
Fotó: Rompres
A NATO-főtitkár szerint Moszkva azért nem befolyásolhatja közvetlenül ezt a lépést, mivel Oroszországnak nincs szerepe a szövetség döntéshozó folyamatában.
Az észak-atlanti szövetség a szerdán kezdődő bukaresti csúcstalálkozón nyilatkozik majd arról, hogy felajánlja-e a MAP-részvételt a két egykori szovjet köztársaságnak. Míg az Egyesült Államok, Kanada és a NATO-tagságot már elnyert közép-kelet-európai országok többsége támogatja, Franciaország, Németország és néhány más nyugat-európai ország ellenzi a két ország tagsági perspektívájának megnyitását, arra hivatkozva, hogy az ukrán lakosság közel fele ellenzi, és csak 25 százaléka támogatja az ország csatlakozását.
Grúzia csatlakozása a MAP-hoz hasonlóan megosztja a NATO tagállamait. A grúz partnerség ellenzői elsősorban az Abházia és Dél-Oszétia szakadár tartományok megoldatlan helyzetét tartják aggasztónak.
Oroszország saját érdekszférájához tartozónak tekinti Ukrajnát és Grúziát, ezért a moszkvai vezetés határozottan ellenzi a NATO bővítését, és majdhogynem napi rendszerességgel megfogalmazza fenntartásait ezzel kapcsolatban. Legutóbb Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta ismét az Izvesztyija című moszkvai lapnak adott, tegnap megjelent interjúban, hogy „következményekkel jár” – elsősorban geopolitikai, de gazdasági téren is –, ha Ukrajna és Grúzia csatlakozik a NATO-hoz. Lavrov szerint a hadiiparban sok ukrán és orosz cég között szoros az együttműködés, s ez nem maradhat így, ha Ukrajna NATO-tagállammá válik.
Vlagyimir Putyin egyébként várhatóan április 3-án érkezik Bukarestbe, noha Victor Micula külügyi államtitkár, a NATO-csúcs szervezését irányító munkacsoport vezetője tegnap még nem tudta teljes bizonyossággal megerősíteni az orosz elnök látogatását. Hasonlóan nyilatkozott néhány nappal korábban Adrian Cioroianu külügyminiszter is, aki szerint Putyin részvétele a NATO-csúcson csak akkor kezelhető tényként, „ha Moszkvában felszállt a repülőgépre”.
George W. Bush amerikai elnök ellenben már ma megérkezik Bukarestbe, és április 4-éig marad. Látogatása során az amerikai elnök találkozik Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnökkel, a fekete-tenger-parti Neptun üdülőtelepen pedig Traian Băsescu államfővel is. Az amerikai elnök Kijevből érkezik Bukarestbe, ahová azért látogatott, hogy támogatásáról biztosítsa Ukrajna demokratikus átalakulását és – Grúziához hasonlóan – törekvését a NATO-tagságra. Kijevben egyébként ukránok ezrei tüntettek tegnap Bush látogatása és Ukrajna esetleges NATO-tagsága ellen. A tiltakozók elégettek egy Busht ábrázoló bábut, valamint NATO- és Bush-ellenes transzparenseket emeltek a magasba.
F. S.
Hídrobbantással fenyegetőzött egy férfi
Azzal fenyegetőzött tegnap egy férfi, hogy felrobbantja a Duna–Fekete-tenger csatorna fölött átívelő agigeai hídat, ha nem beszélhet Traian Băsescuval, George W. Bushsal és Vlagyimir Putyinnal. A férfi terepjárójával megállt a hídon, és fenyegetését azzal nyomatékosította, hogy kézigránátok vannak nála. A rendőrség különleges alakulatai őrizetbe vették a férfit, és gépkocsiját is átkutatták, de nem találtak robbanóanyagot. A férfit orvosi vizsgálatnak vetik alá, és ha bebizonyosodik, hogy ítélőképessége birtokában van, terrorizmussal is vádolhatják.
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölt pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök bírálataira reagálva kijelentette: a kormánypártok közösen döntöttek a megszorításokról, ugyanakkor a koalíción belüli viták „jelentős károkat okoztak” az elmúlt időszakban.
A Recorder oknyomozó portál riportja, amelyben igazságügyi rendszerben uralkodó állítólagos korrupcióról és egyéb visszásságokról esik szó, valójában az igazságszolgáltatás hitelességének aláásására irányul – vélekedik Liana Arsenie, a bukares
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.
Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
A múlt héten hat elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 74-re nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.