Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az állami tisztségviselőknek semmi okuk nincs arra, hogy ne tegyék közzé vagyonnyilatkozataikat – vallja Ilie Bolojan kormányfő, aki jelezte is, hogy ő ki fogja tölteni.
2026. február 05., 11:292026. február 05., 11:29
Bolojant a Victoria-palotában tartott szerda esti sajtótájékoztatóján arról kérdezték, hogy fog-e bármilyen intézkedést tenni az alkotmánybíróság azon döntése kapcsán, amely szerint a vagyonnyilatkozatok többé nem hozhatók nyilvánosságra.
– válaszolta a miniszterelnök.
Arra a kérdésre, hogy ezzel kapcsolatban fog-e jogszabályjavaslatot is kezdeményezni, Bolojan az Agerpres szerint így felelt: „én támogatni fogok egy ilyen törvényjavaslatot, de csak akkor fogok válaszolni érdemben erre a kérdésre, amikor a pártom támogatottsága 50 százalékos lesz”.
Az állami tisztségviselők vagyonnyilatkozatának közzétételi kötelezettsége sérti a magánélethez való jogot, a vagyonnyilatkozat kiterjesztése a családtagokra pedig sérti a jogbiztonság elvét az alkotmánybírák szerint.
Mint ismeretes, az alkotmánybíróság 2025. május 29-én megállapította, hogy az állami tisztségviselők vagyon- és az érdekeltségi nyilatkozatait nem kell közzétenni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és más közintézmények honlapján, illetve nem kell kiterjedniük a házastársak és a gyerekek jövedelmére és javaira. A testület azzal indokolta meg döntését, hogy az állami tisztségviselők vagyonnyilatkozatának közzétételi kötelezettsége sérti a magánélethez való jogot, a vagyonnyilatkozat kiterjesztése a családtagokra pedig sérti a jogbiztonság elvét, mert a nyilatkozattevőnek olyan információkért kell személyes felelősséget vállalnia, amelyekkel nem rendelkezik.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a minisztereket, hogy a kinevezésük után kitöltött vagyon- és érdekeltségi nyilatkozataikat továbbítsák a miniszterelnöki kancelláriára a közzétételükhöz való hozzájárulásukkal együtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Házkutatást kezdett csütörtökön az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Robert Negoiță, Bukarest 3. kerületének szociáldemokrata párti (PSD) polgármesterénél egy gyanús útépítés miatt.
Bűntátóeljárás indult Iosif Păuleț jászvásári római katolikus püspök ellen a Bákó megyei Klézsén egy pap által kiskorú ellen elkövetett szexuális zaklatás ügyében.
Az elnökválasztás újbóli megszervezését követeli Călin Georgescu, a 2024-es megmérettetés érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt az amerikai képviselőház jogi bizottságának jelentését közzétételét követően.
A romániai ügyészek többsége szerint indokolt visszautalni a bírák és ügyészek korrupciós bűncselekményeinek kivizsgálását a korrupcióellenes ügyészség hatáskörébe, mivel a legfőbb ügyészség „jelentős működési zavarokat mutat”.
A miniszterelnök szerint a kormány kész megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az önkormányzatok a törvényben rögzített minimális szintet alkalmazzák a helyi adók és illetékek megállapításakor, de az adómentesség megszüntetését fenntartják.
Robert Cazanciuc szerint, ha az intézkedés akadályozza a helyi közigazgatás működését, akkor mindenképpen felül kell vizsgálni, mert előfordulhat, hogy a várt költségvetési előnyök helyett károkat eredményez a drasztikus adóemelés.
A 15–16 év alatti gyermekek közösségi médiához való hozzáférésének korlátozása nem érhető el kizárólag intézkedésekkel és szabályozásokkal, nevelés is kell hozzá, és ebben az iskola és a család fontos szerepet játszik – vallja Kelemen Hunor.
Előre hozott választásokat követel George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A tanügyi alkalmazottak háromnegyede (74,7 százalék) készen áll részt venni egy általános sztrájkban, derül ki a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség január 14–31. között végzett közvélemény-kutatásából.
Újabb kudarcot szenvedett Nicușor Dan államfő az alkotmánybíróságon: a taláros testület szerdán elutasította alkotmányossági panaszát, amelyet az álpapok és -szerzetesek büntethetőségéről szóló törvény ellen nyújtott be.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!