Megindokolta az alkotmánybíróság a vagyonnyilatkozatokat titkosító határozatát
Fotó: Az alkotmánybíróság honlapja
Az állami tisztségviselők vagyonnyilatkozatának közzétételi kötelezettsége sérti a magánélethez való jogot, a vagyonnyilatkozat kiterjesztése a családtagokra pedig sérti a jogbiztonság elvét, mert a nyilatkozattevőnek olyan információkért kell személyes felelősséget vállalnia, amelyekkel nem rendelkezik. Ezekkel az érvekkel indokolja az alkotmánybíróság a május 29-ei határozatát, amelyben megállapította, hogy az állami tisztségviselők vagyon- és az érdekeltségi nyilatkozatait nem kell közzétenni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és más közintézmények honlapján, illetve nem kell kiterjedniük a házastársak és a gyerekek jövedelmére és javaira.
2025. június 12., 12:002025. június 12., 12:00
Az Agerpres hírügynökség által idézett alkotmánybírósági indoklás szerint az állami tisztségviselők vagyonnyilatkozatának megalapozatlan közzétételi kötelezettsége sérti az alaptörvénynek a magánélethez való jogot szentesítő 26. cikkét és az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkét.
Ráadásul fennáll annak a veszélye is, hogy a mesterséges intelligencia segítségével „az emberi méltóságukat semmibe véve” feldolgozzák a személyes adataikat.
Az ombudsmani hivatal egyik tanácsosa áll amögött, hogy az alkotmánybíróság csütörtöki ítéletével megszüntette a közhivatalt betöltő személyek vagyonbevallásainak nyilvánosságát.
A bírák szerint azért is sérti a magánélethez való jogot, ha bárki hozzáférhet az állami tisztségviselők részletes vagyoni helyzetéhez, mert így a megszerzett, befektetett vagy megtakarított jövedelmük felhasználási módjából kikövetkeztethetőek a személyes életvitelük jellemzői. Indoklásukban kitérnek arra is, hogy a vagyonnyilatkozatból megismerhető a tisztségviselő családi állapota (beleértve az esetleges válás utáni vagyonmegosztást is), de kiderül a dokumentumból az is, hogy vannak-e gyermekei. Emellett
Az alkotmánybíróság azzal is érvel, hogy az EU 27 tagállama közül csak 10 országban (Belgium, Bulgária, Görögország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Litvánia, Lengyelország, Portugália és Szlovénia) kötelezik a parlament tagjait vagyonnyilatkozat kitöltésére, és ezek közül csak hétben hozzák nyilvánosságra – részben vagy egészében – ezeket a dokumentumokat.
Nicușor Dan államfő szerint a vagyonnyilatkozatokat titkosító alkotmánybírósági határozat „ütközik a demokrácia egyik alapvető elvével, a közhivatal gyakorlásának átláthatóságával”.
A bírák emlékeztetnek arra, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség célja a korrupció megelőzése az állami tisztségviselők vagyongyarapodásának átlátható nyomon követésével. Ám szerintük nincs szükség a vagyonnyilatkozatok közzétételére, mivel az ANI feladata ellenőrizni a tisztségviselők feddhetetlenségét és megelőzni az intézményi korrupciót.
a családtagok vagyonáért nem vonható felelősségre. Az indoklásban kitérnek arra is, hogy a szülők a törvényes képviselőikként legfeljebb a kiskorú gyermekek nevében tudnak nyilatkozni.
Az alkotmánybíróság szerint szintén a magánélethez való jogot sérti, hogy vagyonnyilatkozatukban az állami tisztségviselőknek a családtagjaik nevét is fel kell tüntetniük a jövedelmük mellett. A bírák ugyanakkor hangsúlyozzák: a jogalkotóknak a törvény megfelelő módosításával lehetővé kell tenniük, hogy az ANI ismerje az állami tisztségviselők házastársának és felnőtt gyermekeinek vagyonára vonatkozó információkat.
Közleményben reagált csütörtök este az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) arra, hogy az alkotmánybíróság törölte a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok közzétételi kötelezettségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.
A koalíciónak folytatnia kell a munkáját, Ilie Bolojannal a kormány élén – nyilatkozta hétfőn a parlamentben az újságíróknak Kelemen Hunor.
Megérkezett Romániába az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyent a Mihail Kogălniceanu katonai bázison fogadta Nicușor Dan államfő.
Jóváhagyta hétfőn Bukarest első kerületének bírósága Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítását. A bíróság döntése nem végleges, 48 órán belül megtámadható.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) azért kérte a koalíciótól, hogy halasszák el a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet elfogadását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, amely öt törvénytervezetért készül felelősséget vállalni hétfőn a parlamentben.
Több módosító javaslatot is benyújtott a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyekért hétfő este felelősséget vállal a kormány a parlamentben – közölte Adrian Câciu.
Ilie Bolojan miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog hazudni, a közigazgatási reform nem szemfényvesztés – jelentették ki hétfőn a PNL képviselői.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!