elmondta, államfői minőségében látogatott el a két székelyföldi megyébe, hogy valósághű képet kapjon arról, hogy mi foglalkoztatja az ott élő embereket, hogyan látják a kiutat a nehéz gazdasági helyzetből. Hozzátette: azért érzi szükségesnek székelyföldi látogatásáról beszélni, mert az utóbbi egy hét során tett – főleg a román idegen nyelvként való oktatásával kapcsolatos – kijelentései számos demagóg megnyilvánulást váltottak ki a politikusok körében.

Az államfő hangsúlyozta: elsősorban a két megye szegénysége miatt aggódik, a Székelyföld Romániától való különválásának kérdése pedig nem reális veszély. „Románok és magyarok nagyon jól megvannak egymással a két megyében. A szeparatista eszmék csak a politikusok fejében léteznek. A szegénység mindenkit egyenlően érint” – fogalmazott.

Egységes autonómia

„Figyelmeztetem azokat, akik azt hiszik, hasznot húzhatnak a gátlástalan nacionalizmusból: semmi esélyük arra, hogy tovább szédítsék az embereket, magyarokat és románokat egyaránt” – szögezte le az államelnök a mintegy egyórás beszédében. Băsescu hangsúlyozta: látogatása során „több ezer” emberrel találkozott, a beszélgetések során pedig egyszer sem hangzott el az autonómia szó. „Mi decentralizációnak nevezzük, a magyarok és a magyar szervezetek pedig autonómiának. Bárminek is nevezzük, az a tény, hogy jelenleg is a Ceauşescu-éra központosított struktúrái működnek azt jelzi, hogy az állam nem vette komolyan az állami intézmények reformját” – fogalmazott az államfő. Ezzel kapcsolatban ismét leszögezte: szükség van az ország decentralizációjára, a minél nagyobb helyi autonómiára, de csakis alkotmányos keretek között. Hargita és Kovászna megyében épp olyan szintű autonómia lesz, mint Caracalban, vagy Craiován, hangsúlyozta Băsescu.

A demagógia gazdasági ára

Az államfő a nacionalista demagógiát hibáztatta a székelyföldi megyék gazdasági elmaradottsága miatt, szerinte ez az oka annak, hogy a térség iránt érdeklődő befektetőket elriasztják az etnikai konfliktus kirobbanásának veszélyét hangoztató politikusok. A befektetők emiatt továbbmennek, és máshol teremtenek munkahelyeket, holott erre a székelyföldi megyékben is nagy szükség lenne, tette hozzá. A konfliktus gondolatát szerinte a magyar és román szélsőséges politikusok éltetik, és a két megye politikai vezetői példát vehetnek Kolozsvárról, ahol a nacionalista Gheorghe Funar polgármester távozása után jelentősen megugrott a befektetések szintje, a város pedig látványos fejlődésnek indult. Kifogásolta az államelnök, hogy a két székelyföldi megye természeti és turisztikai adottságai nincsenek kellően kihasználva. Nem természetes, hogy a Székelyföldön folyó fakitermelés ellenére a két megyében nem prioritás a faipar, és elfogadhatatlan, hogy az ásványvizek nagy része hasznosítatlanul elfolyik, mondta Băsescu. Az is furcsa – folytatta –, hogy Hargita és Kovászna megyében, ahol a turisztikai adottságok messze felülmúlják az ország többi részét, mennyire fejletlen az idegenforgalom, elsősorban a beruházások hiánya miatt. Az államelnök arra is kitért, hogy Hargita és Kovászna megyében a befektetők többsége Magyarországról érkezik. Ez önmagában dicséretes, folytatta Băsescu, ámde a helyi hatóságok elsősorban a magyarországi kisbefektetők megtelepedését támogatták, holott nem lett volna szabad elhanyagolniuk a más forrású befektetések ösztönzését. „Kis befektetések, kis fizetések” – állapította meg az összefüggést az államfő. Úgy vélte azonban, a fafeldolgozás, az erdei gyümölcsök begyűjtése és feldolgozása, a tejfeldolgozás terén is korlátlan lehetőségek vannak a térségben.

Helyi érdekek – helyi torzsalkodások

Élesen bírálta az államfő az RMDSZ-t és a Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ), amelyek szerinte a magyar közösségen belüli uralomért küzdenek. Băsescu azt hangsúlyozta, hogy mind az RMDSZ-t, mind az MPSZ-t, mind pedig a többi magyar szervezetet érdekeik nem a parlamenti, hanem az önkormányzati választásokon elért eredményekhez kötik. Meggyőződése, hogy a magyar szervezetek egységes listán vesznek részt a parlamenti választásokon, hogy elérjék az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Băsescu azzal a példával szemléltette a székelyföldi magyar–magyar hatalmi harcot, hogy Borbély László RMDSZ-es miniszter megpróbálta elérni, hogy a Szász Jenő MPSZ-elnök-polgármester vezette Székelyudvarhely ne kapjon állami fűtéstámogatást.

Băsescu „feudális viselkedéssel” vádolta az RMDSZ-t, amelynek képviselői arra törekednek, hogy a közigazgatásból kiirtsanak mindent, aminek nincs kapcsolata a szövetséggel. Sérelmezte, hogy újabban közigazgatási állásokra csak olyan személyeket alkalmaznak, aki magyarul is beszél. „Megértem, és elismerem: a közigazgatásban kötelezően tudniuk kell magyarul azoknak, akik munkájuk során kapcsolatba kerülnek az emberekkel, de diszkriminációnak tartom, hogy a nem közönségszolgálatban dolgozókat is ugyanilyen feltételek szerint válaszszák ki az RMDSZ által ellenőrzött közigazgatásban” – fogalmazott Băsescu. Az államfő azonban hangsúlyozta, hogy például a helyi rendőröknek tudniuk kell magyarul beszélni az emberekkel. Arra is kitért, székelyföldi tartózkodása során szándékosan nem kívánt polgármesterekkel találkozni, és politikai problémákról beszélni. Hozzátette: Szász Jenő MPSZ-elnökkel, Székelyudvarhely polgármesterével sem hivatalában, hanem a városban zajló Míves Emberek Sokadalmán találkozott. Băsescu szerint a találkozón pusztán akkor esett szó politikáról, amikor Szász aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ esetleg ismét megakadályozza a Magyar Polgári Párt bejegyzését. Az államfő leszögezte: garantálja, hogy az állami intézmények tiszteletben tartják a törvényt, és ha az alakulat megfelel a törvényes előírásoknak, biztos a bejegyzés.

Sírva románul

„A magyar gyermekek énekelve tanulnak angolul, és sírva tanulnak románul.” Traian Băsescu ezzel a romántanártól hallott idézettel próbálta szemléltetni mindazt, amit a román nyelv tanítása kapcsán hallott a Székelyföldön. Megjegyezte, nincsenek kételyei afelől, hogy a román nyelvet az idegen nyelvek módszertanával kell tanítani a Székelyföldön. „Hiába kiabálunk a televízióban, hogy a román nyelv Románia hivatalos nyelve, a Hargita és a Kovászna megyei realitások sajátos alkalmazást tesznek szükségessé” – fogalmazott az elnök, mélységesen demagógnak minősítve kezdeményezése bírálóit. Megjegyezte, olyan nyelvtanítási módszertanra van szükség, amelyik segíti a nem román anyanyelvű gyermekeket, nem pedig olyanra, amelyik blokkolja őket. „Mert a legtöbb gyermeket a szülők sem tudják segíteni a romántanulásban” – állapította meg. Az elnök értetlenségét fejezte ki, hogy a korábbi jelzések ellenére a minisztérium miért tartja fenn ezt a rendszert. Hozzátette, távol áll a hazafiságtól a román nyelvhez való ilyen viszonyulás, ezzel csak elszigetelik az országtól a magyar gyermekeket, rontják annak esélyét, hogy az ország más vidékein is munkát vállalhassanak.

Szorgalom és szegénység

„Kevés olyan hely van az országban, ahol úgy dolgoznak, mint itt. A székelyek munkát kérnek, nem pénzt” – állapította meg Băsescu. Hozzátette, az ország déli vagy keleti vidékeitől eltérően a Székelyföldön tenyérnyi megműveletlen földet sem lehet látni. Viszont sok helyen rendkívül elmaradott eszközökkel művelik meg az emberek a földet. Úgy látta, jól képzett szakemberekből van hiány. „Ez egyelőre csak megállapítás, nem tudok megoldást is javasolni” – tette hozzá az elnök. Megjegyezte, a Székelyföldön élők megfeszített munkája ellenére szembeötlő a térségben a szegénység. Faluünnepeken látta, hogy az emberek jelentős hányada nem tudta megengedni magának, hogy két pohár sört igyon. Egy pohár mellett gubbasztott órákon át. Kovászna üzleteiben pedig még a déli órákban sem tudták felváltani az ötvenlejest. Băsescu végezetül megígérte, hogy visszatér a Székelyföldre, és a továbbiakban nagyobb figyelmet szentel Hargita és Kovászna megyének.

Krónika

Székelyföld-tábla a megyehatáron

Mintegy tíz négyzetméteres, Székelyföld-Ţinutul Secuiesc- Szeklerland feliratú táblát helyeztek el tegnap Kovászna megye Brassó felőli bejáratánál. A táblát, amelyen egy székelykapu, valamint két, székely népviseletbe öltözött alak látható, egy reklámpannóra ragasztották Kökös határában. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a Rompres hírügynökségnek kijelentette: nem tud semmit a tábla kihelyezésének körülményeiről, a megyei rendőrfőkapitányság parancsnoka, Laurenţiu Tudoran viszont úgy nyilatkozott, előzetesen a megyei tanács kért hirdetési engedélyt a jelzett körzetben.

Markó Béla RMDSZ-elnök: „Nevetséges, hogy Băsescu azt a látszatot akarja kelteni, miszerint a román politikusok ontani szeretnék Székelyföldre a pénzt, és hogy ezt megakadályozza az RMDSZ. Sajnos éppen a fordítottja igaz. Székelyudvarhely és más települések is több pénzt kaphattak az elmúlt időszakban annak köszönhetően, hogy kormányon van az RMDSZ. Egyértelmű az elnök politikai szándéka: nincsen szükség autonómiára, RMDSZ-re, sajátos politikai megoldásokra, egyáltalán, pártokra sincsen szükség, ő egyedül mindent megold. A konjunkturális megfontolásoktól eltekintve, dicséretes, hogy Băsescu személyesen is meg akar győződni a székelyföldiek problémáiról, és végső soron helyénvaló konklúziókra jutott a román nyelv oktatásáról vagy az utak állapotáról. Más kérdés, hogy ki a felelős ezért. Az RMDSZ a kisebbségi törvény románnyelv-oktatásáról szóló fejezetét külön is benyújtja majd a parlamentbe. A puding próbája az evés. Meglátjuk, ki hogyan szavaz majd.”

Borbély László RMDSZ-es középítkezési miniszter: „Meglep, hogy Băsescu szerint azzal a kéréssel fordultam volna a belügyminiszterhez, hogy ne adjanak fűtési támogatást Székelyudvarhelynek, amely, mondjuk úgy, pozitívan diszkriminált. 98 ANL-lakás építését kezdtük el, a napokban indulnak a sportterem építési munkálatai. Ez utóbbit a polgármesteri hivatal miatt nem tudtuk hamarabb elkezdeni. Az államfő kijelentései a politikai csatározások körébe sorolhatóak be.”

Petre Străchinaru, Kovászna megyei demokrata párti parlamenti képviselő: „Băsescu a Hargita és Kovászna megyei valóság objektív röntgenfelvételét mutatta be tegnapi sajtónyilatkozatában. Az államfő nagyon jól látja, hogy a két megye fő gondjait a szegénység, a megfelelő infrastruktúra, illetve a beruházók hiánya jelenti, valamint az, hogy a román és magyar szélsőségesek etnikumközi konfliktusok látszatát keltik, és tartják fenn mesterségesen. Azonban utalnia kellett volna a két megyében kisebbségben élő románokra is, és biztosítania kellett volna őket, hogy a decentralizáció révén kiszélesedő helyi autonómia nem csonkítja majd jogaikat.”

Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor: „Megráztak az államfő kijelentései. Megható, hogy az elnök ekkora figyelmet szentel a székelyek mindennapjainak, és arról beszél, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük. Teljesen rendben van, amit mond. Ám Băsescu politikai nyilatkozataival már nem értek egyet. Az államfő egy lépést tett hátra, amikor arra utalt, hogy a szélsőséges megnyilvánulások miatt nem fejlődik a két megye. Furcsa az államelnök és Szász Jenő MPSZ-elnök közötti barátság is, hiszen a székelyudvarhelyi polgármester 5 perc alatt akar autonómiát, míg Băsescu hülyeségnek tartja az önrendelkezést”.

Gazda Zoltán sepsiszéki MPSZ-elnök: „Igaza van Traian Băsescunak, amikor az RMDSZ feudális magatartásáról beszél. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy az RMDSZ akadályozta meg az MPSZ pártként való bejegyzését.”

Demeter János Kovászna megyei RMDSZ-es tanácselnök: „Traian Băsescunak inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy mit tett, vagy mit fog tenni a Székelyföld fejlődéséért, s nem azzal, hogy ki a feudális, vagy ki nem. Az RMDSZ érdeme, hogy egyáltalán előrelépés történt az elmúlt években.”