
Fotó: Rompres
A NATO-főtitkár szerint Moszkva azért nem befolyásolhatja közvetlenül ezt a lépést, mivel Oroszországnak nincs szerepe a szövetség döntéshozó folyamatában.
Az észak-atlanti szövetség a szerdán kezdődő bukaresti csúcstalálkozón nyilatkozik majd arról, hogy felajánlja-e a MAP-részvételt a két egykori szovjet köztársaságnak. Míg az Egyesült Államok, Kanada és a NATO-tagságot már elnyert közép-kelet-európai országok többsége támogatja, Franciaország, Németország és néhány más nyugat-európai ország ellenzi a két ország tagsági perspektívájának megnyitását, arra hivatkozva, hogy az ukrán lakosság közel fele ellenzi, és csak 25 százaléka támogatja az ország csatlakozását.
Grúzia csatlakozása a MAP-hoz hasonlóan megosztja a NATO tagállamait. A grúz partnerség ellenzői elsősorban az Abházia és Dél-Oszétia szakadár tartományok megoldatlan helyzetét tartják aggasztónak.
Oroszország saját érdekszférájához tartozónak tekinti Ukrajnát és Grúziát, ezért a moszkvai vezetés határozottan ellenzi a NATO bővítését, és majdhogynem napi rendszerességgel megfogalmazza fenntartásait ezzel kapcsolatban. Legutóbb Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta ismét az Izvesztyija című moszkvai lapnak adott, tegnap megjelent interjúban, hogy „következményekkel jár” – elsősorban geopolitikai, de gazdasági téren is –, ha Ukrajna és Grúzia csatlakozik a NATO-hoz. Lavrov szerint a hadiiparban sok ukrán és orosz cég között szoros az együttműködés, s ez nem maradhat így, ha Ukrajna NATO-tagállammá válik.
Vlagyimir Putyin egyébként várhatóan április 3-án érkezik Bukarestbe, noha Victor Micula külügyi államtitkár, a NATO-csúcs szervezését irányító munkacsoport vezetője tegnap még nem tudta teljes bizonyossággal megerősíteni az orosz elnök látogatását. Hasonlóan nyilatkozott néhány nappal korábban Adrian Cioroianu külügyminiszter is, aki szerint Putyin részvétele a NATO-csúcson csak akkor kezelhető tényként, „ha Moszkvában felszállt a repülőgépre”.
George W. Bush amerikai elnök ellenben már ma megérkezik Bukarestbe, és április 4-éig marad. Látogatása során az amerikai elnök találkozik Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnökkel, a fekete-tenger-parti Neptun üdülőtelepen pedig Traian Băsescu államfővel is. Az amerikai elnök Kijevből érkezik Bukarestbe, ahová azért látogatott, hogy támogatásáról biztosítsa Ukrajna demokratikus átalakulását és – Grúziához hasonlóan – törekvését a NATO-tagságra. Kijevben egyébként ukránok ezrei tüntettek tegnap Bush látogatása és Ukrajna esetleges NATO-tagsága ellen. A tiltakozók elégettek egy Busht ábrázoló bábut, valamint NATO- és Bush-ellenes transzparenseket emeltek a magasba.
F. S.
Hídrobbantással fenyegetőzött egy férfi
Azzal fenyegetőzött tegnap egy férfi, hogy felrobbantja a Duna–Fekete-tenger csatorna fölött átívelő agigeai hídat, ha nem beszélhet Traian Băsescuval, George W. Bushsal és Vlagyimir Putyinnal. A férfi terepjárójával megállt a hídon, és fenyegetését azzal nyomatékosította, hogy kézigránátok vannak nála. A rendőrség különleges alakulatai őrizetbe vették a férfit, és gépkocsiját is átkutatták, de nem találtak robbanóanyagot. A férfit orvosi vizsgálatnak vetik alá, és ha bebizonyosodik, hogy ítélőképessége birtokában van, terrorizmussal is vádolhatják.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa műsorában beszél mindezekről.
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.